Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vecsés II.

2009.12.15

Vecsés címere(i):

Az első oldalon található fenti címer, Vecsés város hivatalos címere. Jelentése: „Csücskös talpú pajzs, színe kobaltkék, melyet ezüst színű függőleges és vízszintes hasítás, illetve vágás négy részre oszt. A négy részre osztott pajzs a négy településrészt hivatott szimbolizálni. Ezek: Falu, Felsőtelep, Andrássy-telep, Halmi-telep. A négy településrészt elválasztó hasítást és vágást egy - az összetartozást szimbolizáló pajzs fogja össze, melyben ezüst, vagy arany V betű a város nevének kezdőbetűje áll. A pajzsot zöld babérkoszorú övezi, mely a hősi halottaknak állít emléket és díszítő jelentősége is van. Színe: kék - a sváb származásra utaló szín, a hagyományt őrzi; piros - pajzs - magyar nemzeti szín egyike; ezüst - a fehér helyettesítő színe, szintén magyar nemzeti szín; zöld - babérkoszorú - a hősöknek állít emléket, szintén nemzeti szín. A négy szín alkalmazása tehát utal az őslakosságra - a svábokra - a piros-fehér-zöld pedig a magyarság nemzeti színe.”[1]

Az alsó címer jelképezi a Német Nemzeti Önkormányzatot. „A címer elemeivel a Vecsésen élő magyarországi németek (svábok) sajátosságait szeretnénk kifejezni. A három osztatú címer palástja kék. A kék színt kedvelik, magukénak vallják a dunamenti svábok. A mező rész zöld színe utal a mezőgazdasági hagyományokra. A felső részén, a kékpaláston helyezkedik el a kereszt és a rozmaring. Aranyszínével mindkettő a szellemi szférát idézi. A kereszttel emléket állítunk a háborúban elpusztult templomunknak (formáját arról vettük). A kereszt egyúttal jelképezi az elődeinktől örökölt katolikus hitet. A rozmaring általánosan kedvelt növénye a magyarországi németeknek. Vecsési esküvő ma sem képzelhető el nélküle. Ezzel szeretnénk kifejezni hagyományokhoz való ragaszkodásunkat. Az alsó harmad rajzában, a zöld mezőben Vecsés gazdasági életének sajátosságára utalunk a káposztasavanyítás jellegzetes edényével.”[2]

Vecsés, mint maga az élő múlt:

Vecsés polgárainak szenvedéseinek és vártanúságának állítanak emléket azok a köztéri és egyházi szobrok, emlékművek és táblák, amiket Vecsés Város Önkormányzata és különböző személyek állítattak, készítettek az idők folyamán, ezek közül kiemelnék néhányat:

-          I. világháborús emlékmű: A Hősök ligetében található. „A nagy világégésben elesett hőseinek emelte Vecsés község közönsége 1922. október 8. összesen 163 név szerepel rajta, és egy idézet:

„Hőseinknek kik meghaltak, hogy az

ezeréves haza a magyaré és a

magyar Krisztusé legyen.

1938” [3]

-          Róder Imre emlékoszlop (dombormű): A Hősök ligetében található.

-          Róder Imre emléktábla

-          Szabados Jenő emléktábla

-          Falusi templom előtti kereszt

-          Útszéli kereszt Vecsés üllő felöli bejáratánál

-          II. világháború áldozatai emléktábla: 1990-ben állították, összesen 215 név szerepel rajta

-          Kitelepítési emléktábla: 1996. június 16-án állították

-          Zsidó mártírok emlékműve: 1944. júliusában állították fel, adományozó: Hegedűs (Weisz) Ferenc Torontóban élő volt Vecsési lakos, összesen 77 név szerepel rajta, és egy idézet: „Megölte őket a gyűlölet, emlékezzen a szeretet. 1944-1945 vecsési mártírjainak”[4]

-          Műemlék jellegű sírkövek, Vecsés legrégebbi sírkövei, amik Vecsés első plébánosának állítanak emléket. Felirata:

„+ 1802. Csik László

1851. Munsanast András”[5]

      -     Balla Péter emléktábla

      -     József Atilla emléktábla

      -     Petőfi mellszobor

      -     Petőfi emléktábla

      -     Felső-telepi templom főoltára

      -     Felső-telepi templom

      -     Jézus Szíve szobor

      -     A szentély és a hajó képei

      -     Adományozók táblája

      -     Fehér János emléktábla

      -     Szentek táblája

      -     Megváltás szent éve tábla

      -     Verney Kornél emléktábla

      -     Goldmann György emléktábla

      -     Goldmann György Munkás c. szobra

      -     Kitelepítése emléktábla

      -     Bobich János emléktábla

      -     A vasúti vontatás megindulásának 150. évfordulójának emléktáblája

      -     Köszöntőtábla a község bevezető útján

      -     Dózsa György úti kereszt

      -     Kereszt a Táncsics Mihály utcában

      -     Andrássy-telepi kereszt

      -     Andrássy-telepi templom főoltárának a szobra

      -     Andrássy-telepi templom mellékoltára

      -     Andrássy-telepi iskola főbejárata

      -     Kopjafa az Aradi 13 Vértanú emlékére

      -     Martinovics Ignác emléktábla

      -     Újratelepítési emlékmű (Alapítási)

      -     Grassalkovich emléktábla

      -     56-os kopjafa a temetőben

      -     56-os Nemzetőr emléktábla

      -     56-os emlékmű[6]    

Továbbá fontos még megemlíteni, az elpusztult felső Halmy kastélyt, a temető kovácsoltvas kerítését, a temető régi sírköveit (legrégibb, amit el lehet olvasni: 1863.), egyéb síremlékeket,

a megmaradt ma is álló Czifra csárda részét, az elpusztult római katolikus plébániát, Vecsés többi templomát, az Eprest, a Szent István téren található Szent István emlékművet, a millenniumi emléket és Vecsés harangjait.

A vecsési harangok: „három felekezet templomában, valamint a halottasház kicsi tornyában vannak harangok elhelyezve. 16 harang van a templomokban és 1 a halottasházban. Vecsés legrégibb harangját 1813-ban öntötték, és ma is megtalálható a Falusi-templomban.”[7] Pár idézet a harangokról:

 

„Mindőn gyarló testem

Már a földben pihen,

Még mindig hozzátok

Szólok, kedves hívek:

Úgy éljetek, hogy egyetlen

Lelketeket megmentsétek!”[8]

 

 „AZ ÉLŐKET HÍVOGATOM

A HOLTAKAT ELSIRATOM”[9]

 

A képtárban megtekinthető az pár térkép, kép, fotográfia, ami a dolgozat témájával kapcsolatos. Végezetül Gál István szavaival élnék:

„Vecsés nem tartozik a természeti szépségekben bővelkedő települések közé. Nincsenek hósipkás hegyei, zúgó vízesései, tavai, s a nagy folyóktól is távol esik. Azt mondhatjuk, hogy természeti szépségekben szegény. Ez azonban nem egészen igaz. Ugyanakkor az is a valóság része, hogy amink van, azt se becsüljük eléggé…Gyönyörködtem a rét szépségében, és hallgattam a patak vizének halk csobogását. A rét, mint valami tarka, bűbájos, illatos szőnyeg terült el. A nagy csöndesség áhítatot keltet az ember szívében. Képzeletem fennjárt a fellegek közelében és gondolatban számtalan formát alakítottam ki az elhúzó felhőkből, s közben elmerengtem Petőfin. Hogyan is írta:

„Felrepülök ekkor gondolatban,

Túl réten felhők közelében…”

Onnan fentről látatta velünk a magyar tájat. Azt a magyar tájat, melynek minden kis röge, göröngye hazánk ezeréves küszködését, hősiességét, dicsőségét és szenvedését hirdeti. Azt a tájat, melynek minden füve, fája, virága és minden kis növénye a hazáért elesett hősök porából fakad. S mindjárt megfogalmazódik, hogy nincs is a földön ennél szebb, gyönyörűségesebb, drágább föld a csillagok alatt.”[10]

 



[1] http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-vecses.shtml

[2] Vecsési Kalendárium 1998. /45. oldal/

[3] Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000 /14. oldal/

[4] Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000 /30. oldal/

[5] Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000 /34. oldal/

[6] Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái felsorolását Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái c. könyvéből vettem. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000

[7] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /84. oldal/

[8] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /87. oldal/

[9] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /90. oldal/

[10] Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000 /8-10. oldal/

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2220 Vecsés, Apaffy utca 28.

(Gál István, 2010.07.18 13:08)

A teljesség kedvéért.Véletlenül kerültem erre az oldalra, és szeretném az alábbiakkal kiegészíteni az olvasottakat. Könyveim a következő sorrendben jelentek meg:1998. Vecsési Fotóalbum, 2000. Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái,2001. Aradi Vértanúk emléktabló, 2002. Az Andrássy-telep és iskolájának története, 2004. Vecsés a mi házunk, 2005.Vecsés értékei fényképsorozat, Vecsési leporelló, Vecsési látnivalók, 2006. Akikről Vecsésen utcát neveztek el, 2008. Vecsés díszpolgárai, kitüntetettjei, Kiadás alatt: Vecséssiek az 1956-os forradalomban.

Re: 2220 Vecsés, Apaffy utca 28.

(Gál István, 2017.01.18 18:01)

Kiegészítésül. A Vecsés köztéri és egyházi szobrai stb. annak nemcsak a szerkesztője, hanem a szerzője is én vagyok.