Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Róma történet II.

2009.12.15

6. Augustus-kor Kr.e. 44 - Kr.u. 14

 

            - Caesar halála után Antonius lép fel és Lepidus a lovasság parancsnoka, elhamvasztják

            - Octavianus ekkor 18. Ő az örökös, hazajön Rómába. A spanjai: Agrippa, Maecenas.

            - 3 banda van: gyilkosok, Antoniusék, Ciceroék (Antonius ellen mondott beszédeket)

- i.e. 43. Létrejön a II. Triumvirátus. Bolognánál Oct, Ant és Lep megállapodik

       - Felosztják a birodalmat: Ant – Gallia, Oct – Afrika, Numídia, Szicília, Lep – Hispánia

       - Proscripcio: pénzszerzés miatt

- Lex Rufnuena: Caesart istenné nyilvánítják

- i.e. 42. Philippi. Oct Brutust csinálja ki, Ant Cassiust. Mindkettő öngyilkos lesz.

- Sextus Pompeius elfoglalja Szicíliát.

- i.e. 40. Perusiai-háború. Octavianus lemészároltatja a város vezetőségét

  - Sokan menekülnek a S. Pompeius által elfoglalt Szicíliába, tengeri blokádot épít ki, a gabonaszállítmányok akadályozásával, viszont éhínség pusztít, Antonius tárgyalásokba kezd vele, Naulochusnál megveri: 36-ban

            - Azokat a területeket (pl. Dacia, Numídia, Júdea), amiket nem érdemes megszállni és közigazgatásilag a
       birodalomhoz csatolni, klienskirályokra bízták

Új elosztás: Antoniusé kelet, Octavianusé nyugat és Lepiusé Afrika

- Területi engedmények Kleopátrának (Ciprust, Kréta), a fiát Armenia királyává tette

- i.e. 36. Antonius hadjárata a párthusok ellen (Óperzsa birodalom örököseinek tartották magukat, be-betörtek Szíriába), de vissza kellett vonulni, mert Armenia átállt

- Octavianus célja hatalmának megerősítése Antonius lejáratásával

            - Appianos írt Augustus önéletrajzot (római háborúkról szóló mű Illyrica c. része)

            - i.e. 31. Actium. Antonius hajója áttörte a vonalat, majd otthagyta a seregét

            - i.e. 30. Octavianus elfoglalja Egyiptomot és létrehozza a principátust 27-ben

Címei:

            - Princeps lesz, az állam első embere, elsőként szerepel a senatus névjegyzékében (princeps civitatis: az
       állam 1. embere)

- Imperator (személynév), Caesar (nemzettségnév), Augustus (ragadványnév)

            - Hasonló rendszer az alkotmányos monarchiához

- Aedilis: praefectus urbi, a közbiztonságért felelős, a játékokat a császár rendezte

- Hadvezetés, külügy a kezében

- a néptribunus funkcióit is birtokolta:Sacro sanctum, ius intercendi, ius auxilii, Minerva-joga: felmenthet

személyeket, törvény- és határozati javaslatot tehet

- i.e. 31- i.sz. 23. Minden évben konzul, aztán Murena-féle összeesküvés miatt már csak háromszor.

- Censor is volt, Lepidus halála után Pontifex Maximus.

- Imperium maius-a volt: a tartomány minden helytartóját utasíthatta

Intézkedései:

            - Alacsony infláció, 10000 hivatalnok, mindenki megtalálja a számítását

            - Békés időszak, romanizáció zajlik, polgárjogokat adományoz

- Kihalnak az előkelő emberek a gyermektelenség és a kivégzések miatt, ezért a hivatalviselést három gyermekhez kötötte

- Ő irányította a hadsereget, provinciák egy részét is (itt állomásozott a sereg, legatusok révén irányította,
      adójuk a külön császári kincstárba ment: fiscus)

            - Megépíttette mauzóéeumát, itt található Octavia és Marcellus sírfelirata

- Szerette volna visszaállítani a senatus tekintélyét (vagyonhoz köti, 600-ra csökken)

- Szaporulatot növelő rendeletek, polgárjogadományozások, erkölcsi újítás (pl. házasságtörés tilalma), felújitja a szentélyeket, középületeket, Forum Romanumot bemárványozza, saját császi fórum, megtiltotta, hogy istenként tiszteljék (a keleti hagyományokban nem, ott összekapcsolta Roma istennő tiszteletével, Ara Augusti

Hódításai:

- Dalmát-tengerpart, Egyiptom (Róma gabonaellátása miatt), Numídia tartományt, Trákia mely kezdetben független tartomány, Mauritánia is, Nagy Heródes királysága (nagy terület, később tetrarkák uralják)

            - Fiai Drusus és Tiberius germánok ellen harcoltak, Elbáig akarták tolni a határt

                                   - Egyik csapat dél, a másik nyugat felől támadta Maroboduust (markomann arc)

                                   - A támadást egy i.sz. 6-9-es pannon+dalmát felkelés meghiusította

            - 8-ban Varus 3 legioval átkel a Rajnán, de Arminius germáb törzsfőnök bekeríti

            - 16. Noricum (Ausztria), majd Retia (Svájc)

- 12-9 Pannonia meghódítása (kereskedelmileg összekapcsolja a nyugati és a keleti részt (Borostyánkő út)

Külpolitika: vazallusi szövetségi politika (Róma-barát uralkodókat segítettek trónra)

 

 

7. A Tiberius és Caligula Kr.u. 14-41

 

- Tiberius (14-34):Augustus után került hatalomra, Octavianus fogadott fia, 13-tól társcsászára

                        - Uralkodása során anyja, Livia, erős nyomást gyakorolt rá

- a provinciákban állomásozó katonák lázadnak: unokaöccsét Germanicust preferálnák

- Lecsillapításukra indult, Emonába (a mai Ljubjana), ide akarták telepíteni őket

- Megkapja az Imperium Maiust, 25-ben élete végéig meghosszabbítják a hatalmat

- Külön papi testületet hoznak létre, ami a caesar kultuszát szolgálja: sodales

- Serviri Augustales: papi testület, amelybe a felszabadított rabszolgák kerülhetnek

- 26-ban Caprira távozik, innen levelek útján irányítja a birodalmat, 27-ben hal meg

 

- Bíróságok: esküdtbíróságok (udicia Publica), feledat a magistratusok visszaéléseinek ellenőrzése, hazaárulások, a bíró (Iudex) a praetor vagy a beoszottja: Augustus után állandóan lovagok látják el.  

- Curulis-i magistratusok (pl. consul, praetor): véleményt nyilvánít kisebb ügyekben

- A provinciákban római polgárokból álló esküdtbíróság (Conventus)

- Szenátusi bíróságok élén a consul áll (az esküdtek a szenátorok)

- Császári bíróság: megerősítésért fordulnak hozzá (császár + consilium dönt)

- Vámtörvény: a birodalom határán 25%, a provinciák közt 2%, Itália adómentes

            - Stipendum: állami fix adó a provinciáknak (tized a terményből)

            - Tributum Captis: fejadó (van ahol csak a férfiaknak, van ahol a nőknek is)

            - Tributum Soli: földadó, a kereskedő a hajója után fizetett

 

- 15. Seianus (Tiberius ellensége), testőrparancsnok (praefectus praetorii) az eddig a városon kívül állomásozó testőrgárdát (900000 fő ) bevitte a városba

Miután Tiberius Caprira távozik, Seianusnak túl nagy lesz a hatalma, a felsésgsértési perek kapcsán mindenkit kiírt, 31-ben Tiberius elfogatja, 37-ben meghal

- Belpolitikailag inaktív volt, de halála után stabil államot hagyott maga után

 

- Caligula (37-41), Germanicus fia, elégettette a vádlóleveleket, amelyek alapján a felségsértési pereket indították

- Tiberius hamvait hazahozatja, Augustus mellé temetteti

- A régi népgyűléseket megpróbálta megpróbálja összehívni

- Napistenként kezdte tiszteltetni magát, a többi istenszobrot a maga képére alakíttatta

- Saját templomot csináltatott, Jupiter templomába átjárt beszélgetni az istennel

- Minden templomba berakatta a saját szobrát, minden provinciában

- Egy év alatt felélte a kincstárat, az általa rendezett lakomára a szenátoroknak el kellett menni, nagy díszhajókat csináltatott arany fedélzettel, ezek elsüllyedtek

- Hadjáratot tervezett a germánok és a britek ellen, de kudarcba fulladt, mert a hadsereggel kagylókat szedetett a tengerparton

- ELMEBETEG!! 41-ben megölik szenátusi beleegyezéssel

 

 

8. Claudius és Nero Kr. u. 41-68

 

- Claudius 41-54-ig uralkodott, történetíró is volt. (Etruszkok története, Életrajzok, A Római ABC története), Caligula halála után a katonák császárrá kiáltották ki

- A szenátus elfoglalta a Forumot, hogy visszaállítsák a köztársaságot,de meghátráltak

- Caligula merénylői közül csak azt végeztette ki, aki őt is meg akarta ölni

- A város megkedvelte, de a lovagok és a szenátus nem, igazi könyvmoly volt

- 4 felesége volt (Messalina a 3. az érdekes, aki a hűtlen asszony mintképe lett)

Hódításai: Britannia provincia (Camolodunum megalapítása, a későbbi Camelot)          

                                   - Ezen felül: Thrákia, Lybia, Lycia, Mauritania Cesaria, Mauritania Tingitania klienskirályságokból
                  provincia

- 47-48-ban censori címet felveszi (utoljára Augustus vette fel)

Császári adminisztrációt épített ki, mert nem bízott a lovagokban és a szenátorokban

            - Eredetileg 4 császári hivatal (scrinium) volt, később Hadrianus 6-ra bővítette

         - A Libellis: bejövő iratok, kérvények (vezetője: Callistus)

     - Ab epistulis: kimeniő iratok, kérvények (Narcissus, állítólag a leggazdagabb)

     - A Rationibus: pénzügy (vezetője: Pallas)

         - A Studiis: jogi levelezések, törvények tára (vezetője: Polübiosz)

     - (A bibliothecis: levéltár + A cognitionibus: Hadrianus ezekkel bővítette)

         - Vitellius: lovagrendű, később szenétor (háromszor lett consul), kirakatta a keleti

            kultuszokat Rómából (a zsidókat is)

- 50-ben elveszi Agrippinát, akinek célja hatalmat szerezni, hogy fia (Nero) számára biztosítsa a hatalmat. Claudius örökbefogadta

- Nero (54-68), nevelője Seneca (a kor leghíresebb szónoka, drámaírója, sztoikus), Claudius lányát, Octaviát, vette el (utálta)

- Volt Claudiusnak egy természetes fia, Britannicus, Agrippina mérgezett gombát etetett

- Burrus Galliai származású praefectus praetorii volt, Agrippina szövetségese

            - Nero hatalomra került de Agrippina irányít, aki két emberre hallgat (Burrus, Seneca)

- Nero istenné avatta Claudiust, Agrippina lett a papnője. A beszédet Seneca írta.

- Nem szerette a gladiátorjátékokat, nem sokat költött erre, inkább adományokat osztogatott szét, pártolta
          a művészeteket

- Quinpenium Nerois: tiszteletére játékok (kocsiversenyek, atlétika, ének, zene, tánc)

- Domus Aurea: Nero palotája, a Palatinus leégése után kezdte el. Közepére egy nagy tavat rakatott. Ma a Colosseum áll a helyén

- Otho: Nero barátja, Poppea Sabina férje, Nero elveszi tőle a palotába viszi. A köznép viszont Octaviat kedveli meg, Nerot egyre inkább nem szerették. Agrippina Octaviát kezdte támogatni, Nero megöleti

- Módosította a rabszolga törvényt: eladáskor 4% adó az államnak, innentől a vevő fizeti

- Colonusokat telepített.a császári birtokokra: évente bizonyos napot a császár birtokán dolgozni, + adó

- 64 július 18-19. Róma városának leégése. Elterjedt, hogy szándékos volt

- Elküldi a pártusok ellen Corbulo hadvezért, ő bevonul Arméniába. Tieranes-t letszi a trónról, a helyébe:
             Tiridates –t ülteti 66-ban Rómába jön, békét kötnek, elismeri Róma fennhatóságát,

- Zsidó háború: hellénimádata miatt Alexandriában csak a görögök tarthatták meg polgárjogukat=>lázadás

- Zűrös anyagi helyzete miatt pénzrontáshoz folyamodott, hígitotta az aranyat

            - Végül anyagyilkosként halálra ítélték és menekülés közben öngyilkos lett

68-69: polgárháború: Galba, Otho, Vitellius és Vespasianus is csáazárrá lesz kikiáltva

 

 

 

9. Flavius-dinasztia Kr.u. 68-96

 

Vespasianus (Kr.u. 69-79): Nero rábízta a judeai háborúhoz szükséges haderőt

- Alacsony származású volt, ezért nem tartott tőle

- Megválasztásakor a szenátus külön határozatban rögzítette az új császár jogait és kiváltságait (senatus consultum de imperio Vespasiani)

- A császár a senatus által megbízott, élethossziglani tisztviselő lett

- Felvetette fiával Titussal az imperator címet, (consul is), 73-74-ben consor

- Trónralépése előtt polgárháború zajlott, ez kicsit megrongálta Rómát, Capitoliumot újjá kellett építeni, császári adósság rendezése miatt elkobozta Nero vagyonát

- Növelte az adókat, és szigorúbb a behajtás, sőt újabba dókat is kirótt. Elterjedt a kettős adózás: földadó – és fejadó – tributum capitis.

- A külön adók pl. zsidókra kivetve (Juppiter szentély újjáépítésére szánták)

- Megszervezte a központi császári kincstárat (fiscus Caesarius)

- A szenátust hadseregének tisztjeivel, és Itália vidéki lakosaival töltötte fel

- Több összeesküvést is szerveztek ellene, a senátusi ellenzék ideológiája a sztoikus filozófiából állt, ezért Vespasianus elűzte a sztoikusokat

- Panem et circenses: Colosseumot elkezdte, gladiátori viadalok

- Trónrálépésekor Pontusban egy felszabadított rabszolga Anicetus kezdett felkelést

- Moesiában szarmata és geta törzsek nyomúltak be

- Iudeában a zsidók még tartották Jeruszálemet és más erődítményeket is. ezt Titus verte le véres kegyetlenséggel, Jeruzsálemet  és a szentélyt feldúlta és Iudea önálló provincia lett (Titus diadalív a római Fórumon ennek emléke)

- Rajnánál gall és germán népek is fellázadtak, a velük szemben álló római légiók pedig saját tisztjeik ellen keltek fel

- A romanizált rétegek is szembefordultak a birodalommal (római jellegű, de attól független gall-germán államot akartak)

- Hispánia egész lakossága megkapta a ius latinumot (római polgárjog, de 0 hivatal)

- 350 hispániai település kapta meg a municipium rangját, azaz  az önkormányzatot  

- Coloniát alapított a veteránoknak a mai Jugoszláviában

- Parthus birodalommal fenntartotta a Nero által kötött szövetséget.

- Nyugaton csak Britannia ellen folytatott háborút, a mai Walest és Skóciát foglalta el

Titus (Kr.u. 79-81) befejezte apja judeai háborúit.

-          Gyengekezű, pazarló, de rendkívül népszerű.

-          Az ő uralkodása alatt 79-ben tört ki a Vezúv. ( Pompeii, Herculaneum)

Domitianus (Kr.u. 81-96) abszolutikus módszereket alkalmazott

- Örökös censor, és consulként fenntartotta a szenátus ellenőrzési jogát, és a szenátus jegyzékének összeállításának jogát.

- Bevezette a császári díszruha használatát.

- A senatust mellőzte, személyes bizalmasaiból (amici principis) tanácsra támaszkodott

- zsarnoki elnyomást alkalmazott az arisztokráciával szemben, kivégzések, vagyonelvonások, üldözte a filozófusokat, a keresztényeket

- Felemelte az itáliai hadsereg zsoldját, mert rájuk akart támaszkodni, a népnek fényes játékok, pénz, és élelemjuttatás, stadium (versenypálya), odeum (zeneterem), naumachira (vízijátékokra épített tó), thermae (közfürdő)

- A gazdaság hanyatlott, ezért megtiltotta, hogy Itálián kívül bort termesszenek

- 88-ban Germánia helytartója, Antonius Saturninus fellázadt ellene, ezt leverte

- megszállta a Rajna és a Duna forrásvidékét, és újjászervezte az itteni provinciákat, Germania Inferior és Superior néven.

- Britannia: Agricola ért el sikereket, de mivel Domitianus féltékeny volt rá, visszahívta

- Dákok: Decebal ellen vonul, Domitianus kettéosztotta a provinciát (Moesia Interior és Suprior néven).

- Róma hegemóniáját elismerték a dákok, és gabonaszállításra kötelezték magukat.

- szenátus kivégezteti, Nervát teszik meg császárnak: konzul, szenátor

 

 

10. Antoninusok Kr. u. 96-192

 

Nerva (Kr.u. 96-98):

- elkerülte a polgárháborút, Domitianus gyilkosainak kivégzésével

- Társuralkodó: Domitianus munkatársa M. Vepius Traianus (adoptio, fiává fogadja)

- Nerva és utána az adoptio-val hatalomra jutott császárok az Antoniusok

- Alattuk stabil a kormányzás, a határok biztonságosak, jólét

Traianus (Kr.u. 98-117):

- meg akarta állítani Itália demográflai és gazdasági hanyatlását

- Alimentatio rendszere: a fiscus a bajba jutott kisparasztoknak kölcsönt adott, a tőkét a fiscusnak, a kamatot az illetékes municipiumnak kellett visszafizetni, a kamatösszegeket árvagyerekek taníttatására fordították, elhelyezték őket

- Az elnéptelenedés miatt életbeléptette a kivándorlási tilalmat

- Kikötőket újított fel, Rómában árucsarnok (Mercum Traiani), Basilica Ulpia (jogi)

- A senatusban levő provincia lakóknak vagyonuk 1/3-at itáliai földekre kellett költeni

- Provinciák urbanizációs és romanizációs fejlesztése

- Egyre több nagy település kapta meg a municipiumi rangot

- Az elnéptelenedett területeket pannóniai és itáliai lakosokkal telepítették be

- A költségeket hódító háborúkkal fedezte: Dácia meghódítása (dák aranybányák miatt)

- Kr.u. 106-tól keleti hódítások. Észak-arab nabateus clienskirályság Arabia Petraea néven provincia lett. 110. Trónviszály az armeniai királyságban, ami jó alkalom volt a Parthus állam elleni háborúra. Sikeres hadjárat, Armenia a Kaspi-tóig provincia. 116 Ktesiphón elesett → egész Mezopotámia római kézre került. De végül a lázadások miatt a Tigristől keletre fekvő területeket fel kellet adnia

Hadrianus (Kr.u. 117-138):

- Syria helytartója, Traianus harcokban halt meg

- Császári bürokráciát és az igazságszolgáltatást fejlesztette, tökéletesítette a birodalom katonai védelmét, folytatta elődei romanizáló és urbanizáló politikáját

- Lex Hadriana de rubidus argis: ugarföldekről törvény (colonusok örökös bérlete is megjelenik. A rabszolga erő visszavonulása a termelésben, érték nő, megölést bűnteti

- 131. Salvianus Julianus praetor: Edictum Perpetum (inndentől jogi előírásokat már csak a senatus hozhatott, de nem nagy szerep, a császár kiadhat edictumot)

- Császári közigazgatás: a legfőbb irányítás a császári tanácsé (consilium principis)

- Tagjai senatorok és lovagok, akiket a császár nevezett ki

- A közigazgatás közvetlen irányítása a két praefectus praetorio feladata lett

- Velük kb egyenrangúak: praefectus annonae (gabonaellátás), urbi (római megbízott), vigilum(rendőrseg és tűzoltóság), Aegypti (Egyiptom helytartója)

- Békét kötött a parthusokkal, Armeniát 2 részre osztották (Ny-i római clienskirályság)

- A birodalom befolyását clienskirályságok szervezésével igyekezett fenntartani

- 132-ben kitört a harmadik nagy zsidó háború (vezetője, Simon Barkoriba), leverte - Jeruzsálemet újjáépítette, a zsidókat kitiltották, Judeából provincia Syria-Palesztina

- szorgalmazta a görög városok pánhellén szövetségbe való tömörülését (archon)

- A Limes (kiépítése Domitianus alatt indult meg), egységes, természetes védelmi erődvonal lesz

- Hadsereg a határ mellé: 30 légió és lovas alakulatok , kőtáborok, Vallum Hadriani

Antonius Pius (Kr.u. 138-161):

- Hadrianus fiává fogadta

- dák, germán, zsidó, egyiptomi parasztfelkelés

Marcus Aurelius (Kr.u. 161-180) és Lucius Verus

- megint háborúznia kellett a Parthus birodalommal

- Róma keleti clienskirályságai mellé álltak, de így is Róma győz

- A sereg behurcolta a birodalomba a pestist, germánok kihasználták és támadtak

- Markomannok, kvádok, hermundurok (felgyújtottak Aquincumot)

- Ellentámadas Pannoniaból, 174-175 megadják magukat a germánok

- Nem akarnak belenyugodni a kemény békefeltételekbe. Marcus Aurelius a Duna határának megerősítésén Castra Reginában egy állandó légiós tábort alapított

Commodus (180-192)

- lemondott apja hódító terveiről

- a markomannok a Duna bal part feletti szakaszát átadták. Itt római erődláncolatot alakítottak ki.

- Személyesen gladiátorjátékokon részt vett, felkelések, lázadások, udvari cselszövés

- lázadások vetettek véget az uralkodásának

 

 

 

11. A Severusok és a katonacsászárok kora Kr. u. 193-284

 

Septimus Severus (Kr.u. 193-211). Előtte Pertinax volt a császár 3 hónapig (takarékosság, katonai fegyelem, senatus tekintélyének visszaállítása, de megölik)

- Egyszerre 4 császárt választanak, SS az egyik, benyomul Rómába, egyeduralkodó lesz

- A praetoriánus testőrséget megszünteti

- A legiók számát és a zsoldot emeli, a veteránok adómentességet, közmunkák alól felmentést kapnak, a hadsereg egy zárt, kiváltságos osztály lett

- Praefectus  praetorio tisztséget ketté osztotta: két személy, egy katona és egy jogász

- Közmunka 2 fajtája: munera ordinaria (szervező), sordida (fizikai munka)

- A törvényeket egy tíztagú csoport, a decemprimi alkotta. Adók, közmunkák felelősei

- A pénz értéke csökkent, az adókat terményben, vagy más tárgyban kellett fizetni

- Elfoglalja Bizáncot, Antióchiát, Parthus Birodalom területén- Észak-Mezopotámiában megszervezi Osrhoene provinciát

- 211-ben egy sikertelen britanniai hadjárat során halt meg

Caracalla (211-217), Getával ketten (SS fia), de Caracalla legyilkolja Gétát

- A hadseregre támaszkodott, a zsoldjukat felemelte

- 212. Constitutio Antotitiana: a birodalom szabad lakói nagy résznek római polgárjog

- Az örökösödési adót 10%-ra emelte, így jutott az állam valami pénzhez.

- Megverte az alemannokat, a Daciát fenyegető karpokat, Parthus Birodalom ellen fordult, ekkor ölte meg testőrparancsnoka, Macrinus

                  - A hadsereg őt kiáltotta ki császárnak (még senator sem volt), parthusokkal kibékült

218. A Caracalla-pártiak törvénytelen fiát, Elagabalust majd Alexandert kiáltották ki császárnak, megindult a polgárháború és Macrinus meghalt

- Alexandert, de megölték, Alexander helyett pedig az anyja és a nagyanya, valamint egy jogtudós (Ulpianus) uralkodott

- A hadsereg túlkapásait akarták megfékezni, nagybirtokosokkal működtek együtt

- Létrejön egy 70 tagú császári tanács (20 jogász), feladata a gazdasági válság megoldása, biztosítani a birodalom határait és belső stabilitását

- Egyes iparágakban monopplisztikus jellegű állami műhelyek (facricae) vannak

- A katonák zsold helyett földet kapnak, felkoncolják Ulpiust

- Háború a Sásánida birodalommal (a kis-ázsiai területet akarták, de ők nem adták)

- A germán fronton a háború helyett hadisarc fizetés fejében békét kötöttek, a katonák zsoldjából fizették, akik megölték Alexandert és az anyját is

Katonai anarchia (235-268)

Maximus Thrax (238-ig): Mezopotámia helytartója volt, thrák származású, a hadsereg választotta meg, sikerek az alemannok, dákok és karpok ellen (betörtek)

 III. Gordianus (244-ig): a perzsákkal hadakozott, a praefectus praetoriójának, Iulius Philippus Arabsnak a beleegyezésével ölték meg, 249-ig ő uralkodott

- Lezárta a perzsákkal való háborúskodást, majd a gótok és a karpok ellen indult

Messius Decius (251-ig): megindította a keresztényüldözést

Licinius Valerianus (253-260): a rajnai legio parancsnoka volt, a határmenti provinciákban felkelések, a colonusok a terhek miatt tömegesen vándoroltak el  Egyiptomba (anachórésis), katonai eszközökkel próbálták megfékezni

- A népesség és az adójövedelmek csökkentek, az árucsere akadozott, pénz értéktelenedik, az árak magasba szöknek (adót terményben)       =>gazdasági válság

- A katonák rendszertelenül és hiányosan kapták meg zsoldjukat, ezért fosztogattak

            Gallienus (260-268): kibékül a gall császárokkal, akik feltartották az alemannokat

- Zászlóaljakba (vexillatio) kerültek a legjobb katonák, rájuk mindig önálló katonai feladatokat bíztak, a határok mentén már csak parasztkatonaság volt.

- Senatorokat a provinciák és a hadsereg vezetésében is visszaszorította.

- Legatusok helyett praefectusok, helytartóknak praesesek a lovagok közül

- A kereszténység helyett hellenisztikus misztériumvallásokat helyezte előtérbe

Illyr katonacsászárok (268-284):

- Cél: területi autonómiák megszüntetése, központi hatalomnak alárendelés

            - Aurelianus (270-275): a birodalom politikai egységét akarta megteremteni

            - Falat építtetett Róma köré, bevezette államvallásnak a Helios-kultuszt, a főpap ő

- városi kúriák !!

- gabona helyett kész élelmiszert, olajat, kenyeret...osztott

- barbár betelepedés

            Aurelius Probus (276-282): megszilárdította Rajna-Duna határt, perzsákkal béke

 

12. Késő római kor Kr.u. 284-476

 

(Aurelius után Carus: ismét fellángolt a perzsa háború, fiait megölik, Diocletianus öli meg nyilvánosan a gyanusítottat)

Diocletianus (284-305): társcsászára Maximianus (nyugati rész kormányzója lesz)

- Decentralizálta a császári hatalmat : tetrarchia!!2 augustus, 2 caesar: Galerius és Constantinus

                        -Dominatus:  A császárok isteni személyek, (Iuvius, Herculius) melléknevek, kézcsók, adoratio

- A hadseregben hármas tagozódás: határvédelem, központi alakulatok, testőrgárda

   - Kettős adózás volt: fej- és földadó (iugatio, capitatio), ár- és bérmaximalizálás

- 3 féle pénzt bocsátott ki: aureus (aranypénz), argenteus (ezüstpénz), denarius (bronz)

- 100 provincia lesz (már mind császári), Itáliát is beépül a rendszerbe

- A provinciák élére különböző címeken helytartók kerültek (consul, praeses, corrector)

Közigazgatás, adószedés, bíráskodás, a hadügy kikerült fennhatóságuk alól

- A proviniciai katonai alakulatok feletti irányítást dux címmel hadvezérek vették át akik csak a központi hatalomnak voltak alárendelve

- Municipiumok és a coloniák tanácsának feladata az adóbehajtás, közmunka behajtása

- 297. béke a perzsákkal, keleti határait előretolta, biztosította É-mezopotámiai uralmát

- 283. a galliai lázongások: súlyos harcok árán verte le

- Keresztényüldözések: 303-304. Keresztény templomok lerombolása, a javak elkobzása, papok börtönbe vetése (áldozat pogány isteneknek, vagy kivégzés)

- Lemondásuk után egy kis polgárháború, volt hogy egyszerre 5 király, végül Constantinus legyőzi Maxentiust (Maximianus fiát, 312. Malvius-híd, látomás)

Constantinus (313-337): újra centralizálj a ahatalmat

- 13. Milánió edictum: keresztények vallásszabadságának megerősítése, elkobzott javak visszaadása.

- 325. Niceai zsinat: Cél: a dogmatikai, ritualis és szervezeti egység megteremtése

- Elfogadták a trinitárius á1láspontot (Újszöv 3 isteni lénye: Atya, Fiú, Szentlélek)

- Halálán vette csak fel a kereszténységet, addig pontifex maximus címét is megtartotta

- A kormányzat élén a császári tanács állt (consistorium sacrum), hivatalnokok:

- Questor sacri palatii: a scriniumokat vezeti, szerkeszti a törvényeket, nyilvántartás

- Magister officiorum: az udvari szertartások, külügyek, testőrgárda, provinciák

- Comes sacrarum largitionum és comes rei privatae: a császári pénzügyek

- Praefectus praetorio (3): a helyi közigazgatás legfőbb szerve, tejhatalmú helyettese

- Vicariusok: provinciacsoportok élén, de a praefectusok utasításait hajtják végre

- Új császári székhely: Byzantium (Konst.) 331-ben avatta fel, egyenrangú Rómával

- A birodalom gazdasági, katonai és politikai súlypontja keletre helyeződött át

- Új adóterhek: aurum glebale (aranyban fizetendő földadó, nagybirtokosok fizették)

- Aurum coronarium (városi tanácsok), iustrale (kereskedők, kézművesek), 5 évente

- A római senatus városi tanáccsá zsugorodott

- Rabszolgák: felszabadítást lehetővé tette, megtiltotta rabszolgacsaládok szétszakítását

                        - Nagyobb csata csak a sarmatákkal (Balkánon letelepíti őket), perzsák ellen készült

- Halála után belső ellentétek (keresztenység - pogányok, katolikusok - eretnekek)

Constantinus-dinasztia (364-ig): halála után 3 fia felosztotta a birodalom irányítását

                        - A belső harcok kiéleződnek a társadalmi csoportok és az etniaki egységek közt

Valentianus- dinasztia (378-ig): öccsével uralkodott, védelem megerősítése a határoknál

                        - Létrejön a defensor plebis: hatalmasok visszaéléseitől védi a közrendűeket

                        - Hunok nyomulnak a Volga térségébe, sorra igázzák le az egyes népcsoportokat

                        - Vizigótok is benyomulnak

Theodosius (379-395): megegyezik a gótokokkal (federátusként szövetségesek)

- 380. Szentháromságban való hit kötelező, eretneküldözések

- 394: kereszténység a kötelező államvallás

            - Utódai kettéosztják a birodalmat, két külön rész, külön közigazgatással

- Nyugat-római: germánok benyomulnak, végleges letelepedésüket már nem lehet megakadályozni, a Rajna-menti határ összeomlik

- 410. Alarich gót vezér elfoglalja és kifosztja Rómát, Itáliát feldúlják

- Afrika területén létrejön az önálló vandál királyság: 455: kirabolják Rómát

- 453. Catalaunumi csata. Megállítják a hunoka és Attila halála után szétesik a birodalom, de a sorozatos támadásokkal és elszakadásokkal germán királyságok

II.Theoderik vizigót király föüggetleníti magát!!!

Burgund beözönlés

-          476-ban Itália is tagja lesz a királyságoknak: germán vezér: Odoaker letaszítja Romulus Augustust

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.