Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bibliaismeret I. (Ószövetség) jegyzet II.

2009.12.15

Ø Az iszlám

- Keresztény hozzáállás ma: meg kell ismerni azt, ami a másik vallásban sajátos→ tisztelettel kell felé fordulni (XVI. Benedek pápa álláspontja).

·         Iszlám: vallás (islam=istenre hagyatkozni)

- Önmagunk odaadásának aktusa (egész énünkkel). A hívek és a társadalom elválaszthatatlan.

- Az islam szóból származik a muszlim szó (jelentése:Egyisten-hívő).

Hitét megtagadó muszlim nincs→halálbüntetés jár érte.

- A földi hazát a hívők közössége alkotja.

     

·         Vallás:

- Személy elkötelezettsége: Isten engem megszólít, és én neki válaszolok.

- Istennek rendeli alá magátÞ Isten az embernek törvényt ír elő. Ha alárendeli magát, az boldogságot, üdvösséget hoz.

- Hűség a Koránhoz és a tradíciókhoz.

 

·         Korán: A törvények teljesítéséhez szükséges előírásokat tartalmazza.

1. Hit:

- A hit olyan bizalmi aktus, amely biztonságot jelent a hívő számára.

- Európa: a hit Istentől kapott szuverén ajándék, a szeretet cselekedeteit konkrétan teszi; Kelet: Istenről tesznek tanúbizonyságot. A teremtmény részesedik a teremtésben Isten tanúbizonyságából. A kimondott szó által részesedik.

- „Én vagyok Isten, nincs más isten csak én” →ezzel az örökkévalóságból részesedik. Sárból és vérből lett teremtve az ember.

- A keleti ember a szívével gondolkozik, az európai az eszével→e kettő tűz és víz.

 

2. Hitvallás (saháda):

- 2 elemből áll: „Nincs más isten, kint Isten és Mohamed az ő prófétája.” Ez a legfontosabb pont ettől eltérni nem lehet, ennek tagadása a sirk, a legnagyobb eretnekség.

- A szív és a nyelv egységet alkot. A szív és a meghallás elválaszthatatlan. Megismerés→választás→reagálás.

Szív=elmélet és gyakorlat egysége; megértés és akarat.

 

- A Korán 114 szurából (fejezet) áll- 6226 verssor. Olvasmány- Mohamed próféta hallás után írta le, Allah prédikálta le neki. → hallomásból eredő isteni kinyilatkoztatás.

- Az arab ember a szívére és a fülére helyezi a hangsúlyt, ezekkel „gondolkodik”.

- A bölcsesség a keleti ember számára: Hogyan tudom az életemet helyesen élni? → Ha az ember valamit meghall, megváltozik a környezete, megváltozik a magatartása a hallott dolgok miatt. Aki a fülét becsukja és csak önmagából indul ki, embertelenné válik és csak önmagát isteníti.

- Ha Isten szól az emberhez az a legnagyobb lehetőség, mert válaszolhat, aki képes erre, az emberré válhat.

- A muszlimok nem fogadják el az Ó-és Újszövetséget, mert szerintük azokat a keresztények manipuláltákÞ igaz könyv csak a Korán lehet.

- A zsidók és az arabok közös őse Ábrahám (Ábrahám+Sára=Iszmael (arabok őse→Mekka), Izsák (zsidók őse→Jeruzsálem).

- Az ősmonoteizmus arab változata kell hogy érvényes legyen.

- Korán-prédikáció: szüntelenül emlékezetben kell tartani. A hívőket arra tanítja meg, hogy mit kell hinni, mit kell tenni. Megkülönböztetés jó és rossz között.

- A Korán a földi élet alkotmányaÞ minden muszlimra egyformán vonatkozik. 4 alapszabályt tartalmaz:

     1. hit kérdése

     2. kultusz előírásai

     3. erkölcsi kötelességek

     4. emberek közötti társadalmi kapcsolatok rendszere

- A legtökéletesebb hívők a „Koránt hordozó emberek”.

- A legrégebbi szövegek a 96. szurat első versei.

 

 

·         Tradíció:

- A Korán prófétáktól érkezik el a hívőkhöz, Mohameden keresztül. Mai napig érvényes az, mait 622-ben elmondott.

- 2 nagy csoport: síta és szemita→ mindkettő a prófétától eredezteti magát.

 

·         A próféta személye:

- Mohamed 570 körül született Mekkában. A legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának elsőszülött fián, Iszmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kuraisi törzsbeli Abdallah és Amína fiaként. Főleg a karavánok ellátásából éltek.

- Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Khadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Nyolc gyermeke volt első feleségétől: négy fiú (mindannyian fiatalon hunytak el) és négy lány, köztük Fatima, a kedvence, akinek a férje, Ali később Mohamed utódja lett.

- Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre, itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ezeket 114 szúrába, fejezetbe gyűjti, és Koránnak nevezi el. Ekkor már jelentős csoport alakul körülötte, melynek tagjai moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezik magukat. Összeütközésbe kerülnek a többistenhívő Mekka lakóival, így 622 júl. 6-án Medinába menekülnek. Ettől számítják a muzulmán időszámítást. 630-ban Mohamed győztesen tér vissza Mekkába.

 

·         A próféta látomása:

- Mohamedben 40 évesen látomása volt, melyben Gábriel arkangyal kényszerítette, hogy olvassa el, ami a selyemkendőn van→ de Mohamed nem tudott olvasniÞ hallás útján ismeri meg a kinyilatkoztatást.

- Mohamed előtti vallás pogány volt (bálványok, képek→ politeizmus). Isten arabul Allah, 3 alistennője volt: maga az istennő, halál-sors, életvitel.

- Mohamed befolyásos ember lett, lehetővé vált az új hit terjesztése→ isteni kinyilatkoztatásból kapott törvény (Korán)→ Teokratikus államforma. Lerombolta a régi jelképeket, és méltó helyre állította a Kába kövét, melyet állítólag Ábrahámtól kapott.

 

·         Az iszlám vallás és politikai története:

1.      szakasz (630-1000):

- Mohamed halála→ zűrzavar→ próféta helyettese: kalifa (Pl. Abu Bakr, Omar, Ali).

- Alit meggyilkoltatja a szíriai helytartó→ új kalifátus: omajád dinasztiaÞ síta- szunnita különválás (Az iszlám két fõ irányzatának eredete abban az utódlási válságban rejlik, amely Mohamed próféta 632-ben bekövetkezett halála után tört ki. A szunniták ugyanis a muzulmán szokásjogra, a szunnára hivatkozva mindig kalifákat választottak. Mohamed után Abu Bakrot, Omárt, Oszmánt, majd Alit. Ezzel szemben a síiták Mohamed vér szerinti leszármazottait, Alinak és Mohamed lányának, Fatimának gyermekeit, Husszeint és Haszant, majd ezek egyenesági leszármazottait ismerték el törvényes vezetõknek.)

- 732-ben az arabok kezén van sok minden→ Martell Károly állítja meg az előrenyomulást.

- Bagdad 732-1258-ig az iszlám világ központja. A leigázott népek fejadót fizetnek, a meghódított terület nagy részét megtérítik.

     

2.      szakasz (1000-1500):

- Megdöntik Bizáncot→ út nyílik India felé→ tovább terjednek→ „Fényes korszak”.

- A világot az iszlám 2 nagy házra osztja fel:

                 1. iszlám háza

                 2. háború háza

- Akik megtérnek, azok bent laknak a nagy közös házbanÞ a háború háza folyamatosan fenn áll.

- Nyilvánvalóvá válik, hogy az iszlám képtelen a tudást és a vallást közös alapra helyezni.

- 2 kulturális központ alakul ki: Bagdad, Cordoba.

 

3.      szakasz (1500- napjainkig)

- Kasztíliai Izabella kiűzi az arabokat SpanyolországbólÞ kénytelen levenni a kezét Eu-rólÞ másfelé terjeszkednek: Fülöp-szk., Dél-Amerika.

- XIX. századi kérdésük: Hogyan tovább? → iszlámon belüli forradalom→ megújulni a saját vallásukhoz viszonyítva.

- A modernizáció nem sikerül→ I. világháború→ francia fennhatóság az arab országokban.

- Az iszlám fusztrációja: nem tudnak terjeszkedni→ elveszt területeket→ megalázottak lettek, mert a Korán azt mondja: „Amit megszereztél, ne add ki a kezedből”.

- A XX. század végén előretört az olaj szerepe („Fekete arany”)→ önbizalmat ad→ tovább kell hódítani→ szembetalálkoznak az USA-val…

- Az iszlám fájdalmában benne van az egész világ fájdalma.

 

·         Az iszlám hitvallás:

I. A hitvallás 5 cikkelye:

     1. Monoteizmus

     2. Korán

     3. Angyalok

     4. Feltámadás

     5. Isten parancsai

 

1.      Monoteizmus:

- „Allah az egyetlen isten”→ 3 nőisten kiiktatása a próféta megjelenésekor.

-”Kegyelmes és irgalmas, mindenek feletti”→ az arab ember Isten rabszolgája, az európai ember nem.

- Isten megmondta, hogy mit kell cselekedni, ettől eltérni nem lehetÞ az egyetlen értelmes cselekvés a helyes út követése.

- Az emberi értelem lehetővé teszi azt, hogy felismerje, miért az Isten rabszolgája. Az ember képes a látásra, hallásraÞ az isteni szó megkapása után válaszolni tud.

 

2.      Korán:

- A figyelmeztetés könyve, melyet a Próféta hozott el egyenesen Istentől (próféta=küldött).

- De a muszlimok csak 5 prófétát ismernek el:

1.      Noé (az első szövetség megkötője Isten és az emberek között)

2.      Ábrahám (Az egyistenhit első hirdetője→ újjáépíti Izmaellel a mekkai szentélyt, helyreállítja a Kába követ)

3.      Mózes (Isteni törvény megkapója)

4.      Jézus (Ádám képe)

5.      Mohamed (Korán elhozója, ő zárja be az idő ciklusát→ keresztényeknél az idő nyitott- apokalipszis)

 

3.      Angyalok:

- Fontos szerepük van→ az angyalok őrzik a Koránt az égben.

- 2 fő angyalt ismernek el: Gábriel, Mihály arkangyal

- Isten minden ember mellé 2 angyalt rendelt (jobb és baloldali)→ ezek összegyűjtik a jó és rossz cselekedeteket.

- A poklot sem a Sátán őrzi, hanem egy angyal.

- Az angyalok sugalmaznak, de hogyan lehet eldönteni, hogy melyik angyal teszi a jót→ 2 értelem van (rua- fejben, nafs- lélekben), a fejünkkel érzünk, de a szívet  nem lehet kizárni.

- A rossz: Iblisz a rossz megtestesítője. Allah megmondta neki, hogy alá kell rendelnie magát az embernek, ő ezt nem tette meg, ezért Allah letaszította.

- A Sátán kísértette meg Ádámot és Évát, azt mondta olyanok lesznek, mint ő, angyalok.

 

4.      Feltámadás- az utolsó ítélet:

- Központi helyet foglal el→ 300 helyen utal rá a Korán.

- Az ítéletnek 2 mozzanata van:

1.      meghirdetés

2.      életre való szólítás

 

- Az ítélet folyamata: az ítélet megkezdődik a koporsóban: a halott felül, átjárja a hideg veríték, mert Isten elé kell járulnia→ megjelenik egy angyal, aki a cselekedeteket tartalmazó füzeteket hozza. Bal kezében vannak azok a füzetek, amelyek az el nem végzett cselekedeteket tartalmazzák, a jobb kezében pedig azok, melyekben a megtett cselekedetek vannak. Ha nincs semmi a jobb kezében, akkor az ember Allah mögé kerül. A jobb kézben lévő cselekedetek mondják meg, hogy milyen ember volt (araboknál fontos a néválasztás→ mert azzal már születéskor kijelölnek egy utat). A cselekedetek mérése után az ember vitatkozik az angyallal, mert kevesli az elvégzett cselekedeteket és sokallja az el nem végzetteket→ Mihály arkangyal a cselekedetek újra megjelenítését rendeli el→ miután az ember újraéli a cselekedeteket és az érzékei manifesztálják azt, amit az értelme nem tud feldolgozni, beletörődik. Ezek után az embernek át kell kelnie az ezkatalógia hídján, mely „vékony, mint egy hajszál és éles, mint egy penge”. Az igazak bátran átmennek, de a többiek lehullnak a pokolba. A Paradicsomba pedig a Próféta medencéje után léphetnek be. A medencében csodálatos folyadék található, melyből isznak és amelyben megfürdenek.

 

5.      Isten parancsai:

- Igazi alkotmány az arab országokban→ morális parancsok (jó és rossz kérdésköre)) mózesi tábla első 4 parancsolata.

- Második kőtábla: ne ölj! (kivéve, ha joga van rá→ milyen joga lehet: igazságos háború, vérbosszú).

- Ne lopj! → szigorúan büntetik, kézlevágással.

- Ne paráználkodj! → azonos és különböző nemű visszaéléseket büntetik.

- Hamis tanúságot ne szólj!

- 9-10. parancsolat nincs.

 

II. Az iszlám oszlopai:

- A muszlim hívő vallásos magatartása 5 boltíven nyugszik:

1.      hitvallás vagy hiteskü (siháda): „Nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája.

 

2.      ima (salat): A hívok kötelessége a napi öt ima, mellyel állandó kapcsolat teremtődik köztük és Isten között, valamint erősödik az egymás közötti kötelék térbeli eltolódástól függetlenül. A napi öt imaalkalom: hajnali, déli, délutáni, naplementi és esti ima, mely elvégezhető egyénileg, vagy csoportosan, azonban a pénteki kongregáció imája a mecsetekben mindig csoportos. A pénteki ima a legfontosabb (Izsák feláldozásának ünnepe). A többi imát ki lehet váltani a ramadánnal (havi böjt). Imádkozni csak tiszta szívvel szabad, a hívő nem kér, csak Isten elé helyezi magát.

 

3.      adomány vagy anyagi hozzájárulás (zakat): Minden muszlim jövedelmének 2,5%-át be kell fizetni a zakat alapba, melynek felhasználása az Iszlámban szabályozott. A zakat nyolcféle célra fordítható, melyekben az Iszlám adminisztrációs, szociális és vallási rendszerének finanszírozása a közös vonás. Zakat fizetésére csak az kötelezhető, aki rendelkezik saját megélhetésén felül osztható jövedelemmel. A mecsetek mind ebből épülnek fel.

 

4.      ramadan (havi böjt): A hívok az erre kijelölt időszakban, Ramadan havában a teljes holdhónap ideje alatt napkeltétől napnyugtáig böjtölni kötelesek. A hívő a böjt ideje alatt nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat és szexuális életet nem élhet. A böjttel leszünk urak saját vágyaink felett és bizonyítjuk, hogy mi magunk vagyunk és nem érzékeink, vágyaink azok, melyek a mi alkotóink. A lélek és hit erősítésének időszaka ez, melyben a gazdag egy hónapig ugyanúgy éhezik, mint a szegény egész éven át. A böjttel testünk megtisztul és ahogy a természet is egy ciklikusságot követ, melyben az évszakok váltakozásával évről évre megújul, a böjt végeztével testünk is új életet kezd, új tavaszra ébred. A böjt nem kötelező az azt teljesíteni nem tudó beteg, vagy utazó számára, azonban ha fennáll az újrateljesítés lehetősége, akkor azt be kell pótolni. Aki pedig a pótlásra is képtelen, az szegények számára juttatott élelemmel megválthatja magát, azonban ez csupán a vallásban megtűrt és nem bevett magatartás. Ramadán havára időzíteni üzleti és egyéb tárgyalásokat olyan, mintha a keresztény világban valaki a karácsonyi és újévi ünnepeket venné célba hasonló okból, ezért amellett, hogy hatékony tárgyalás ebben az időszakban nem várható, illetlen az ilyenkori jelentkezés. Megtiszteltetés, ha ilyenkor nem muszlim látogatót vacsorára hívnak. Azt ünneplik, hogy a Korán leszállt a Földre.

 

5.      mekkai zarándoklat (hadzs): Minden hívőnek törekednie kell arra, hogy egy életben legalább egyszer, ha arra mód és lehetőség nyílik, eljusson Mekkába, az egyistenhit kiindulásának színhelyére. Ugyanis Mekka az a hely, ahol minden próféták ősatyja, Ábrahám próféta fiával, Iszmáellel a világon elsőként az egyisten tiszteletére szentélyt építettek. E szentély sarokköve Kába köve, melyet Allah zárókőnek adott le a Rá való emlékezés jegyében. A mekkai szentély Ábrahám óta időről időre átélte a vallástorzulás történelmi vonulatait, bálványokkal, emberi torzításokkal dúsult, melyek az ezerévek folyamán mondanivalóban teljesen eltávolodtak az ábrahámi küldetéstől, az egyenestől. Mohamed próféta eljövetele és a bálványok, torz istenségek, hiedelmek eltiprása, kitiltása általa nem egy új hit eljövetelét jelenti az emberiség számára, hanem az ábrahámi egyenes visszaállítását, melyen annyi próféta fáradozott. Mekka a hely, ahol a hit és sorsközösség felvállalásával minden muszlim felelős esküt tesz arra, hogy élete, vagyona és lehetőségei a Mohamed próféta által visszaállított ábrahámi egyenes küldetés továbbvitelét szolgálja.

- Kis zarándoklat: 100 km-re Mekkától a hívő mindent lerak, és csak a következőket viheti magával: saru, 2 fehér rongy, öv, egy-két fillér. Mekkában 7-szer körül kell futnia a Kába követ (12 m hosszú, 9 m széles, 15 m magas fényes fekete kő), majd meg kell csókolnia. Az Ararat hegyhez kell menni és a hegy előtt meg kell állni, és áldozatot kell bemutatni.

- Nagy zarándoklat: teljes megtisztulás.

- Dzsihád (szent háború): az öngyilkosság szentnek minősül. Célja, hogy helyreállítsa a moszlim uralmat.

- Mujahid (szent háború résztvevője)

Ø Júdaizmus

1.      A zsidó vallás történelmi háttere:

- Kr. e. 1850- 932: Exodus- zsidó nép kivonulása EgyiptombólÞ megkapják a törvénykönyvet.

- Kr. e. 932-586: Fellendülés és megosztottság, Júdea és Izrael kettészakadása, a Templom megépítése.

- Kr. e. 586-538: a Templom elpusztulásaÞ babiloni fogság.

- Kr. e. 538-300: Makabeus-kor, másodszor felépül a Templom.

- Kr. u. 70: a Templomot újra leromboljákÞ új szakrális forma kialakulása: lemondanak a szertartásokról, helyette napi 3-szori ima→ rabbik megjelenése. Új papi osztály, mindenek felett állnak, 1948-ig felelősek a zsidóság vallásáért.

 

2.      Könyvek:

·         Tóra (tóra= tanítás)

- Zsidók vallási törvénykönyve, 24 kánoni könyvet tartalmaz, héber nyelvű.

·         Misna (misna= ismételni, tanulni)

- Arám nyelvű interpretáció.

·         Talmud (talmud= amit meg kell tanulni)

- Segítségével tanulmányozzák a Tórát.

- 2 részből áll: Misna- arám nyelven felolvassák a Tórát.

                                                  Talmud- magyarázat

                        - Kr. e. 500-ban a Tórát lezárták, a Talmud ezt használja.

                       

·         Vibras

- Beszélt Tóra.

·         Haggada

- Tanítások gyűjteménye, nem törvénykönyv.

·         Halaka

- A zsidók erkölcsi életének parancsolatai (erkölcsi kódex).

 

A zsidók faji közösséggé a Tóra által válnak, mely összetartó erőként hat a világon élő összes zsidó számára.

 

3.      Kabbala (kabbala= hagyomány):

-  Kr. u. 500 körül rájönnek, hogy változtatni kell az értelmezésen. 700-800 körül a görög-arab hagyomány gyakorol hatást a zsidó vallásra.

- Egyfajta misztikus menekülés.

- 2 könyve van: Kitörő fény könyve, Ragyogás könyve.

- Andalúziában virágzik (Toledo, Cordoba).

- A középkor végén Amszterdam lesz a zsidók „északi Jeruzsáleme”.

- Cromwellnél is kopogtatnak, kérik hogy engedje a zsidók letelepülését Angliában.

- XVIII. század: megújulás, történelmi zsidóság értelmezése.

- XX. század: zsidóság tudománya→ judaisztika.

 

 

 

4.      A hitvallás pontjai:

- 3 nagy pont:

            Teremtés

            Csoda

            Tóra, mint az élet értelme

 

- A bibliai isten léte tény számukraÞ JAHVE-nak nevezik.

- Az isten közel áll az emberekhez, nem a filozófusok istene. Metafizikai lényeggel rendelkezik, mindent tud és mindent lát, minden jót jutalmaz és minden rosszat büntet.

- Alapvetően hisznek a gondviselésben, igazságosságban. A rosszat csak istenhez való viszonyunkban lehet értelmezni.

 

·         Teremtés:

- Teremtő-teremtésÞ radikális különbség.

- Élő szív-halott szív

- Isten csak a jóságát nyilvánítja ki az ember felé.

 

·         Csoda:

- Akkor keletkezik ha Isten a természet rendjét egy pillanatra felfüggeszti, és akkor láthatóvá válik a tevékenysége.

- 2 ismert csoda: a százéves Ábrahámnak fia születik; Szodoma és Gomora megbüntetése.

 

·         Tóra mint az élet értelme:

- Érzelmi kötődés van hozzá. Legalább annyira kötődnek, mint a muszlimok a Koránhoz, szinte fizikai kötődés van jelen- hozzáérés is óriási öröm.

- A keresztények számára az írásoknak spirituális üzenete van, a zsidóknak betű szerinti.

 

Az ember a zsidó vallás szerint:

- Teremtményi mivoltában értelmezendő.

- 10 parancsolat (dekalógus) betartása.

- 2 csoportra osztja az embereket: írástudók (tudósok), föld népe (nem imádkozik, nem hordozza magán a zsidó imaszíjat).

- Jövő: vagy az eljövendő világ, vagy a holtak feltámadása, vagy a messiási idő (eljövendő világ= teljes békesség, a holtak feltámadása nem következett be, messiási idő= nincs különbség az isteni és emberi világ közöttÞ egyistenhit belső győzelme.

 

5.      Dogma kérdése:

- Nincsenek kötelező hitelvei, nem ismer dogmákat: a bűnhődés, a messiási eljövetel és a feltámadás nem dogmák, hanem a kinyilatkoztatás részei.

- Szent és profán között nem tesz különbséget, viszont szent és civil közt igen (civil = vallási rítusok résztvevője)Þ civil zsidóság hangjának erősödése→ civil szemmel értelmezik a dolgokat.

- A XIX. század végéig a zsidóság a Tóra és a Szent Földhöz való kapcsolat nélkül elképzelhetetlen.

 

6. Ki a zsidó?

- 1948-ig nincs hazájuk.

- Származás anyai ágon történik.

- A zsidó vallásra való áttérés hosszadalmas, bonyolult folyamat.

- Az számít zsidónak, aki a szabbath ünnepet megtartja.

- Kötelező a gyerekeket a zsidó vallásra nevelni- pénteken a Targumot, szombaton a Tórát olvassák fel nekik.

- USA-ban gyenge közösséget alkotnak, Párizsban és Izraelben erősek.

- 2 fő központ alakult ki: Párizs, Mannheim. Izrael 1948 óta csatlakozott.

- A zsidó vallás felvételét hosszú vizsgálatok előzik meg. Az igen kimondása után be kell tartani az előírt szabályokat: szabbath megünneplése, táplálkozás betartása, bűnbocsánat, no szex, körülmetélés. Házastársaknál válás esetén a vallást is el kell hagyni.

 

7. Ima:

- Központi helyet foglal elÞ az áldozatbemutatás megszűnt a Templom lerombolása után. A zsinagógák szerves része.

- Legfőbb imádságok: Zsoltárok könyve, Jakab imája, Salamon imája.

- Imádság = tanulás és tanítás egyszerre. Zsinagóga = „tanulás háza”.

- A zsinagógák kezdetben üresek voltak, a Tóra az egyik sarokban volt egy szekrényben. Kr. u. 70-ben módosulás következett be, majd a III-IV. században kialakult az emeleti rész, a nők helye.

- Áldozat bemutatása: reggel történt, csak jeruzsálemi lakosok vehettek részt, nők nem, az imádkozást földre borulva végezték (imádkozók+leviták: 24 csoportból 1-1 ember képviselte Jeruzsálem egész lakosságát).

- Zsidó imák: saharit (reggeli ima), mina (délutáni ima), muszah (koresti ima), mariv (esti ima).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.