Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jászok (és a kunok) története II.

2009.12.15

18. század    

 

A török alóli felszabadulás után a bécsi udvar a Jászságot a Kunsággal együtt új szerzeményű javaknak tekintette. Így végül 1702-ben I. Lipót (1658-1711)[49] eladta a területeket a Német Lovagrendnek. Ezt a cselekedetet a rendek 1712-ben sérelmezték, valamint 1714-ben sikerült zálogformára változtatniuk. 1715-ben törvényt hoztak a királyi kincstárból és az ország közvagyonából való visszaváltásra. 1731-ben a lovagrendtől átvétették az úgynevezett rokkantak házának a birtokába, valamint ebben az évben III. Károly (1711-1740)[50] jóvoltából az összes jász terület idegen kézbe jutott, még azok is, amiket az 1702-i okmányból kihagytak. Valójában mindez azért volt, mert a jász és kun területeket Horvátországi területekért akarták elcserélni, de ez sosem jött létre. A Rákóczy-szabadságharcban is részt vettek egy egész ezredet kiállítva, mert nem törődtek abba bele, hogy így megalázták őket és ettől függött a szolgai vagy szabad sorsuk. Tulajdonképpen gazdaságilag és társadalmilag nem változatott semmit sem az eladatás ténye, csak lélektanilag és erkölcsileg. 1705-ben történt egy összeírás a hadba vonuló katonák számáról és a végeredmény jól példázta, hogy nem adják fel a harcot.[51] A jász katonák száma 1176 volt és ebből 99-en haltak meg. A Jászság ebben az időben a kuruc sereg élelmező kamrája volt. 1745-ben elhatározták, hogy kiváltják önmagukat, és erre Mária Teréziától (1740-1780)[52] engedélyt is kaptak. Ez volt a híres jász-kun redemptió, ami visszaadta a nép földhöz való jogát, valamint a földhöz való öntudatát, hazatudatosságát is. A megváltás összege 580 000 rajnai forint volt, holott régen 500 000 rajnai forintért adták el. Ebből a jászokra eső össze 225 250 rajnai forint volt.[53] Királyi adománylevél kikötötte, hogy minden jász és kun egyenlő állapotú és jogú legyen, ezzel megakadályozták azt, hogy aki nem tudott fizetni az szolga legyen, aki meg igen az szabad, így nem tagozódott fel a társadalom. 1751-re befizették az összeget a jászok és Mária Terézia 24 pontból álló jellevelet adott ki nekik, ezt még ebben az évben jóváhagyta az országgyűlés. Így végül visszakapták ősi földjeiket. Minden ellenére kialakult 3 osztály, az egyik volt a redemptus azaz „földváltók” osztálya, akik fizettek a földjükért, a második az irredemptus azaz, akik nem fizettek a földjükért, így földet sem kaptak és a harmadik osztály pedig a zsellérek voltak, akiknek nem voltak kiváltságaik sem. Kevesebb, mint félszázad múlva elkezdett kialakulni a tanyavilág és a fejlődés, a gazdálkodás valamint a népesség növekedés, ezzel együtt pedig a kitelepítések.[54] II József (1780-1790)[55] 1787-90 között kiváltságaik egy részét megszorítja és össze is íratja a népeket, de ez egyáltalán nem érintette meg például a jászokat. A mai napig megtalálhatóak a szolnoki levéltárban ezek az iratok. A magyar történelem innentől kezdve nem volt olyan nagy behatással e területek saját történelmére, mint régebben. A szabadságharc hullámai átvonultak rajta, az orosz seregekkel együtt. A jászok 1085 honvéd főt állított ki a haza védelmére, majd még 527-et, sőt még ezeken kívül a kötelező mellett 314 újoncot is küldött. A Jászság történelme a redemptió után már nem politikai, inkább közigazgatási, településtörténelem és tájtörténet.[56] Érdekesség, hogy 1879-ben készült egy katonai felmérés arról, hogy Magyarország nemzetiségeinek mekkora az átlagmagassága. 11 nemzetet vizsgáltak, a jászok lettek a 6. legmagasabbak, a magyarok a 9.-ek, a kunok pedig a 11. helyen végeztek, tehát a legalacsonyabbak.[57] Jászkun szolgálat illetve katonai részvétel formái, területei a következők voltak:

-          Általános insurrectio (honvédő felkelés, valamint külföldi hadjáratok, zsoldért) általában családonként 1-1 vitéz.[58]

-          Particuláris felkelés (háború alkalmával kollektív katonaállítás, meghatározott létszámú lovas-íjásznak a királyi sereghez történő küldése.

-          A királyi kíséretekhez és az uralkodó testőri egységeihez való hozzájárulás (zsold, birtokadomány fejében).

-          Egyéni zsoldosok.[59]        

 

                    Bibliográfia

 

·         Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000.

 

·         Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák (Magyar Világ Kiadó) 2001.

 

·         Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest ( A Szent István-társulat Kiadása) 1942.

 

·         Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005.

 

·         Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza). Szolnok 1979.



[1] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /26. oldal/

[2] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /111. oldal/

[3] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /26. oldal/

[4] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /362. oldal/

[5] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /27. oldal/

[6] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /23. oldal/

[7] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /421. oldal/

[8] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /111. oldal/

[9] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /28. oldal/

[10] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /31. oldal/

[11] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /31. oldal/

[12] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /111. oldal/

[13] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /112. oldal/

[14] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /113. oldal/

[15] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /114. oldal/

[16] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /115. oldal/

[17] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /17. oldal/

[18] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /696. oldal/

[19] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /30. oldal/

[20] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /35. oldal/

[21] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /38. oldal/

[22] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /39. oldal/

[23] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /40. oldal/

[24] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /62. oldal/

[25] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /57. oldal/

[26] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /143. oldal/

[27] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /80. oldal/

[28] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /660. oldal/

[29] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /30. oldal/

[30] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /80. oldal/

[31] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /81. oldal/

[32] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /26. oldal/

[33] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /55. oldal/

[34] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /30. oldal/

[35] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /48. oldal/

[36] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /55. oldal/

[37] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /81. oldal/

[38] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /82. oldal/

[39] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /83. oldal/

[40] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /35. oldal/

[41] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /168. oldal/

[42] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /83. oldal/

[43] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /84. oldal/

[44] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /83. oldal/

[45] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /84. oldal/

[46] Kocsis Gyula: A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII. században. Budapest (Akadémiai Kiadó) 2005. /77. oldal/

[47] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /76. oldal/

[48] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /77. oldal/

[49] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /433. oldal/

[50] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /367. oldal/

[51] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /85. oldal/

[52] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /454. oldal/

[53] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /86. oldal/

[54] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /87. oldal/

[55] Britannica Encyclopaedia Uralkodók és Dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. /340. oldal/

[56] Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest (A Szent István-társulat Kiadása) 1942. /88. oldal/

[57] Szabó László: A jász etnikai csoport (A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység néprajza) Szolnok, 1979. /60. oldal/

[58] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /51. oldal/

[59] Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig (Antológia Kiadó) 2000. /52. oldal/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.