Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Qumrán

2009.12.15

A qumráni- / holt-tengeri tekercsek felfedezésének története és a szövegek jellege

 

A tekercsek felfedezésének története:

A tekercsek felfedezésének részleteivel kapcsolatban a számos beszámoló nem mindig egyezik. Valamikor 1946-47 tájékán (a pontos dátumot már sosem fogjuk megtudni) három fiatal beduin férfi a nyáját legeltette. Egyikük egy elkóborolt állat után eredve felkapaszkodott a sziklafalat lyuggató számos barlangnyílás egyikéhez. Elmondása szerint követ hajított a barlangba és ott csörömpölést hallott. Amikor bepillantott a nyíláson, jó pár nagyméretű korsót fedezett fel. A története egyik verziója szerint ekkor a sivatagi dzsinnektől való félelmében azonnal kereket oldott. Majd később visszatért egy vagy két társával és átkutatta, mint a tíz korsót, míg végül az egyikben három irattekercset talált, aztán hamarosan még kettőt. A felfedezést általában Mohamed ed-Dib-nek (a farkas) tulajdonítják, bár az, hogy valójában ki is dobta bele a követ a barlangba már nem deríthető ki. A tekercseknek első látásra semmi hasznát nem tudták venni, de puszta kíváncsiságból néhány hétig magukkal cipelték a tekercseket a sivatagban, amikor megérkeztek Betlehem vásárvárosba és elvitték a zsákmányukat egy kereskedőhöz, Kalil Iskander Sahinhoz, aki átvette tőlük a tekercseket. A kíváncsiság viszont őt sem hagyta nyugodni, így egy napon elvitte az iratokat a szír egyházhoz tartozó jeruzsálemi Szent Márk-kolostorba. Ezek után, ami biztos, hogy Kahil Iskander Sahin újabb expedíciókat szervezett további tekercsek felkutatása céljából, feltehetően ebben részt vett a kolostor szír metropolitája, Mar Samuel is. Az addigi hét megtalált tekercsből négyet a szír pap meg is vett 24 angol fontért, bár ekkor még senki se tudta, hogy a tekercseken lévő írások mit jelenthetnek. Mar Samuel nem sokkal ez után kapcsolatot teremt a Héber Egyetem egyik zsidó tudósával, Elezear Sukenikkal, aki 1947 novemberében Betlehembe utazott, és azonnal megvásárolta a maradék három kéziratot, a Mar Samuel tulajdonában lévő tekercseket nem sikerült megvennie. Sukenik ugyanis felismerte az írást, és nagy valószínűséggel ő volt az első, aki valójában méltányolni tudta a tekercsek korát és értékét. Ekkorra azonban Palesztina egy része már a frissen létrejött zsidó államhoz tartozott, míg a Holt-tenger és Betlehem pedig Jordániához. Mar Samuel ekkor a Jeruzsálem jordániai részében található Amerikai Kelet Kutatóintézethez fordult, ahol John Trever fényképeket készített a tekercsekről. Végül W.F.Albright, a híres baltimori régész és epigráfus volt az, aki megerősítette, hogy milyen óriási jelentőségű felfedezésről van szó: a tekercsek Makkabeus Júdás, Heródes és Jézus korából valók. A hírt 1948. április 12-én kürtölte világgá a sajtó. A Palesztina feldarabolását követő háború alatt Mar Samuel az Egyesült Államokba utazott a tekercseivel, ahol megvételre ajánlotta fel őket. 1954. június elsején egy hirdetés jelent meg a Wall Street Journal-ban, amely „Négy holt-tengeri tekercset” kínált eladásra. A leletek 250 ezer dollárért vásárolta meg egy névtelenségbe burkolózó vevő, akiről később kiderült, hogy nem volt más, mint az Izrael állam. Így hát az első qumráni barlangból származó tekercsek zsidó otthonra leltek. Napjainkban az 1-es barlang tekercsei (illetve kitűnő replikák) a Könyv Szentélyben, a nyugat jeruzsálemi Izrael Múzeum külön erre a célra épített szárnyában tekinthetők meg. A többi tekercs nagy része nem látható nyilvános kiállításon, CD-romon azonban bárki számára elérhető.[1]

 

A barlangok jelölése és elhelyezkedése:

Összesen 11 barlangot tártak fel, a jelölésük: Q, a megtalálásuk sorrendjében. 1Q = egyes barlang, az először megtalált barlang, stb. Feltárásuknak a sorrendje és elhelyezkedése:

1Q – a qumráni létesítménytől északra található körülbelül másfél kilométerre, régészeti feltárása 1949-ben fejeződött be.

2Q – 1Q-hoz nagyon közel, délre található, 1952-ben tárták fel.

3Q – a qumráni létesítménytől a legmesszebb található, két kilométerre, északra, 1952-ben tárták fel.

 4Q – a qumráni létesítmény alatt, a márgaterasz oldalában található, 1952 őszén tárták fel.

5Q – a qumráni létesítménytől nyugatra található, 1952-ben tárták fel.

6Q – a qumráni létesítménytől egy kilométerre, nyugatra található, felfedezésének ideje ismeretlen.

7Q; 8Q; 9Q – a qumráni létesítménytől keletre találhatóak, 1955-ben tárták fel őket.

10Q – a qumráni létesítménytől nyugatra található, 1955-ben tárták fel.

11Q – az 1Q és a 3Q között található fél úton, 1956-ban tárták fel.

A 11 qumráni barlang mellett a Júdeai-sivatag egyéb helyeiről is kerültek elő szövegmaradványok, hála a rendszeres régészeti feltátásoknak.[2]

 

A tekercsekről általában:

Ekkor még elképzelni sem tudta senki, hogy milyen forradalmi változásokat idéztek elő ezek a tekercsek az ókori judaizmus és a korai kereszténység történetének kutatásában. Az meglehetősen valószínűtlen, hogy a teljes archívum egyetlen parányi közösségtől származzék, annak ellenére, hogy számos tudós a kezdetekben így hitte. A tekercsek tartalma a Második Templom korában (kr.e.VI.sz.–kr.u.I.sz.) élt zsidóság számára fontos kérdések sokaságát érinti: közös imádság, egyéni kegyesség, a rossz kérdése, a világ jövője, az isteni akarat, az emberi természet, a Szentírás jelentése, és végül de nem utolsósorban az igazi „Izrael” mibenlétének meghatározása. A qumráni tekercsekben a vallási gondolkodás csaknem minden olyan kérdéséről szó esik, amely a későbbi zsidó és keresztény híveket foglalkoztatta. A 2000 éves nyugati civilizáció magvai rejlenek ezekben, az írásokban.[3]

 

A Holt-tenger menti barlangokban megtalált tekercsek, jóllehet szerteágazó tartalmúak és műfajúak, mégis egyfajta egység jegyeit hordozzák, ezért beszélnek a kutatók a szövegekről úgy, mint egy „könyvtár” részeiről, ezek egy szándékos gyűjtőmunka által létrehozott kollekció maradványai. A legátfogóbb kritikát Norman Golb fogalmazta meg a tekercsekkel kapcsolatban: tagadja, hogy a qumráni létesítménynek köze lenne bármilyen korai zsidó vallásos csoporthoz. A tekercsek különböző jeruzsálemi könyvtárnak maradványai, melyeket a közelgő római inváziótól félve rejtettek el a barlangokba. Ez az állítás viszont nem igazolható.[4]

 

Biztos pontok a tekercsekkel kapcsolatban:

1. Inkább közösséghez tartoznak, nem egyénekhez, ezt igazolja az a tény is, hogy ugyanaz a mű többször is előfordult.

2. Egy vallásos közösség könyvtárának maradványai.

3. Nem képviselik a kor egész zsidóságának az irodalmi hagyatékát. A fennmaradt anyag ideológiailag közös alapon áll, s a kor zsidósága egyes fontos áramlatainak nézetei teljességgel hiányoznak belőle.

4. Ugyanaz az írnoki iskolához tartozó személyek másolták őket. Volt, hogy különböző barlangokból ugyanannak az írnoknak több szövege is előkerült.

5. Szoros rokonság állt fenn a barlangban talált cserépedények és a qumráni létesítmény között.[5]

 

A tekercsek mennyisége és főbb osztályozása:

 

 

          Bibliai:

    nem-bibliai:

    nem azonosítható:

      Összesen:

 

1Q:

16

29

30

75

 

2Q:

18

8

7

33

 

3Q:

3

7

5

15

 

4Q:

170

440

40

650

 

5Q:

8

7

10

25

 

6Q:

7

14

10

31

 

7Q:

2

0

17

19

 

8Q:

4

0

1

5

 

9Q:

0

1

0

1

 

10Q:

0

1

0

1

 

11Q:

10

13

8

31

 

Összesen:

238

520

128

886

 

 

 

 

 

 

 

[6]

 

A szövegek jellege:

Az azonosítható iratok között két alapvető kategória van: bibliai és nem-bibliai kéziratok.

Másik féle csoportosítás: Bibliai – nem-bibliai; Szektás – nem-szektás iratok.

 

1. Bibliai – nem-bibliai:

Nem biztos, hogy Közösség Szentírása tökéletesen lefedte az Ószövetséget, a zsidó iratokat. A qumráni könyvtár tartalmazza a héber Biblia szinte valamennyi könyvét, két kivétellel: Nehemiás és Eszter könyve. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak részese a qumráni tekercseknek, csak pusztán lehet, hogy nem találták meg őket, megsemmisültek, elvesztek. Példák a meglévő és ebbe a csoportba tartozó szövegekre:

- Ezdrás könyve 4Q

- Tobit könyve 4Q

- Sirák fia könyve 2Q; 11Q

- Jeremiás levele 43-44. 7Q

- Hénok első könyve 4Q

- Jubileumok könyve 1Q; 2Q; 4Q; 11Q

- nagy zsoltár-tekercs 11Q

A Közösség saját megszervezőjének, az Igaz Tanítónak a tevékenységét párhuzamban szemléli a prófétákéval.

 

2. Szektás – nem-szektás:

A nem-bibliai anyagokban van ez a felosztás.

- Szektás szövegek: közvetlenül a qumráni Közösség alkotásai

- Nem-szektás: a qumráni Közösség a könyvtára részévé tette, de nem bizonyítható, hogy ők írták.[7]

 

A nem-bibliai szövegek alapvető kategóriái:

1. Parabiblikus művek

Szorosan kapcsolódnak bibliai szövegekhez vagy témákhoz. Ezen belül különböző műfaji csoportokat különböztetünk meg: újraírt bibliákat; bibliai alapú történeteket; apokalipsziseket; testamentumokat, ezek a műfajok gyakran keverednek egymással, egy művön belül. Főleg nem-szektás művek tartoznak ide. Példák:

- Templom-tekercs 11Q

- Új Jeruzsálem szöveg/hagyomány 1Q; 2Q; 4Q; 11Q

- Hénoki korpusz

- Óriások könyve 4Q; 1Q

- Noé-hagyománykör 1Q; 4Q

- Genezis apokrifon 1Q

- Arám Lévi-irat 1Q; 4Q

- Jubileumok könyve és a hozzá kapcsolódó iratok 1Q; 2Q; 4Q; 11Q

- mózesi apokrif 1Q; 4Q

- Amrám és Qahat szövegek 4Q

- Józsua személyéhet kapcsolódó apokrif 4Q

- Jeremiás személyéhet kapcsolódó apokrif 4Q

- Ezekiel személyéhet kapcsolódó apokrif 4Q

- Dániel személyéhet kapcsolódó apokrif 4Q

- Testamentumok

2. Exegetikus művek

Ezek a művek kifejezett szentírás értelmező tevékenységet tükröznek, főleg szektás iratok. Példák:

- Folyamatos és tematikus peserek 1Q; 4Q; 11Q

- Kommentárok 4Q

- Egy midrás 4Q

- Egyéb exegetikus művek 4Q

3. Vallásos törvénykezés

Ide két fő csoport sorolható: halákhikus szövegek; szabályzatok. Főleg szektás iratok, amelyekből a legteljesebb képet tudunk alkotni a qumráni Közösség berendezkedéséről és szokásrendszeréről. Példák:

- Közösség Szabályzata 1Q; 4Q

- Gyülekezet szabályzata 1Q; 4Q

- Damaszkuszi irat, a Háború Szabályzata és rokon szövegei 1Q; 4Q; 11Q

- Egyéb halákhikus művek és szabályzat töredékek 4Q

- Szemelvények a Tóra cselekedeteiből 4Q

4. Naptári jellegű művek

 A Közösség számára rendkívül fontosak voltak. Rituális kegyességük alapvetően kalendárium-centrikus volt, ezért az ilyen jellegű tekercsek nagy számban maradtak ránk. A szövegek egy része úgynevezett Mismarót, azaz a papi szolgálattevők egyhetes beosztásainak egymást követő listázása, másrészt ünnepeknek és sabbatoknak a rendszerezett beosztását tartalmazza. Példák:

- Mismarót csoport 4Q

- Hénoki hagyomány asztrológia része 4Q

- 4QOtot szöveg 4Q

- Egyéb művek 4Q

5. Költői és liturgikus szövegek

Irodalmi szempontból talán a legfontosabb csoport. A költői szövegek a korai zsidóság költészetének irodalmilag legkiválóbb emlékei. A liturgikus szövegek közt találhatunk napi imádságokat, ünnepi liturgiákat, szövetségkötéssel kapcsolatos rituálékat, ördögűzéseket, illetőleg az ideális angyali liturgia leírásait, aminek konkrét használatát illetően kételyeink vannak. A nem-liturgikus költői szövegek között vannak zsoltárok, siralmak, bölcsességi költemények, és természetesen ide sorolódik a qumráni költészet legsajátabb megnyilvánulása, a Hódajót is. Példák:

- Napi imák és a Világítók mondásai 4Q

- Ünnepi imák 1Q; 4Q

- Tisztulás 4Q

- Szövetségkötés és áldások 1Q

- Angyali liturgia 4Q; 11Q

- Ördögűzések 4Q; 11Q

Nem-liturgikus kompozíciók:

- Hódajó és rokon szövegek 1Q; 4Q

- Siralmak 4Q

- Zsoltárok 4Q

- Bölcsességi himnusz 4Q

- Egyéb szövegek 4Q

6. Bölcsességirodalom

Elsősorban bölcsességi instrukciókat tartalmaz, amelyek sajátos, apokaliptikus látásmóddal keverten adnak bölcsességi tanítást olvasójuknak. Ide tartoznak továbbá bizonyos, az Ószövetség bölcsességi műveinek szemléletéhez hasonló iratok: beszédek, példázatok, költemények. Példák:

- Instrukciók 1Q; 4Q

- Titkok könyve 1Q; 4Q

- További bölcsességi művek 4Q

- A Közösség szabályzatáról, a két lélekről szóló tanítás 1Q

7. Történeti szövegek és történelem jellegű novellák

Elenyészően csekély számú mű. Megőrizték a történelem néhány személyének és eseményének feljegyzését, a szerzőknek a célja kifejezetten a történeti események rögzítése volt. Példák:

- Tobit 4Q

- Proto-Eszter szöveg 4Q

- Nabonid imája 4Q

8. Apokaliptikus és eszkatológikus szövegek

A qumráni Közösség apokaliptikus gondolkodással rendelkezett. Érdekes, hogy a rendelkezésünkre álló töredékek kevés, ámbár nagy fontosságú apokalipszis jelenlétéről tanúskodnak, emellett viszont számos, nem apokaliptikus eszkatológikus szöveggel is rendelkezünk. Az apokalipszisek alfajai: másvilági utazások, szimbolikus és történeti apokalipszisek. Ezek szinte teljes egészében nem-szektás anyagok, míg a pusztán eszkatológikus szövegek közül több a Közösség alkotásának tartható. Az apokalipszisek jelentős része egyben parabiblikus irodalomként is meghatározható, míg az eszkatológikus iratok egy része formailag a szabályzatok közé sorolható. Példák:

Apokaliptikus művek:

- Hénoki korpusz 4Q

- Új Jeruzsálem szövegek 1Q; 2Q; 4Q; 11Q

- dánieli apokrif hagyomány 4Q

- Mikáél szavai 4Q

Eszkatológikus művek:

- Háború szabályzata és hagyományköre 1Q; 4Q; 11Q

- Közösség szabályzatának két kiegészítése 1Q

9. Kisebb csoportok

 A maradványok között természetesen van nagyon sok - töredékessége folytán – műfajilag besorolhatatlan szöveg, illetve el tudunk különíteni néhány kisebb kategóriát is. Ezek között említhetünk mágikus és jós-szövegeket, hivatalos iratokat, valamint egy kincs-listát, a híres Réz-tekercset. Példák:

- Mágikus és jós-szövegek 4Q

- Hivatalos iratok 4Q

- Kincs-lista ~ Réz-tekercs 3Q[8]



[1]  Philips R. Davies, George J.Brook és Philip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa. Kiadja: Alexandra 2002. /6-7. oldal/

2 Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /3-4. oldal/

[3] Philips R. Davies, George J.Brook és Philip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa. Kiadja: Alexandra 2002. /7. oldal/

[4] Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /1. oldal/

[5] Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /2. oldal/

[6] Táblázat: Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /4. oldal/

[7] Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /5-11. oldal/

[8] Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008. /11-17. oldal/

 

 

Bibliográfia

 

-          Philips R. Davies, George J.Brook és Philip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa. Kiadja: Alexandra 2002.

-          Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Kiadja: Pápa; L’Harmattan; Budapest 2008.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.