Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bibliaismeret I. (Ószövetség) jegyzet I.

2009.12.15

 Bibliai alapismeretek I. (Ószövetség)

 

 

Ø Az Ószövetség keletkezéstörténete

- A Biblia (a könyvek könyve- könyvgyűjtemény) ­- A kiválasztott nép (Isten népének) irodalmi alkotása.

- Két részből áll:

·         Ószövetség:

- Isten az emberekkel szövetséget kötött, melyhez soha nem lesz hűtlen, az emberek viszont azok voltak (Izrael története).

- Isten örök életet biztosított az embereknek, mindenkit szeretne felszabadítani.

- Az Istennel való szerződés maga az élet.

 

·         Újszövetség:

- Isten utolsó terve, célja az emberekkel.

 

Ø Az Ószövetség

- A könyvek zsidó csoportosítása:

1.      A törvény (Tóra vagy Pentateocus- Mózes 5 könyve)

2.      A próféták (korábbiak: Józsue, Bírák könyve, Sámuel, Királyok könyve; későbbiek: Izaiás, Jeremiás, Ezekhiel + 12 kispróféta)

3.      Az írások (Zsoltárok könyve, Énekek éneke, Dániel könyve)

 

A zsidók 22 ószövetségi könyvet tartanak számon (héber abécé mássalhangzóinak száma)→kabbala számmisztikája.

 

            - A könyvek keresztény csoportosítása:

További 7 könyvet is számon tartanak.

Összesen 45 ószövetségi iratról beszélnek.

 

    1. Történeti könyvek (Tóra- Mózes 5 könyve)
    2. Tanítói könyvek (Jób könyve, Énekek éneke, Zsoltárok könyve, Bölcsesség könyve)
    3. Prófétai könyvek (Izaiás, Jeremiás, Ezekhiel, Dániel könyve + 12 kisprófétai könyv)

 

Ø Az ószövetségi irodalom keletkezéstörténete

Pentateocus Kr. e. 5. sz-ig.

Prófétai irodalom Kr. e. 8-4. sz.

Történeti könyvek Kr. e. 13-1. sz.

Bölcsességi irodalom Kr. u. 5. sz.

 

a)      Kezdetektől Salamon korszakáig (Kr. e. 1850-932)

- Izrael története, a Pátriárkák eseményei.

- „A szájhagyomány kora”

- Salamon korától Þ bibliai irodalom→ hivatásos írnokok megjelenése→ szájhagyományok lejegyzése→ JAHVISTA hagyomány megjelenése (külön történetteológiai hagyomány, a Biblia legősibb hagyománya).

- Évkönyvek, jegyzőkönyvek készítése→ Dávid korában előkerülnek→ Bölcsességi irodalom.

 

b)      A királyság korszaka (Kr. e. 932-586)

- Salamon halála, Dávid általi politikai egység (Izrael és Júdea megszületése)→ Királyok könyve

- ELOHISTA hagyomány: vallási eszmény jellemzi, az egyiptomi kivonulás értelmezése a fő problémájuk.

- Asszír támadás, II. Sargon elfoglalja É-Izraelt→ Júdeába való menekülés (Ezekiás próféta)

- DEUTERONOMISTA hagyomány: deuteronomista iskola kialakulása, irodalmi tevékenységek (sok könyv).

 

c)      A számkivetés korszaka (Kr. e. 586-538)

- Nabukodonozor Kr. e. 587-ben tönkreteszi Júdeát→ a népet elhurcolják Babilóniába→ FOGSÁG ALATTI PAPI KÖRÖK hagyománya (Tóra végeleges formába öntése).

 

d)      A fogság utáni korszak (Kr. e. 538-50)

- Jób könyve, Zsoltárok könyve, Énekek éneke, Krónikás, Tóbiás könyve.

- Kr. e. 538-300 között befejezik a könyveket.

- Kr. e. 300 körül hellenizmus kezdete→ Nagy Sándor Kr. e. 333-ban elfoglalja Palesztinát, Júdeát→ bölcsességtanítók, apokaliptikusok, reformátorok megjelenése.

- Az apokaliptikusok kérdései: Mit hoz a történelem? Mit hoz a jövő? (angyalok tanítása által kibontott jövő)

- Kr. e. 100-ban befejezik az Ószövetséget.

 

Ø Az Ószövetség kánontörténete

1.) Kánon (görög szó) = nád (mint mérőeszköz→ szabály→ norma→ törvény)

- Erkölcsi és hitbeli felfogás szabályát jelenti a kereszténységben.

- A Szentírás normájává vált a keresztény gondolkodásnak.

 

2.) Jegyzék és gyűjtemény→ isteni sugalmazású könyvek gyűjteménye (zsidóságban csak az Ószövetség, a kereszténységben az Ószövetség és az Újszövetség jelenti együtt).

- A Biblia mércéje lett a hitigazságnak, normája a tanításnak és alapja az istentiszteletnek.

 

3.) A kánoniság:

·         Aktív megközelítés: a Biblia a hit és az erkölcs mértéke.

·         Passzív megközelítés: ha az egyház hivatalosan átvette és elismerte. Kánon akkor lett egy könyv, ha az egyház elfogadta.

 

- Sugalmazottság: Istentől ihletett (valaki pedig leírta) Þ karizmatikus befolyású emberek, tévedésmentesen jegyzik le Isten ítéletét. Célja a mi üdvösségünk. Ezek az igazságok apostoli igehirdetésen alapuló egyház tanításai.

- Az egyház az üdvösség igazságait közvetíti nekünk.

- Az egyház a Szentíráshoz méri magát, hogy megőrizhesse hitelét (sugalmazottság).

- Az egyetlen kánon, egyetlen mérce Jézus Krisztus, aki két irányban bontakozott ki. (Ószövetség, Újszövetség)

- Deuterokanonikus könyvek: másodlagos kánoni könyvek, amelyek bizonyos ideig vita tárgyai maradtak, amíg kánoniságuk felől a kételyek nem oszlottak el (Sugalmazottak-e vagy nem).

- Apokrifek: elrejtett kis titkos iratok, csak a beavatottak tudták megfejteni (János evangéliuma). Szintén deuterokanonikus könyvnek számítanak. A protestánsok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.

- A római katolikus egyház 46 ószövetségi könyvet fogad el kanonikusnak, a protestánsok és a zsidók pedig 39-et.

- Az zsidók kánonja két forrásból ered:

1.      Palesztinai kánon- rövidebb

2.      Alexandriai kánon- hosszabb („Hetvenes Biblia”, Septuaginta)

 

- Az ószövetségi kánon kialakulása:

·         Az egyház a tridenti zsinaton (1546) ünnepélyesen meghatározta a 46 kanonikus ószövetségi könyvet, mint kánoni Bibliát (megegyezik a Septuagintával és a Vulgata fordítást is tartalmazza).

·         A Vatikán teljes egészében átvette, dogma kérdésében a katolikusok számára a Biblia lezárt.

 

Ø  Az Ószövetség szövegtörténete

1.) A Biblia nyelvei:

- Kr. e. 2. sz-tól kezdték az izraeliták nyelvét hébernek nevezni. (Jeremiás könyvében- zsidó nyelv, 8. sz-tól kánoni nyelv lesz) A nyelv eredete visszavezet a főníciai nyelvhez.

- A hébert, mint semita nyelvet a semita Ny-i csoporthoz soroljuk→Sémi nyelvcsoportba tartozik (A D-i csoporthoz tartozik az arab nyelv).

A héber nyelvet az Ószövetség őrizte meg, ezen kívül nagyon kevés a nyelvemlék (óhéber a Kr. e. 8., újhéber a Kr. e. 2. sz-tól).

- Arámi nyelv: a palesztinai törzsek alapnyelve (A Bibliában Dániel próféta könyve íródott ezen a nyelven).

- Koiné (bibliai görög nyelv): világnyelv volt Nagy Sándor hellén birodalmában, majd a Római Birodalomban. Virágzó koiné görög nyelvű irodalom létezett századokkal Krisztus ideje előtt és után is. A Septuaginta is ezen a nyelven íródott.

- A fordítások sémi hatás alatt álltak (egyedül Lukács evangéliumának bevezetője a kivétel).

 

            2.) A bibliai paleográfia:

                        - Melyik írásrendszert használták az első szöveges rögzítésektől kezdve?

- Kr. e. 4. évezred Mezoptámia-Egyiptom: globálisan az érzékelhető, cselekvést leíró szavak megjelenítése.

- Szóképek- felfedezik a szótagolás lehetőségeitÞ szótagírás, pl. ékírás megjelenése (Kr. e. 3000 körül). A sumérok ékírása meghatározta az egész Közel-kelet kultúráját.

- A betűírást a főníciaiak indították el, mi is ezt az ábécét használjuk. 22 betűs kánaáni írásrendszer.

A görög írás legkorábban Kr. u. 9. században jelent meg.

  Nagybetűs írás (majuscula), a bibliaírásban használták.

− Kisbetűs írás (minuscula), a kódexírásban használták.

− eszközök: agyagtábla (puhára írtak, ez a legősibb- Gilgames eposz), égetett agyagtábla, papyrus (Kr. e. 3000 körül indult Egyiptomból), pergamen (Kr. e. 300-ban keletkezett, bőrből készült, 1947-ben találtak ilyet, le lehet törölni és újra ráírni), papír (Kínából indult Kr.u. 700, első papírgyár 751-ben).

           

            3.) A Héber kéziratok:

                   Tóra = törvény

    Talmud = törvénygyűjtemény (Kr. u. 100-200 körül született)

    Misna = Talmud kommentárja

  Maszoréták: A Talmud megíróinak utódjai, a Bibliát kritikai jegyzettel látták el. A héber biblia kritikai jegyzeteinek összessége a Kr. u. 6-10. sz-ban keletkezett. Ez az elnevezés a héber massorah (= hagyomány) szóból ered, és áthagyományozottat jelent. Maszoréta tudósoknak hívják azokat a zsidó írástudókat, akik az V-X. században magánhangzójelöléssel látták el a szöveget, kialakították a biztos mintaszöveget. Kritikai megjegyzéseiket a szent szöveg köré írták..

− Kodex Prophetanum (895, Kairó): korai és későbbi prófétákat tartalmaz.

                        − Kodex Petropolitanus (916, Szentpétervár)

                        − Kodex Leningradesis (1008, Leningrád)

− Kumáni szövegek: 1947-1952 a Holt-tenger ÉNY-i részén találták meg. Eredeti és megbízható héber nyelvű szöveg (Ezzel lehet összehasonlítani a többit, 100 évvel régebbi mint a többi).

− 900 kézirattöredéket találtak, 10 tekercs ép. (Kr. e. 150- Kr. u. 70) Anyagát a Palesztinai Régészeti Múzeumban őrzik.

 

Ø  Bibliafordítások

Az igazi csak az eredeti nyelvű lehet.

− A szétszóródottságban élő zsidóság már nem tudott héberül, ezért le kellett fordítani arámira.

− Létezik közvetett (mindig a görög és a héber-arámi bibliát jelöli) és közvetlen (a többi nyelvű fordítás) fordítás.

 

1) Görög fordítás

·         Septuaginta („Hetvenes Biblia”, LXX)

- Alexandriában készült Kr. e. 2. században.

- Összesen 72 fordító dolgozott rajta.

- Nem egyszerre készült el, hanem évszázadok során.

- Zsidók készítették zsidók részére.

- A kisbetűs kéziratok száma 1500-nál is több.

- Kódexekben (nagybetűs) találhatók: vatikáni (B03), sínai (S01), alexandriai (A02), Béza-kódex (D).

- Origenész Kr. u. 250-ben elkészíti a szövegkritikai felülvizsgálatát, egy darab jó fordítást akart csinálni, úgy hogy 6 szöveget állított párhuzamba, amit a héber és a görög textusok adtak.

 

2) Semita nyelvű fordítások

·         Arám-tarkum fordítás

·         Pesitta fordítás (szír) − egyszerű és a legjobb, Szíriában ma is használják.

 

3) Egyéb keleti fordítások (közvetett fordítások)

·         Semita fordítások alapján: kopp, etióp, gót, örmény, georgiai, ószláv.

 

a)      Kopp fordítás (Kr. u. 1. sz., Egyiptom)

- Népnyelvű fordítás.

- mind a négy dialektust tartalmazza.

 

b)      Etióp fordítás (Kr. u. 4. sz., Abesszínia)

- Semita eredetű nyelv.

- Kr. u. 4. sz-tól keresztényekké válnak, Kr. u. 5. sz-tól az egész Bibliát birtokolják.

 

c)      Gót fordítás (Fekete-t. északi partvidékén)

- 380-ban görög minta alapján kapják a fordítást (elveszett, csak töredék maradt a 6. sz-ból- Svédországban van).

- Egyben a germán nyelv és irodalom alapköve.

 

d)     Örmény fordítás (3. sz-ban)

- Megvilágosító Szent Gergely adta nekik az Újszövetséget, a 4. sz-ban a teljeset elkészítik, megkapják (Moszkvai-kódex őrzi).

 

e)      Georgiai fordítás – grúzok

- Az örményből készült.

 

f)       Ószláv fordítás

- Szt. Cirill és Szt. Method készítik el.

 

4) A latin Biblia

- Rómában a liturgia nyelve is görög 196-ig.

- Az első fordítások a 3. sz-tól jelennek meg, de zűrzavarosak, ezért kell egy jó.

- Vetus Latina (Régi latin fordítás): görög alapján készült fordítás.

- Szent Jeromos 380-ban kezdi el készíteni az első Vulgatát („általánosan elfogadott”). Ez az alapja a végsőnek. A 16. sz-tól van közhasználatban.

- 1450-ben nyomtatják ki az első Bibliát, majd további Vulgata kiadások követik. Leglényegesebb vonás a keresztény latinság.

 

Ø A bibliai hermeneutika

I. Hermeneutika - „hermeneia” = értelmezés

- Istenek és emberek közötti közvetítés (Hermész).

- A szöveg üzenettel bír, amit ki kell bontani.

- Arisztotelész: meg kell találni egy jelentést, és azt a többire általánosítani lehet.

- Filozófiában jelenik meg a 19. sz. második felében.

- Dilthey: az emberben van valami több, radikálisan el kell választani a szellemtudományokat a természettudományoktól. A megértésre a történelmi tudat ad lehetőséget.

- Az igazi filozófia az élettel foglalkozik (Heidegger, Kierkegaard, Husserl, Dilthey).

- A legfontosabb az élet, a belső folyamatok megértése. Az ember a tudat belső és külső érzékeléseiben érti meg, hogy mi történik vele. A belső a filozófia, a külső a pszichológia.

- A megértésnek 3 része van:

1.      Megélés: hogyan függ össze a tudat a saját belső tartalmaival.

2.      Kifejezés: belső tudati formák külső lecsapódása.

3.      Megértés: öneszmélés.

- Az ember a megértést visszahelyezi a maga szellemi elevenségébe. Hermeneutika célja: az objektív tények szellemi eredetbe való visszahelyezése.

 

Ø  A modern gondolkodás és hermeneutika

- A mítosz az alapja mindennek, ahhoz kell visszanyúlni.

1.      A mitológiai gondolkodást nem lehet szembeállítani a logikai gondolkodással (szimbolikus tudatalattinak kibontása).

2.      Allegorikus értelmezés, szerepe: gondolat, esemény jelképes kifejezése. Fontos eleme az érzékelhető képben való ábrázolás. Az embert metafizikai valóságba emeli át.

Második naivitás: a XX. századi ember szimbólum- és mítoszkapcsolatának milyensége.

Az embert a mitológia szembesíti a szenttel → mit üzen számunkra a szimbólum → gondolkodni enged.

Az ember megtapasztalja az „a priorit” (tapasztalás előttit).

- Dilthey: „A természetet mindig magyarázzuk, a történelmet mindig megértjük.” A logika és a mitológia gondolkodás  összefüggése kimutatható.

- Exegézis: a szövegértelmezés konkrét elvégzése.

- Hermeneutika: a magyarázathoz érteni tudás, az értelmezés módszerében való jártasság.

 

Ø A szentírási értelmezéstan

- A bibliai hermeneutikának 3 szempontja van:

1.      Szemantika: jelentésről és értelemről szóló tan

2.      Heurisztikus értelmezés: értelemkeresés, megállapítás

3.      Proforisztika: az értelem előadásának módja

 

·         A bibliai hermeneutika története

- Philon allegorikus értelemben magyarázta → az Ókorban az allegorizált forma perdöntő!

- A Középkorban az allegorizálás hermeneutikus eljárásnak bizonyul.

4 fajtája van:

1.      sensus literalis: szószerinti lexikális tárgyi ismeret

2.      sensus allegoricus: átvitt értelem- hit szerinti figyelmes szemléletet jelenti

3.      anagógikus-egzisztencuiális: jövőbe tekintő, reménységre jogosító értelmezés

4.      sensus moralis: erkölcsi gondolkodásmódba és magatartásba vágó értelmezés

- Újkor: humanisták elutasítják az allegorikus értelmezést. „A szöveg önmagáért beszél.” Bibliakritika korszaka 1700/1800- (200 éven át).

1.      irodalomkritika; 2. formatörténet; 3. redakciótörténet

- Legújabbkor: Biblia egzisztenciális értelmezése→ újhermeneutikai módszer. Mit fejez ki a Biblia most számunkra? Krisztológiai beállítottság (Krisztus a kp-i alak).

 

Ø A szentírás értelmei

4 alapvető értelemről beszélünk:

1.      betű szerinti

2.      betűn túli – teljesebb

3.      tipikus

4.      belemagyarázott

 

 

·         Filológikus (betű szerinti) értelem:

− Nem egyfajta verbális jelentés, a fogalmaknak, ill. érzelmi és akarati tartalmaknak a kibontását jelenti.

− Mögöttes lelki állapotot is megmutat, megtudjuk, hogy a szerző mit kíván kifejezni.

 

·         Teljesebb értelem:

− A Biblia teljes egészében üdvtörténeti kérdés, a megváltás tényéről beszél. Krisztológiai jelentés nélkül nem lehet értelmezni.

 

·         Tipikus értelem:

− Természetfeletti értelmek kérdése: milyen jelképet, szimbólumot kíván számunkra közvetíteni? Pl. galamb- béke

− Metaforák, képek, parabolák értelmezése.

 

·         Belemagyarázott értelem:

− Az olvasó részéről belelátott értelmezés, lehet lelki értelem, teológiai (alkalmazott) értelem.

 

Ø  Bibliakritika

− A tudományos összefüggést keresi.

− Feladata: a szöveg üzenetének kibontása 4 módszer segítségével:

1.      szövegkritika

2.      irodalomkritika

3.      formakritika

4.      szerkesztéskritika

 

·         Szövegkritika:

− Autentikus szöveg: legjobban megközelíti az eredetit, a legelső számunkra üzenettel bíró szöveg.

− Kéziratok összehasonlítása, szövegtan segítségül hívása, íráshibák megállapítása, fordítások vizsgálata, olvasások összehasonlítása.

− Alapvető elve: biztosítsa a dogmatikus épséget (megmarad az üzenet eredeti tartalma mellett).

 

·         Irodalomkritika:

− Feladata: megállapítsa, hogy egy-egy szövegrészletnek ki a szerzője.

− Minden szerző meghatározott sajátossággal rendelkezett. Egység jellemző az intellektuális világukra.

− Módszerei:

           − nyelvrokonság megfigyelése

           − stílusváltás figyelembevétele

           − irodalmi összetettség felismerése

           − szakkifejezések megfigyelése

− jahvista (J), elohista (E), papi (P), deutoronóm (D) hagyományok megkülönböztetése.

− Belső és külső adatok, történelmi datálás alapján eldöntjük a szerző autentikusságát. A könyvek keletkezéstörténetét megérthetjük, ill. megtudhatjuk a szerző mondanivalóját.

 

·         Formakritika:

− Feladata: a nyelvi forma és alapintenció meghatározása. A szóbeli áthagyományozás törvényei és jelentősége hogyan jelennek meg írásban. A szóbeli áthagyományozás törvényeinek kutatása elvezet bennünket a beszéd lelkéig. Felismerjük egy emberi beszéd mondanivalóját, célját, alapintencióját.

Sitz im Leben: milyen életkörülmények között született meg a szöveg? Egy bibliai szöveg életbeágyazottsága, megtudjuk ki szólt kinek?

4 jellemző vonása:

           1. megformált szöveg személyének egyénisége

           2. beszédforma kialakítása

           3. a történeti megbízhatóság értéke

           4. ma számunkra nem olyan fontos, mint régen

 

 

                        − Bibliai formák és műfajok:

− Szájhagyományból fennmaradt műfajok: monda (mindig van történeti magva), novella (tanítást ad), eposz (visszaemlékezés), legenda (soha nincs történelmi magva).

 

·         Hagyomány- és szerkesztéskritika:

− Milyen áthagyományozással állunk szemben?

− Feladata: a végső, rögzített szöveg keresése. Fontossá válik a szöveg tekintélye, a sugalmazó szentlélek akciója, a szentlélek adja a kezünkbe a végső szöveget.

− A szöveg a történeti befolyást hűségesen közvetíti.

 

 

1.      Nyelvanalízis-nyelvfilozófia:

− Szintaktikus-stilisztikai analízis (Mondatfajokra való lebontás, meghatározzuk vele az üzenet funkcióját).

− Kiértékeljük a szöveg stilisztikai funkcióját (alany-tárgy kapcsolatából következtetünk a szöveg milyenségére).

- Szemantikai (jelentéstani) elemzés: egyes szavak jelentésével foglalkozik.

- Szerkezettani elemzés: szövegelemek helye /külső (kifejezési oldal) és belső (jelentés oldal)/. Az üzenetét nem szabad elhagyni.

 

2.      Teológiai kritika:

- A Biblia szempontjából szükségünk van a teológiára.

- Dialógus szükségessége- nincs megértés nélküle.

- Megértési horizont (hermeneutikus kör) lehetővé teszi, hogy Isten szava élővé váljon. Nem belelátunk a szövegbe, hanem engedjük, hogy teljes egészében eljusson hozzánk.

 

Ø Isten nevének hermeneutikai vizsgálata

- A név előfordul az Exodus 314-ben (Mózes 5. könyve).

- Isten kijelentette Izráelnek, hogy az ő neve Jahve melynek jelentése "Vagyok Aki Vagyok". „Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok.”

- JAHVE- 6820 alkalommal fordul elő. A Sion-hegyről származik.

- A több név azért fontos, mert az igazit fel lehetne használni mágiára. Aki Isten nevét a szájára veszi, annak kell, hogy legyen kapcsolata Istennel.

- A névnek vallási funkciója van, a jövőre mutat rá. Dinamikus valósága van. „Vagyok akinek mutatkozom majd.”

- A név súlyos dolog, egyediséget jelent. Isten által megszólítottá tesz. Isten neve az emberben visszhangra lel.

- Az emberi életben Isten a neve által vesz részt. Istennél nincs tárgy, csak én és te.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.