Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Györffy György: A magyar krónikák adata a III. Béla-kori petícióról

2009.12.15

Györffy György: A magyar krónikák adata a III. Béla-kori petícióról.

In: Horváth János – Székely György: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Budapest (Akadémiai) 1974.

A magyar krónika V. István magyar király (1270-1272) uralkodása idejében írt folytatásában III. Béláról (1172-1196) csak annyit tudunk meg, hogy üldözte a tolvajokat és latrokat, valamint bevezette a kérvényezést. Erre vonatkozó adatokat támogatja III. Béla egyik 1181-i oklevelének a szövege is. Egy másik oklevele pedig kimondta, hogy az egyháznak tett adományokat királyi megerősítéssel és kiváltsággal örökítsék meg. [333]

            Pauler Gyula szerint III. Béla törvénykezési újítást vezetett be, de a kérvényezést IV. Bélánál (1235-1270) említi, hozzáfűzve azt is, hogy amit III. Béla elkezdett, azt IV. Béla következetesen folytatja. Fejérpataky László kiemeli az 1181-i oklevél jelentőségét és III. Béla uralkodásának a fontosságát, de említést sem tesz a kérvényekről. Erdélyi László pedig felold egy ellentétet: III. Béla kötelezővé tette az írásbeliséget, de a kérvények írásba foglalását a kancelláriánál IV. Béla újítása volt. A krónikában rosszul III. Bélához veszi ezt is. Ezt támogatja Szentpétery is. Szilágyi Loránd szerint előfordulhat, hogy III. Béla megpróbálkozott az írásbeli kérvények bevezetésével, de ez még nagyon korai volt. IV. Béla által bevezetett írásbeli kérvényezés megszűnését egyik 1267-i rendelkezésével magyarázza, de példát hoz rá 1277-ből, hogy főurak továbbra is írásban kértek levelet a kancelláriától. Állítását 1970-ben egy levélben visszavonja, teljesen biztos, hogy összekeverték III. és IV. Bélát, valamint III. Béla biztos nem vezette be a kérvényeket. Hasonló eredményre jutott Mályusz Elemér is: a hibát Ákos mester követte el, tudatosan, hogy növelje a kancellária írásos tekintélyét. [334-335]

            Györffy György leír az említett tudósokhoz pár kiegészítést: 1. Rogerius, mint kortárs számol be arról, hogy a magyar nemesség többek között azért is gyűlölte meg IV. Bélát, mert bevezette az írásbeli kérvényezést a római curia mintájára. 2. III. és IV. Béla újítása között jelentős fokozati különbség van, főleg a jogi írásbeli fejlődésben. 3. IV. Béla intézkedései beleilleszkednek a XIII. század első felében történt fejlődésbe. 4. Megcáfolja Pauler Gyula azon állítását, hogy IV. Béla folytatta III. Béla terveit. Ákos mester krónikája semmit sem tartalmaz III. Béla színes pályafutásáról sem, így a krónikás a király egyik meg nem valósult tervét nem ismerhette, tehát nem jegyezte le. 5. Ákos mester valószínűleg nem tudatosan követte el a hibát, I. Gázával (1074-1077) és II. Gézával (1141-1162) kapcsolatban is tévesen I. Gézához toldotta a budai prépostnak adott pesti vámot. 6. IV. Béla 1267. évi törvényének 10. cikkelyével tényleg eltörölte a három évtizeddel korábban tett rendelkezését az írásbeli kérvények bevezetéséről, de például egy Budán kelt 1299-i alországbírói oklevéllel is bizonyítható, hogy a kérvényezés nem szűnt meg. 7. IV. Béla a kérvények elrendelésével egyidejűleg állította fel az első állandó székhelyű bírói fórumot, az alországbírói hivatalt. [336-338]      

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.