Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vecsés I.

2009.12.15

Vecsés

 

„Egy hasonlattal élve, községünk története olyan, mint egy épület, mint egy ház, amely nagyon sok téglából áll, de minden téglára szükség van.

 

Bármekkora is a ház, építése az első tégla elhelyezésével kezdődik. A tégla egy részét az alapba, másik részét a lábazatba, illetve a foglalatba építik. Hogy mi van az alapban – a fundamentumban – azt senki nem tudja, de arra épül az egész ház. Ez hordja az egész épület terhét. A másiknak, melyet látunk, nincs ilyen teherbíró szerepe, de mivel látható helyen van, így mutatós, látja mindenki, gyönyörködhet benne.

 

Felvetődik a kérdés: akkor melyikre van szükség? A válasz: az összhangra, az épület szempontjából szükség van mindkettőre, az egyik feltételezi a másikat.

 

Községünk jelképes épülete is sok összehordott téglából épült fel, melyek színesek, sokszínűek, de, hogy kik, mikor, hogyan, hányan hordták össze a jelképes téglákat, azt nekünk, a ház (a község) mostani lakóinak kell felkutatni és közkincsé tenni.

 

„S rendezni végre közös dolgainkat

Ez a mi munkánk és nem kevés.”

/József Atilla/

Ezt kell mindig szemünk előtt tartani!

 

Az elfeledett, majd előkerült anyagokat (téglákat) kell vallatni – lásd az ásatásokat –, hogy történelmünket, Vecsés történetét a kezdetektől napjainkig valósághűen tudjuk feltárni mindannyiunk hasznára, örömére.”[1]

 

Vecsés földrajzi áttekintése:

 Pest megyei település, földrajzilag a Duna Pesti teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői dombsághoz tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság kezdődik. Hírnevét a káposztának köszönheti. Tengerszint feletti magassága 124 méter, a napsütéses órák száma 50 év átlagában 2000 óra, csapadékmennyisége évi 560 mm. Légnedvesség 70%, az évi átlaghőmérséklet 10,8°C. Felszíni vízhálózata csatornázott, a főágat Gyáli-víznek nevezik, amelybe Vecsésnél csatlakozik a Vasadi főcsatorna. Talaját tekintve három fő talajzónát különböztethetünk meg: rozsdabarna erdei talajt, humuszos homoktalajt és mélyebb területeken réti talajt. Két területen meg tudták őrizni az eredeti természeti állapotot. Természetvédelmi területté nyilvánították a Rákoskeresztúr-Vecsés közötti Merzse-mocsár területét és Pestimre-Soroksár közötti Csonthalom környékét.[2]

 

A Révai Új Lexikonban azt írják Vecsésről, hogy „Pest megyében, a Pesti-síkságon, Budapest mellett, attól DK-re található. Szomszédságában van a Ferihegy II. repülőtér, több különböző vallás is megtalálható itt, pl.: római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus és izraelita. Ásványkincse a fehér agyag, amely piktortégla készítésére alkalmas. Jelentős a rozs és a zöldségtermesztés, különösen a káposzta, a paradicsom, a sárgarépa, az uborka, a petrezselyem és a borsó. Híres az úgynevezett Vecsési savanyú káposzta. Állattartására a szarvasmarha- és a juhtenyésztés jellemző”[3] A Magyar Nagylexikon szinte semmiben nem tér el az előzőtől, csupán annyival egészíti ki, az általános leírást, hogy megemlíti a mai város német nevét is (Wetschesch), fontosnak tartja a tartósítást, a konzerv-, a hűtő- és a gépipart.[4] Természetesen mind a két lexikon tesz említést a terület rövid történetéről, amit majd később fogok ismertetni. Többek között Györffy György is megemlíti pár mondatban Vecsést, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, című nagyszabású munkájának IV. kötetében. Legfontosabb általa leírt információk: Vecsés két másik, vagy előző neve (Vecsercs, Wecherch), Vecsési nemesek Gyömrő (1318), Gyál és Tornyostelek szomszéda (1323), és ma Magyarországi község Pest és Üllő között.[5] Egy másik jelentős történeti földrajzkutató, Vályi András, munkájában így vélekedik Vecsésről: „Német falu Pest Vármegye földes ura H.Eszterházy Uraság, kinek egygy emeletre épült vendég fogadójával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Esterhez közel, mellynek filiája, Pesthez hét mérföldnyire; határja homokos, rozsot és tavaszit terem, ’s kevés szénát is.”[6]

 

Vecsés történeti áttekintése:

Az első okleveles említése 1318-ból származik. A község nevének formái: (Vecsés), Vetsés, Vechés, Vetsis, Vethisis, Vetschés, sőt Vértsésnek is volt írva.[7] A Magyar Nagylexikon Vecherch-nek emlegeti.[8] Ezek mellett Vályi András Magyar Országnak Leírásában előfordul a helység neve úgy is, mint Vecsercs és Wecherch.[9] Mai német formája: Wetschesch. Érdekesség, hogy bár szinte az összes fellelhető forrásban az első okleveles említést 1318-ra teszik, mégis van olyan, hogy ezt az időpontot 1323-ra teszik, például Magyarország Műemléki Topográfiájában.[10]

A Regélő című hetenként kétszer megjelenő újság „szerkeszti Róthkepft Gábor, a Halpiaczon alul a ’Duna partján, 114. szám alatt” 1837.március 5-i számától kezdve négy folytatásban közöl egy cikket: Ország- ’s népismertetés, Buda ’s Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei ’s összehasonlítása egymással címmel Novák Dánieltől. Ebből a községünkre vonatkozó részeket szeretném kiragadni: „…Ekkép haladva beérünk Vecsésre, melly helységig valamint jobbra, ugy balra is minden csupán homokdomb ’a gyep, ’s csak itt ott talál az elbágyadt szem szántóföldekre. Utszája e’ helységnek igen tágos, vágig ültetve akáczfákkal; a’ házak tiszták, mindenütt fallal bekeritve, Az egyház kicsi ugyan, de csinos, ’s megfelel a ’katholikus keresztények számára. Szemközt vele fekszik az egy emeletű vendégfogadó balra, melly mint valamely őrház nyulikki a’ házak sorábul, ’s gátolja a’ helységnek végig láttatását. Sokkal illőbb lett volna azonban inkább az egyházat a’ helység ’s utsza közepére állítani, a’ vendégfogadót pedig a’ helység egyik végére…A szem sehol sem találván toronyórára, azon gondolatra vezettettem, hogy talán czélszeresb s’ illőbb lett volna előbb egy toronyóra megszerzéséről gondoskodni, ’s ez által a’ szegény népnek megszerezni azon kényelmet, hogy minden naptájban megnézhesse, hány óra’ Ezen megbocsáthatatlan hibát Üllőn ugy, mint Vecsésen vettem észre…Ezen Pestvidék nem nyujtván a’ tájfestészek legkevesebb kitünő anyagot is…”[11]   

„1434-ben, mint helységnév szerepel, és megjelenik a Halomi vagy Halmi család neve is, mint vecsési birtokos. Egy 1434. évi oklevél szerint Halomi Zsigmond utód nélkül hal meg és az így gazdátlanul maradt Halom és Vechés nevű birtokrészeket Erzsébet királynő 1440. január 7-én kiadott rendeletével örökjogon Bothos Péternek és testvérének, István váci és váradi éneklő- kanonokoknak ajándékozta. 1489-ben a Borsfiaké lett Vecsés. A 150 évig tartó török megszállás alatti időről kevés adat maradt fenn, de az biztos, hogy 1591-ben még adót fizettek a vecsésiek a töröknek. Erről a török összeírás adatai tanúskodnak. 1633. és 1634-ben a török fejadó-összeírásokban már Vecsés nem szerepel, s a szomszédos Üllő is csak két fővel. Valószínűleg ekkor vált pusztává a terület. Pest vármegye törvényhatósága ebben az időben a Füleki várban székelt. Vecsés birtokosa Fáy László volt a XVII. század végén. Erről az 1665. október 14-i ülés anyaga tanúskodik. Fáy Bora feleségül ment Kajali Kajaly Pálhoz, Nógrád vármegye főjegyzőjéhez 1708-ban. Ráday Pál feleségül vette Kajali Klárát, Kajaly Pál leányát 1715-ben, és hozományként megkapta (Ráday) Vecsés és Halom pusztát. A XVII. században az üllőiek bérelték, majd Maglód, később Ecser pusztájaként említik”[12] A Magyar Nagylexikon a Halmi család mellett megemlíti a Sike és a Formosi családot, mint azokat a nemesi családokat, akik birtokolták Vecsést, a 14-15. században. A Lexikon szerint 1440-ben Erzsébet királyné a királyi részeket a Tahi Botos családnak adományozta. A török hódoltság idején, a 17. század második felében a Fáy család birtokába került, majd Radnay Pálé, akitől gr. Grassalkovich Antal vásárolta meg (1730), és a gödöllői uradalomhoz csatolta.[13] „A török kiűzése után Bécsben felállítják a „neoacquistica commissio”-t, magyarul: „újszerzeményi bizottság”-ot, amely a felszabadított területek birtokviszonyait rendezte. A bizottság előtt Ráday Pál nem tudta okmányokkal bizonyítani Vecsésre és Halom pusztára vonatkozó tulajdon jogát, mert iratai elvesztek. Ekkor állt mellé I. Grassalkovich Antal, aki kamarai igazgató volt, háromszori házasságkötéseivel óriási vagyont szerzett. Első felesége Láng Erzsébet, akinek első férje Bajhay István alispán volt. Házassága 1722-29-ig tartott, mert Láng Erzsébet meghalt. Ekkor alapozta meg a gödöllői birtokot. Második házassága alkalmával báró Klobusitzky Krisztinát vette feleségül. Ez is rövid ideig tartott. Ebből a házasságból született az egyetlen fiú örökös, II. Grassalkovich Antal. Rövid özvegysége után harmadszor is megnősült. Feleségül vette elhunyt második felesége húgát, özvegy Forgách Ferencné grófnőt, született Klobusitzky Teréziát. Csak Pest megyében 135.000 kat. Hold birtoka volt Grassalkovichnak. 1727-ben Ráday Páltól és feleségétől Kajaly Klárától megvásárolta Vecsés és Halom pusztát, 9798 holdat 5.400 Ft-ért. Vecsés területe a XVIII. Sz. első felében 4302 magyar hold, míg Halom puszta (később Halomegyháza) 5196 magyar hold. 1733-tól Vecsés gazdaságilag és közigazgatásilag is Ecserhez tartozott. (Előtte Maglódhoz).[14]

Grassalkovich Pest megyei uradalma több ispánságra tagolódott. Vecsés az ecseri ispánsághoz tartozott. A török dúlás után a lakatlan területekre a régi és új földesurak telepeseket hívtak be. Mivel a jobbágyoknak a szabad költözködés joga meg volt tiltva, így a belső telepítés lehetetlenné vált. Gr. Károlyi Sándor 1720-ban Németországból hozott „sváb” telepeseket birtokaira, s így kezdetét vette a németajkúak betelepítése Magyarországon. A nagy vagyonszerző I. Grassalkovich Antal 1771-ben meghalt. Fia, II. Grassalkovich Antal nem értett a gazdálkodáshoz, helyette anyja intézte az ügyeket, haláláig. II. Grassalkovich Antal 1784-ben hercegi címet kap II. Józseftől. Feleségül veszi herceg Eszterházi Máriát. Ebből a házasságból származik az utolsó sarj: III. Grassalkovich Antal. Mint fentebb említettem, a török hódoltság megszűnése után megindult a telepítés, elsősorban németajkú lakossággal Magyarországra. A háborúk okozta nyomor és éhínség, valamint a vallási üldözések miatt a Rajna-menti németség elszántabb része örömmel vállalkozott arra, hogy a magyar földesurak hívó szavára elhagyja szülőföldjét, és új hazába költözzön. Grassalkovih Antal a telepítést Soroksáron kezdte 1724-ben. II. Grassalkovich Antal folytatta a telepítést 1783-87-ig. Erre az időre esik Vecsés betelepítése. A község első épülete a ma is álló Czifra csárda volt, amely az uradalom tulajdonába tartozott. 1785. augusztus 22-én lépett életbe a jobbágyok szabad költözési joga, melynek következtében jelentős népmozgás indult el. 1786. június 14-én tette közhírré herceg Grassalkovich II. Antal telepítési hirdetményét Vecsésre vonatkozóan az alábbi szöveg:”[15]

„Mi Római Birodalomnak Hertzege Gyaraki Grassalkovich Antal Gödöllői, Hatvani, Bajai, Konyáthi és Ivánkay Dominiumoknak Örökös Ura, Fölséges Császár és Királyunknak Belső Titkos Tanátsosa és Magyarországban Fő Lovász Mestere, Tekintetes Nemes Zolyom és Bodrog Vármegyéknek Fő Ispánja adjuk tudtotokra mindazoknak, akik Vecsés nevezetű és Tekintetes Pest vármegyében ingreminált Pusztánkat meg Szállni kívánják hogy: a terület 50 házhelyre méretetett fel, minden egész házhely 12 öl szélességből 100 öl hosszúságból áll…”[16]

„A telepítési szerződés alapvetően fontos okmány, mely hosszú időre megvetette a fejlődés alapjait. A falu magja az az 50 házból álló rész, mely a pesti országút mindkét oldalán húzódik. Több nagyközség – Soroksár, Nagykovácsi, Taksony, Solymár – adta fölös lakosságát. 29 német, 15 magyar és 5 szlovák család telepedett le. Ez a magyarázata a hasonló építkezése szokásoknak.”[17]

 

„1786. Vecsés újratelepített község jobbágycsaládjai:

1. Andrik Márton                   2. Sujbán Pál                         3. Sengery András

4. Nagy György                     5. Fonta György                    6. Nagy Márton

7. Erdélyi György                   8. Szlankó István                   9. Vizsovszky Jakab

10. Bosatzer Vencel              11. Kustra György                 12. Zvura János

13. Opákka Ádám                14. Rezner Mihály                  15. Lee János

16. Friebert Mátyás               17. Fremd Márton                 18. Hukát József

19. Freivilling András             20. Purst Antal                       21. Czém Krisztián

22. Joledin Bálint”[18]      „23. Jonner Márton                24. Tóth János

25. Molnár József                  26. Vass István                      27. Neubauer Ferenc

28. Hajnovits János      29. Dobrovitz András                   30. Okszenmajer Gáspár

31. Ott Jakab                        32. Firnéger Mátyás               33. Hoffmann András

34. Krausz Mátyás                35. Vute Bálint                       36. ifj.Tóth János

37. Gergelyfi Ferenc              38. Kerstenmajer Kristóf        39. Peringer János

40. Hochstein János             41. Hartmann György               42. Véber Tamás

43. Fass Bálint                       44. Szidli János                      45. Rebel Pál

46. Kleineisen András”[19]

„A falu fejlődésnek indul. 1791-ben postai állomás létesült, 1797-ben önálló egyház lett és megindult az iskolai oktatás. A község sokat harcolt jogaiért, kevés sikerrel. Nagy harcot vívtak Halomegyháza-puszta megszerzéséért. A pusztát az ecseri lakosok birtokolták, s marhanevelésre alkalmas legelője miatt az uradalom bérbe adta a budai mészáros céh embereinek, akik itt marhanevelésre és hizlalásra rendezkedtek be. Házakat istállókat építettek.”[20]

„A halomi pusztának keleti részén nádas, mocsaras, zsombékos terület volt. Ezen zsombékos résztől körülvéve állott az egykori templom, ahonnan a „Halom-Egyháza” pusztai név is ered. Közben egyre nehezebb lesz III. Grassalkovich Antal élete, 1831-ben már a csőd szélén áll. Vecsési birtokát 1816-ban bérbe adta Mayerffy Károlynak, aki később meg is veszi. Majd 1845-ben eladja Jurenák Frigyesnek. 1845-ben megkezdik a vasútvonal építését. A község a belterületeiből nem tud adni területet, ezért a vasút elkerüli az akkori Vecsést és Halom puszta felé kanyarodik. Magyarországon másodikként megépült vasútvonalon 1846. szeptember elsején indul meg a közlekedés. Ennek állított emléket 1996. szeptember 1-én Vecsés Önkormányzata és a MÁV. 1841-ben meghal III. Grassalkovich Antal, hatalmas adósságot hagyott hátra. Fiú utód nincs, a férfiág kihal, a család szétforgácsolódik. Vecsés új földesura 1846-ig a görög származású báró Sina Simon bankár. Arcképe látható a Magyar Földtani intézetben. Az első felelős magyar minisztérium törli a jobbágyságot és az úrbért. A világosi fegyverletétel után a falu éli csendes életét. A területe egyre kisebb lett. A hajdani 50 házhelyes településből lassan község, nagyközség és 2001. július 1-től város lett. A kezdetektől eltelt időszak alatt Vecsés hatalmasat fejlődött.”[21]

„Közben azért történt egy s más. Pl.:

1867-ben hólyagos himlő, kolera pusztított, 142 halott,

1868-ban állatvész pusztított,

1880-ban Róder Imre javaslatára magyarul tanítanak,

1898-ban a templomban magyar szentbeszéd hangzik el,

1914-18. I. világháború, 163 halott,

1922-ben Hősök ligetében felavatják az emlékművet

1970-ben Vecsés nagyközségi rangot nyer (már másodszor).”[22]

 

Bizonyítékok Vecsés ősi múltjáról

A mai Vecsés területén már a bronzkorban (i.e. 2000-800) éltek emberek. A régészeti feltárások erre a legjobb bizonyítékok.

- Ásatások 1996-ban: „1996. márciusában egy önkormányzati bizottsági ülés után Vághy György főelőadó kocsijából csontokat vett elő, amelyeket a határban talált. Ez az előzménye az ásatások megkezdésének. Miután jelezték Takács Mária jegyzőnek a látottakat, ő értesítette a területileg illetékes Ceglédi Kossuth Lajos Múzeumot, a leletek megmentése érdekében. Jelezte, hogy Vecsésen veszélyeztetett lelőhelyre bukkantak. (1996. április 3.) A helyszíni bejárás eredményét 1996. április 5-én vetette papírra Tari Edit régész-muzeológus. Ennek lényege a következő volt: „A Gyáli csatorna északi partján található kifli alakú mélyedés által körülzárt magas parton őskori, népvándorlás kori és középkori felszíni leleteket találtunk. A lelőhely északi felén kimagasló kis dombon pedig középkori templom állt egykor, melyet az akkor érvényes szabályoknak megfelelően temető vett körül. A lelőhely ezen kis területe feltételesen azonosítható, Vecsés középkori templomával.” A muzeológus leírta még: szükséges egy rövid régészeti szondázó ásatás elvégzése, melynek költségét Vecsés Önkormányzatának kell vállalnia. Összességében 261 E Ft-ot. Ez az akkori gazdasági helyzetben nagy összegnek számított, mivel minden fillérnek meg volt a helye. A döntést nagy vita előzte meg. Kételyek merültek fel: mi lesz, ha semmit sem találnak? Kidobjuk a pénzt! Végül a képviselők három kivétellel megszavazták a kért összeget. A munkálatok augusztusban (1996. augusztus 5-27-ig) kezdődtek és be is fejeződtek. Sikerrel! Találtak különböző karú cserepeket, urnákat, temetkezési helyet, ép csontvázat, nem is egyet. Volt olyan ír, ahogy a halott két ujján találtak gyűrűt, amely ritkaság számba megy, találtak gyöngysort a halott nyakában, s ami a legfontosabb: megtalálták Vecsés közép-kori templomának alapját. Ez a fal 9,2 méter hosszú és 1,2 méter széles.”[23]

- Ásatások 2001-2002-2003-ban: „Az MO-ás autópálya és a 4. sz. főút elkerülő szakaszának építése előtt régészeti feltárást végeztek a Ceglédi Kossuth Lajos Múzeum és az Aszódi Petőfi Sándor Múzeum régészei. Vezetőjük az a dr. Tari Edit, aki az 1996-os feltárást vezette, amikor megtalálták Vecsés közép-kori templomának alapjait és körülötte 9 sírt. A terület 300.000 m2, azaz 30 hektár nagyságú. 700-800 méter hosszú és 50-100 méter széles sávokat alakítottak ki. A területet 6 részre bontották, 6 ásatás folyt egymással párhuzamosan, 6 régésztechnikus és 3 régész vezetésével. A régészeti feltárás szerint a területen több száz, esetleg ezer lakos élt. Az akkori viszonyok között ez nagy településnek számított. Nyílván temető is tartozott a területhez, de 2001. november 1-ig csak két sírt találtak. Valószínűleg a III. századi szarmata temető sírjai voltak. Maga a település Kr.u. 5. századig létezett. Találtak pénzérméket is. A pénznek alapján Kr.u. 320 körülig létezett és az 5. századi hun uralomig állhatott fenn a település, ami ÉK-D irányú, kisebb nagyobb részeket árkokkal vettek körül. Feladatukról nem tudtak egyértelmű felvilágosítást adni. Lakásaik kb. 2x3,5 m nagyságúak voltak és földbe süllyesztették kb. 50 cm-re. Némelyik lakásban jól kivehetőek voltak a tartóoszlopok helyei, amelyek a tetőt tartották. A területen több kutat, sok terménytároló és anyagnyerő gödröt, valamit három edényégető kemencét tártak fel. A feltárt három égetőből számtalan edény került elő. Volt olyan, amelyik teljesen ép volt. Szürke, szemcsés edényeket készítettek. 2001. október végéig több mint 20.000 lelet kerül elő.”[24] „A régészek szerint – mostani szóhasználattal élve – nagyüzemi termelés folyt, hiszen olyan mennyiségben állítottak elő edényeket, hogy az igények kielégítésén túl, eladásra is jutott. 2003-ban a Gyáli-pataktól kb. 1200 m-re délre, a Vasadi főcsatornától kb. 800 m-re nyugatra ásatás kezdődött. Vecsésen 111 lelőhely található. A feltárási területen a legkorábbi leletek egy bronzkori kútból kerültek elő. Ezek állati csontok, valamint törött kerámia darabok. Találtak leleteket a következő korból, a kelták idejéből, azaz a vaskorból is. Az Árpád korból előkerült három ház(hely). A tartóoszlopok helyei jól kivehetőek, sőt a házba vezető lépcső és padlózat egy része is épségben maradt. Az ásatás területén előkerült vassalak, két vaskés és egy balta. A terület másik részén temetőt tártak fel a szarmata korból. A szarmaták a körárkos temetkezést alkalmazták. Ennek lényege, hogy egy kb. 3-4 m átmérőjű árokkal határolt terület közepén helyezték el a sírt. A körárok déli részén volt a bejárat. A halott feje déli irányban helyezkedett el, vagyis észak-déli tájolású. A körárok által határolt sírba a társadalom magasabb fokán álló személyeket temették.”[25]

Számomra különlegessé teszi a leleteket és a régészeti feltárásokat, hogy édesapám, azaz a családunk telke az egyes számú lelőhely területén található.         

 

Vecséshez kötődő történelmi érdekességek:

Az egyik vecsési kalendárium számában az alábbi sorokat találtam: „1831 augusztusában, 1855 júliusában és 1873 augusztusában a kolera, 1861 februárjában a skarlát pusztított Vecsésen. Az elhunytak száma a havi 8-10 főről napi 4-5 főre emelkedett. Főleg a gyerekek és az idősek körében aratott a halál. Az eddigi legidősebb halott Reibl Erzsébet volt, aki 1812. október 7-én halt meg 106 éves korában! Itt temették el azt a négy közkatonát is 1849 januárjában és áprilisában, akik Kossuthtot szolgálták….Köztudott, hogy a mai Pestszentlőrinc egy része is vecsési terület volt. A Béke tér és a volt szovjet laktanya környékén lévő erdőt Rabló erdőnek nevezték, mivel az itt átmenő úton sok utast megszabadítottak az értékeiktől.”[26]

Nagyon kevés azon emberek száma, akik tudnák, hogy Vecsésnek igen jelentős köze volt az 1848-49-es szabadságharchoz. Sajnos ezzel a témával foglalkozó írások száma is kevés. Kivételt képez ez alól, például az évente megjelenő Vecsési Kalendárium 1998-as száma, ebből idéznék:

„Pest vármegye közgyűlésének 1848. november 28-án hozott határozata értelmében 90 nemzetőrt kellett a községnek kiállítania, amit valószínűleg meg is tett. December közepén Windisch-Gratz seregei megindultak Buda felé. Ebben az időben 1961 honvédet szállásoltak be a vecsési nemzetőri táborba, és a hadsereg fenntartására 1630 ezüstforintot fizettek, nagy mennyiségű zabot és szénát szállítottak Pestre. Szilveszter éjszakáján a kormány és Kossuth Lajos, a szent koronával együtt, a pest-szolnoki vasúton, Vecsésen át elhagyta Pestet. A hadsereg nagy része követte őket, és január 5-én a császári csapatok bevonultak a fővárosba. Az utóvédharcok áldozata a január 5-én és 11-én Vecsésen elhunyt két „magyar közkatona” (János és Farkas keresztnevűek, az utóbbi Vas megyei születésű). Ezután osztrák sorkatonákat szállásoltak be a községbe. A tavaszi hadjárat alatt az egyik, Aulich Lajos vezette II. hadtest több csatát vívott a tápióbicskei és isaszegi csaták után Pestre visszavont császári csapatokkal Vecsés körzetében. Feladatuk az volt, hogy a magyar fősereg látszatát keltsék, míg Görgei, Klapka, és Damjanich csapatai a Duna mentén Komárom felé nyomultak. 1849. április 11-én, 16-án és 21-én csaptak össze Rákosszentmihály-Pestszentlőrinc-Vecsés térségében a magyar csapatok a pesti parancsnok, Jellasics csapataival. Az április 16-ai, „kőhídi-csata” után az Asbóth-hadosztály halottait Ferihegy pusztán temették el. 1997. szeptember 1-ején avatták fel a Nagyállomás falán azt az emléktáblát, ami egy Vecsésen is élt honvédtiszt, az 1795-ben született, szerb származású Bobich Jánosnak, kalandos katonai életének, és a hazáért tett áldozatainak állít emléket.”[27]   

Továbbá érdekesség lehet, hogy az általam már említett Mayerffy Károly fiáról, Mayerffy Ferencről nevezték el országunk nemzetközi repülőterét, a Feri-hegyet.

Gróf Széchenyi István és Gróf Andrássy Gyula kapcsolata Vecséssel: „Mind a két személyiség valamilyen jelzővel illették kortársaik vagy az utókor. Tudjuk: Kossuth gr. Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyarnak” nevezte, míg gr. Andrássy Gyulát a „szép akasztott ember” jelzővel illették. Gr. Széchenyi István 1840. november 9-én járt Vecsésen vadászaton. Erre a „legnagyobb magyar” így emlékezik vissza Naplójában:

„Kocsival Vecsésre, ahol Agár Egylet összejövetelt tart. Pazar idő. Meglovagolom Steamert és néhány más pónit. Hajtás 8 nyúlra. Elfogva 6. 3 pompás hajtás. Az elsőnél elakad a pulzusom, mint még soha eddig! Recsky és Pálinkás Samu a falkavezetők. Én egy bronzszínű agárt ajánlottam fel díjul. 1 10 – 1 5-ig vadásztunk – csak 6 órakor értünk Vecsésre -, ahol is eszünk. Weckheim Laci is iszik az egészségemre – később én mondok tűrhető beszédet. Még haza is megyek. Meglehetősen alant vagyok. Fáj a májam.”[28]

„Az Andrássy családnak birtoka volt Vecsésen, melyet a XX. sz. elején parcelláztak és ebből épült ki az Andrássy telep. Gr. Andrássy Gyula az 1867-es kiegyezés után Magyarország miniszterelnöke volt.”[29]

A II. világháborús áldozatok száma jelenleg 215 fő, ezt onnan tudjuk, hogy a Falusi templom falán lévő emléktáblára fel vannak vésve a halottak nevei, de ez az adat nem pontos, az üknagymamám neve is ott van a falon, viszont a család másik tagjáé nem, ebből lehet következtetni, hogy sok hozzá tartozó nem íratta fel az összes elhunyt nevét a táblákra.

A II. világháborús zsidóüldözések, Vecsést sem kerülték el, Vecsés zsidó mártírjainak a száma 77, amit a Zsidó mártírok emlékművéről tudunk.

„A II. világháborút követően Vecsésről mintegy 1600 személyt telepítettek ki Németországba és Ausztriába. A kitelepítettek szinte mindenüket itt hagyták, csak kis kézi csomagot vihettek magukkal.”[30] Vecsésen nagyon sok család érintett ebben valamilyen formában, köztük a sajátomé is.

Az 1956-os forradalomnak is volt három vecsési áldozata: Csürös Zoltán, Havalda László és Simon Béláné.

Vecsés testvérvárosa a németországi Rheinstetten.

 

A Vecsési iskolák rövid története:

Vecsésen négy általános iskola és egy gimnázium működik.

- Falusi Általános Iskola, Vecsés első számú nemzetiségi iskolája. Ragaszkodik a hagyományokhoz, és a német oktatáshoz.

- Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola, a volt Martinovics Ignác Általános Iskola. Vecsés második számú iskolája. „Elemi Népiskola, ez a név most is látható az iskola főbejárata felett. A régi épület kívülről nem nagyon változott meg. A bejárat két oldalán nagy kőgömbök voltak elhelyezve…A gömbök eltűntek. Egy ugyan a szomszédban még fellelhető belőlük. A címert levették, majd 89-ben visszahelyezték. Lekerült az épületről a harangláb is, majd belül átalakították. 88-89-ben új szárnnyal gazdagodott az iskola. Az új épület azonban nyomában sem léphet a réginek. A régi épületet 5 hónap alatt építették fel, és 40 000 aranypengőbe került. Az 1927-28-as tanév második félévét kezdték itt a gyerekek.”[31]

- Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium, „a 60-as évek végén történt próbálkozás, majd több évtizedes kihagyás után, az 1991/92-es tanévben a Petőfi Sándor Általános Iskolában újraindult a gimnáziumi oktatás. Első érettségi vizsgák: 1994/95-ös tanévben.”[32]

- Halmi Telepi Általános Iskola, Vecsés negyedik számú általános iskolája.   



[1] Gál István által, a vecsési Róder Imre Könyvtár részére beadott helytörténeti anyag 4. oldalán. Részlet Gál István: Felemelt fejjel című munkájából.

[2] Vecsés földrajzi áttekintése Gál István: Vecsés, a mi házunk című munkájából való. 6. oldal. Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata 2004; Szerkesztette: Kajos Ilona.

[3] Révai Új Lexikon, XVIII. Kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2006. /578. oldal/

[4] Magyar Nagylexikon 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. /292. oldal./

[5] Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. kötete. Akadémia Kiadó, Budapest 1998. /563. oldal/

[6] Vályi András: Magyar Országnak Leírása III. Kötet, Kiadták: Budán, 1799. /614. oldal/

[7] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /30. oldal/

[8] Magyar Nagylexikon 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. /292. oldal./

[9] Vályi András: Magyar Országnak Leírása III. Kötet, Kiadták: Budán, 1799. /614. oldal/

[10] Magyarország Műemléki Topográfiája V. kötet, Pest Megye Műemlékei, Kiadja: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. Szerkesztette: Dercsényi Dezső. /389.oldal/

[11]Vecsési Kalendárium Keve Gábor adta közre, 1998. /49-50. oldal/

[12] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /30. oldal/

[13] Magyar Nagylexikon 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. /292. oldal./

[14] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /30. oldal/

[15] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /31. oldal/

[16] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /31. oldal/

[17] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /31. oldal/

[18] Pest Megyei Falumonográfiák, Vecsés Története, Szerkesztette: Lakatos Ernő, Kiadja: Vecsés Nagyközségi Tanácsa, Vecsés, 1986. /91. oldal/

[19] Pest Megyei Falumonográfiák, Vecsés Története, Szerkesztette: Lakatos Ernő, Kiadja: Vecsés Nagyközségi Tanácsa, Vecsés, 1986. /92. oldal/

[20] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /31. oldal/

[21] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /32. oldal/

[22] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /32. oldal/ 

[23] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /21. oldal/

[24]Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /22. oldal/

[25] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /23. oldal/

[26] 1996-os Vecsési Kalendárium Keve Gábor írása /51-52.oldal/

[27] 1998-as Vecsési Kalendárium, Keve Gábor: Vecsés és az 1848-49-es szabadságharc c. írásából. /50-51. oldal/

[28]Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /27. oldal/

 

[29] Gál István: Vecsés, a mi házunk, Kiadja: Vecsés Város Önkormányzata, 2004. Szerkesztette: Kajos Ilona. /27. oldal/

[30] Gál István: Vecsés köztéri és egyházi szobrai, emlékművei, emléktáblái. Szerkesztette: Gál István, Kajos Ilona, 2000 /29. oldal/

[31] Vecsési Kalendárium 1998, Gál István: az Adrássy-telepi iskola története (avagy egy volt diák emlékezik) c. írásából. /34. oldal/

[32] Vecsési kalendárium 1996 /73. oldal/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2220 Vecsés Sárosi u. 2 orosz.karoly@vipmail.hu

(Orosz Károly, 2014.01.01 20:28)

1.1956-ról rossz az adatbázisotok. Ha érdekel, küldök egy hiteleset.
2. A vecsési templom alapjai, nem vecsésiek, hanem Halomegyház templomának alapjai, amelyről nem szóltok, pedig a Vecsési Tájékoztató 2010. aug. számában a 27. oldalon Nagy Attila Templomos település voltunk c. írása ezt jól tisztázta. Sajnos a Fal nem épül ember nélkül c. helytörténeti rock opera szövegírói egy szót sem említettek az 1870-ben Vecséssel egyesült Halomról (Halomegyházról) Kár érte!
3. Halommal kapcsolatosan is vannak bizonytalanságok a leírásotokban. Elküldöm, ha igénylitek, az ide illeszkedő írásomat....és mást is...
....mert egy városban élünk, ne beszéljünk el egymás mellett, hanem rajuk egymáshoz a Puzle kockákat, hogy kevesebb lyuk legyen a kirakós helytörténeti képen!

Békés Boldog Újesztendőt nektek!

Orosz Károly ny. mérnök-újságíró

Re: 2220 Vecsés Sárosi u. 2 orosz.karoly@vipmail.hu

(Orosz Károly, 2014.08.31 19:09)

Kerves Károly! Hibás a tájékoztatásod. A Kertekalján lévő templom vecsési, de van egy másik az M 0 lejáratánál, az a Halom település templomának a maradványa.
56-os adatokat megtalálhatja mindenki a "Vecsésiek az 56-os forradalomban c. könyvben