Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Róma történet I.

2009.12.15

1. Királykor, Itália őstörténete, Kr.e. 510-ig

 

Itália őstörténete – az őskortól a vaskorszakig

- Paleolitikum: mediterrán népesség, Afrikából jöttek

- Neolitikumban már vadászat halászat, gyűjtögetés mellett már állattenyésztés, kezdetleges földművelés is, edénykészítés, part melletti hajózás, rézhasználat, kapcsolat: balkáni, ibériai, afrikai népekkel

- A bronzkorban bevándorlók, két fontos kultúra: Pó- és Appenini-kultúra

                        - Pó: három telpülésforma - cölöp, tőzegfalvak, terramare (“zsíros föld”, cölöpre)

                        - Appenini: félnomád, harcos, pásztorkodó nép, fejlett kerámiák

- Vaskor: Villanova kultúra (előtte Proto-Villanova: urnás temetkezés)

- kb. X. században kezdődött, indóeurópai törzsek (italicus, szamniszok, szabinok) bevándorlása is
       ekkortájt, Latium-nak nevezett területen telepedtek le

            - A latinokon kívül másik törzs is jött, az oscusok, az  Közép-Itáliai hegyvidékre

            - Az etruszkok: eredetük vitatott (ókori írók többsége szerint Kis-Ázsiából jöttek, Dyonisos szerint
       őslakosok Itáliában, újkori északi eredet elmélet szerint indoeurópaiak északról, vagy talán már itt
       keletkeztek)

- Bevezették az írást, a görög ábécét vették át, városokat alapítottak (Tarquinii, Veii pl.) 

- Vallás: mediterrán, keleti és görög vallási elemeket olvasztotta egybe

- Disciplina Etrusca: szabályok összessége, istenek és emberek kapcsolatáról

                        Tirrén tenger partján, majd a félsziget belsejében: Spina, Sybaris, Capua, Pompei és Róma

                        Fejlett gazdaság, kultúra!!!    ---vasérc, görög ker. kapcsolatok, városállamok

Társadalom, politika: 1 . nemzetségi  nemesség, (+clientela) 2. nem nemesi szabad osztály: plebs
     (kereskedők, iparosok)

- i.e. VII. század végén kezdtek el terjeszkedni észak és dél felé, Rómát elfoglalták

Róma alapítása

            - A hagyomány szerint: i.e 753-ban (Varro adta ezt a dátumot) Romulus és Remus

            - A rómaiak a trójaiaktól származtatták, magukat, Aeneas innen menekült, bolyongott, Latium-nál ért partot, a latinok királyának, Latinus-nak lányát elvette, Lavinum városát magalapította, fia Iulus került a trónra (iuliusok őse), megalapította Albalongát, a leszármazottai 300 évig uralkodtak itt

- Rhea Sylvia és Mars gyerekei Romulus és Rémus,akiket Alba királya a folyóba dobott, mert egy jóslat szerint a hatalomért rátámadnak és megölik...farkas, majd egy földműves család neveli őket, de megölték a királyt, vitáztak a hatalomról és Romulus megölte Remust

- A város alakulására vonatkozó elméletek

       - Ver sacrum: “szent tavasz”, kivonulás és új város alapítása

       - Synoikismos: “egymás mellett lakás” (görög), Plalatinuson latinok, Esqulinuson szabinok éltek, aztán fuzionáltak, etruszk vezetéssel létre jött Róma

Királykor

- Róma 7 királya közül az utolsó három etruszk volt (tarquniusok):

- Előttük volt a patriarchális királyság korszaka, nemzetségi szervezetben éltek

- 1. király: Romulus, a monda szerint a társadalmi és politikai intézmények alapítója

- 2. király: Numa Pompilius, a monda szerint a vallási intézmények megalapítója

- 3. király: Tullius Hostilius, háborúval kapcsolatos intézmények

- 4. király: Ancus Martius, állítólag ő alapított Ostiát, plebseket letelepítette

- 5. T. Priscus

- 6. Servius Tullius: centuriális beosztás, comitia centuriata

- 7. T. Superbus

- Rómának három ősi törzse (tribus) volt: Ramnes (rómaiak), Tities (szabinok), Luceres (etruszkok, vagy bevándorlók), 100-100 ősi nemzettség (gens) alkotta ezeket

- A gensek vezetői voltak a senatus képviselői

- A genseket tizesével kúriákba osztották (30 kúria lett), így lett a népgyűlés

            - Comitia Curiata: a királykorban megerősítő szerepe volt, pont.max vezeti

- S. Tullius hozta létre a Comitia Centuriata-t (centúriák szerinti népgyűlés)

         - Vagyonbecslés alapján (timokratikus rendszer) besorozták a római polgárokat
       (legvagyonosabbak: 80+18 centúria, 100000 ceszt felett, legjobban felszereletek, legtöbben
        voltak)

- A minimális vagyon, ami katonáskodáshoz kellett 11.000 cesztercius (i.e II.-ig)

- A legfontosabb tisztségeket ez választotta : consul, praetor, dictator

            - Comitia Tributa : tribusok szerinti népgyűlés, késő köztársaságban 35 volt, a

plebejus – patrícius küzdelmek után senatusi jóváhagyás nélkül is dönthetett

- i.e 510. (vagy 470), a királykor vége, etruszk királyoktól megszabadulnak

- Római köztársaság kezdete : tisztségviselők irányították, kollegalitás és annualitás elve szerint (párosával választják, egy évre), Fasti naptárán volt róluk egy lista

2. Római köztársaság kora a kezdetektől az I. pun háborúig Kr.e. 510-264

Külső harcok:

- Cumae (Kyme)- görög gyarmatváros tyrannosza 506-ban leveri az etruszkokat

- Latin szövetség:493: ertruszkok ellen is!!

            - i.e. 396. Elfoglalják Veii városát, Róma közép-Itália vezető városa lesz

- 380-as évek: kelta törzsek (pl. boiusok) nándorlásai és rablóportyái

            - A közép-itáliai városok egységesen próbálnak fellépni, Róma is a szövetség tagja

            - Alliánál vereség, a kelta vezető Brennus, bevonulnak Rómába, hadisarcot követelnek

- 360. A latin szövetség újabb kelta támadást ver vissza (Camillus: manipulus hadrendben harcolt – ekkor
      vezették be, mozgékonyabb lovasság!!)

- 348. Dionysios türanossz (a görögök közül elsőként) szövetséget köt Rómával

Samnisok elleni 3 háború: közép- és dél-Itália legnagyobb italicus törzse

- 1. Capuáért és Campaniáért: Róma sikert arat, felszámolja a latin szövetséget

- 340-338. a latin háború során szerződésekkel magához csatolja a latin városokat

       - Egyes városok csökkentett polgárjogot kapnak: municipium sine suffragio (szavazat 0)

       - Egyesek municípiumok lesznek: terheket viselő városok

       - Socius: szövetségesek, névleges / időszakos függetlenséggel

       - Kolóniák: római telepesek hozták létre, első Ostia (330-as), jól tudtak romanizálni

- 2. 328-304. Samnisokkal folytatott háború az összes környező területért

       - 321. Caudium. Rómaiakat bekerítik, szégyenletes vereség. Ezen felbuzdulnak és lucanusok segítségével
       nyernek (samnisok oldalán etruszkok és volscusok)

- 3. Kolóniákat is bevetik samnisok ellen. 296. Sentinum. “Itáliai népek csatája”.

Háború Tarentummal (görög gyarmatváros volt). Épeiros segítségét kéri (Adriai-tenger túlsó partján található, a király Pyrrhos átkel és megveri a rómiakat 280. Hérakleia)

- Róma végül karthagóiakkal szövetségben győz, Pyrrhos visszatér

- 270-körül Itália felett teljes a római uralom

Belső harcok:

 patr. - pleb. (töltelék, maradék, polgárjoguk volt, katonáskodtak)

            - Egyesek szerint származásban különböztek (patríciusok az etruszkoktól vagy állattenyésztők?), mások szerint a plebejusok elszegényedett földművesek / bevándorlók leszármazottai

- i.e. 494. Secessio: kivonulás a szent hegyre, létrejön a néptribunus (4, 2, majd 10 db)

  - Jobban tudják a nép érdekeit képviselni, személye szent és sérthetetlen

  - Vétójog, törvényjavaslatot nyújthat be, segítséget nyújthat a hozzá menekülőknek

- i.e. 451-450. 12 táblás törvények. 10 fős patríciusokból álló testület kezdte kidolgozni, de 50-re már a 10 fő fele plebejus volt, a tv szerint a patrícius a tv elé idézhető, írott tv= lex data

- i.e. 445. Lex Canuleia. Engedélyezi a vegyes házasságot.

- i.e. 444-367. Consulok helyett tribunusok irányítanak (plebejus is volt köztük)

  - A megfelelő vagyonnal rendelkező plebejusok bekerülhettek a senatusba.

  - Ezek a plebejusok a conscripti (összeírottak), censor végezte az összeírást

- 360-as évek. A gall fenyegetés miatt a két banda kénytelen együttműködni.

- i.e. 366. Litinius és Sextius féle törvények: földtv (500 yugerumnál nagyobbat senki nem bérelhet a közföldekből), az egyik consul plebejus, adósságokról rendelkezik : a kifizetett kamatokat beszámították az adósság összegébe, s haladékot biztosítottak további törlesztésre

- Forum Romanum-on megépül Concordia (az egyetértés istennője) temploma

            - i.e. 326. Törvény az adósrabszolgaság eltörléséről.

            - i.e. 304. Kimondják a törvény előtti egyenlősget

            - i.e. 300. Lex Ogulnia. A papi testületek is megnyílnak a plebejusok előtt.(Pont Max. Augur)

            - i.e. 287. Lex. Hortensia: népgy. határozatai senatus jóváhagyása nélkül is érvényesek.

 

3. A pun háborúk kora Kr.e. 264-146

 

            - Már a pun háborúk előtt is volt kapcsolat Karthago-val, szövetségeket kötöttek velük, melyekben
       elkülönítették az érdekszférákat (K-é Sziciliía, R-é Itália)

- Főníciai kereskedők leszármazottai, nagytanács és 104 tagú bírói tanács vezeti (kezdetben 300)

- Övék volt: Szicília, Korzika, Szardínia, Baleari-szk, Észak-Afrika, Dél-Hispánia

- i.e. 264-241. 1. pun háború – Szicíliáért folyt

            - 264: Messéné megszállása    - 262: Agrigentum elfoglalása

- Róma hajókat épített (120 db),de a Lippai-szk-nél kezdeti nehézségek után fényes győzelmet aratnak

            - 259. Mylae. R tengeri csatát nyer, ekkor kerültek a hajóorrok rómába (trófeaként) újítás : csapóhíd

            - Afrikában viszont Regulus vezetésével vereséget szenvednek (2000 halott)

            - 249. Egy újabb akció zárul vereséggel

            - Hamilcar (Hannibal apja) állásokat épít ki Szicíliában

            - 241. Aegates-szk. Róma csatát nyer, Karthago elveszíti Sziciliát, hadisarc : 3200 ezüst talentum 10 éven
       keresztül (26-27 kg)

1-2 háború között

-  zsoldosfelkelés tört ki, mivel a sarc miatt nem tudtak zsoldokat fizetni

- 237. Karthágó Korzikát és Szardíniát is elveszíti (provinciák lesznek:propraetor /proconsul irányítása alatt állt)

- 220-as évek. Róma kelet felé is próbálkozik (nagyobb birodalmak ekkor pl. Egyiptom, Makedón Királyság, és
  a görög szövetségek, az Aitot-sz és az Achaj-sz)

- Görög konfliktus az Illír kérdés, az adriai –tengeri hajózás és kereskedelem  miatt: Róma győz, majd
  Macedónia közvetlen szomszédja lesz !!

- Csaták a Pó-síkságon (Gall-föld), új római kolóniák vannak, ez keltáknak nem tetszik

            - Marcellus konzul: legyőzte a kelta királyt párviadalban (nem volt gyakori a párbaj)

            - Spolia opima: a legyőzött fegyvereit kiaggatták egy bábúra (diadalként)

2. pun háború – Hannibal ellen

            - 237 ben Halmicar átkelt az Ibériai félszigetre Sierra Morena ezüstbányáinak kiaknázása miatt

            - utóda Hasdrubal terjeszkedik, Kartágo Nova alapítása

            - 219. Saguntum ( Rómával kölcsönös segítségnyújtás). R-t és K-t Hispániában az Ebro választotta el,
       Hannibal elfoglalja a várost, majd elkezd szövetségeseket keresni és egyre vonul Itália felé

- 25000 gyalogossal és 6000 lovassal jött, de nem vették komolyan

            - 218-216. A Pó mellékfolyóinál (pl. Trevia) megveri az ellene vonuló csapatokat

            - Trasiminus-tó: Flaminius a rómaiak vezetője.

            - Kelták és más törzsek is csatlakoznak H-hoz, Cannae-nál nagy római vereség: 216

            - Róma rabszolgákat vesz, felszabadítja és besorozza őket + minden 17 év feletti férfi

            - A sereg élére Flavius Maximus kerül . Itálián kívüli területek megszerzésével akarja biztosíani magát

                        - Róma visszahódítja az elpártolt városokat (pl. 212-ben Marcellus Szürakrúzát, Agrigentumot)

- Hispánia felé is visszahódítások (Scipiok, döntő győzelem Kipánál, i.e. 206.)

                        - Ifjabb Scipio vezetésével 30000en partra szállnak Afrikában, Númidiával szövetkeznek és beveszik
             Karthago Novát

- 202. H és Scipio döntő összecsapása Zamanál, Scipio győz, 201-ben béke

            - R a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura lesz

            - K-nak 50 év alatt 10000 taleltum ezüst sarcot kell fizetni, nem háborúzhat

2-3 háború között (201-197)

- III.Antiochost leveri Thermopylainál: Seleukida birodalom felbomlik

-  zajlik Róma első háborúja a makedónok ellen  (makedónok, Hannibál szövetsége, hogy kiűzzék a
         rómaiakat Illiriából)

                197. Béke. Makedónia 1000 talentum ezüst sarcot fizet, seregét 5000 főre korlátozzák

- Második makedón háború 171-167. Persheus ellen (V. Ph fia), a görög ligák támogatják

                        - Róma szövetségesei: Rhodos, Egyiptom, Vergamoni Királyság, görög területek

                        - Flamunius konzul – V. Philipposz döntő csata Kynoskephalánál 197

- Harmadik Makedón háború:171-167.

- 168. Pydna. Aemilius Paulus konzul legyőzi, a királyság megszűnik, 4 részre felosztják, adófizetővé válik

- északi határvidék biztosítása: egy sor új kolónia!!

- 149. Acháj-szövetség leverése (Mummius, Leukopetránál)

- 3. pun háború 149-146. Karthago ostroma (ekkorra a pénzügyeket már rendezte)

            - Azért tört ki, mert engedély nélkül háborút kezdtek numídiával

            - Scipio tesója vezeti a hadjáratot, végleg elpusztítják a várost

- Hispániai fő városok: Saguntum, Kartago Nova, Tarraco, Hispnaia Citerior, Ulterior: Ebro a határ

- 133. Háború Numantia ellen lezárul, ezzel teljes Hispánia az övék

- Pergamon uralkodója meghal, Rómára hagyja a pénzét és a területeit

- társ: nobilitas uralma, Lex villia annalis

4. A polgárháborúk kora Sulláig Kr.e. 146-79

 

- A válság okai: Róma majdnem összeroppant saját birodalma terhe alatt: az itézményrendszerük nem erre volt tervezve, csak a szenátori réteg maradt viszonylag stabil

- a közigazgatást a provinciális felosztással jól megszerveztél, de a belső nehézségekkel nem tudtak mit kezdeni

- A nagy mennyiségű rabszolgák kérdése megoldatlan (Szicíiliában és Dél-Itáliában hasznosítják őket,
       fölművelésre, bányászathoz, gladiátorként)

- felkelések:138-7. Hennában (Szicília) Eunus vezetésével; jól szervezett, nehezen tudtál legyűrni

- 100-as évek vége. Salvius-féle.

- Lecsökkent a hadba foghatók férfiak száma, mivel a vagyonnal rendelkező polgárok száma csökken, a
       mezőgazdaság válsága miatt

- A kisbirtokosok katonáskodtak földművelés helyett, így lassan tönkre mennek (olcsó import gabona)

- Rómába menekülnek, proletárok lesznek, akik a szavazatukat árulják

- Cserébe gabona ellátásban és játékokban részesülnek

            - A szenatori rend tagjai: patres, conscripti :összeírtak, patríciusok és a meggazdagodott plebejusok

                                    - 300 fős réteg, nehéz volt bekerülni, akinek sikerült (pl. Cato, Marius): homus novus

                                    - Nemzettségek állnak egymással szemben (pl. Cornelius, Fabius), egyre komolyabbá válnak az
                  ellentétek és a gazdag görög városok meghódításával vagyoni különbségek

- Licinius (1 ember 500 yug-nál kevesebbet kaphat) törvényeit figyelmen kívül hagyják

- Terjednek a latifundiumok (szélesen elterülő földterületek)

- 3 pólusúvá válik a politika: senatusok, plebejusok, lovagrend (kereskedő réteg  i.e. 218. Lex Claudia. 300
          amfóránál nagyobb űrtaltalmú hajót nem szabad birtokolni a szanátori rend tagjainak)

- i.e. 140-től visszaélési perek: volt hivataltviselők felelősségre vonhatók a megbízatás után

- Vita: szenátoriak vagy lovagrendiek legyenek az esküdtek

- Földkérdés:

- i.e. 133. Tiberius Gracchus néptribunus (néppárt tagja: populares, Scipio Africanus unokája)

                        - Mikor Pergamon uralkodója meghal, és Rómára hagyja a pénzét és a területeit, T.G ebből kívánja
            fedezni a szétosztandó földek gazdasági felszerelését

- Licinius földtörvényét felújítja:

- 1 ember róma közföldjéből max 500 + fiai után 250 / fő (de max 1000 yugerum)

       - 30-30 y a nincsteleneknek, mely birtokok eltulajdoníthatatlanok

- senatusi rend (optimaták) megvétózzák, de sikertelenül,3 fős testület létrejön, ami elkezdi a földosztást,
       5-6 évig megy, tízezren jutnak földhöz

- mikoe újra jelölteti magát a véptribunusi tisztre a szenátorok megölik

- i.e. 123, 122. Gaius Gracchus szövetségeseket keres (lovagrendnek ígéri az esküdtbíróságot, köznépnek ingyengabonát, itáliai népeknek polgárjogot)

- Leges Semprniae: gabonatárolók, utak építése, új gyarmatok, leszállította a gabona árát, 17 évnél fiatalabb nem sorolható be

- livius Drusus a másik néptribunus megvétozza földosztási javaslatát és egy másikat (nyilvánvalóan ökörség) fogadtatott el, semmi nem lett belőle

- Karthágó területén új kolónia! => átkozott föld, ok a kiutálásra!

- senatus cons.ult.! Optimus consulé a teljhatalom, elűzi, gyilkol, Caius “öngyilkos” lesz

- 110-es évek. Yugurtha-ellen (Numídia királya) elhúzódó, szégyenletes háború

                        - Matellus (hadvezér), Márius (consul,), Sulla(quaestor)legyőzik, de Sulla és Marius öszeveszik

- 104-100. Marius 5 éven át konzul (ilyesmire eddig nem volt példa)

                        - Eltörli az általános hadkötelezettséget, fizetett katonaság bevezetése, manupulusok helyett cohorsok,
           spec fegyverzetű lovasság, parittyások, ijászok segítik

                        - 16 év szolgálat után a veteránok föld és pénzjutalmat kapnak

                        - kalózok, kimberek, teutonok leverése, újabb rabszolgafelkelések

- Szövetséges háború: 91-89, szövetségesek polgárjogot követelnek, Livius Drusus lesz a szószóló, de megbukik, meggyilkolják, de erre csak jobban felháborodnak: háború; végül megkapják a polgárjogot: egység!!

- Mitriadesi háború: Pontos ellen Sulla harcol, de míg ő ott van, Marius visszatér Cinna (consul) segítségével

                        - i.e. 85. Pontusban visszacsinálják a régi határokat, keményen megbünteti Mithriadest

- i.e. 82. Sulla Visszamegy Rómába, ahol Márius fia ellene vonul, de seregét lefizetik, Cinnát megölik, Marius öngyilkos lett, győzelem, meghatározatlan ideig dictator

   - Proscriptio: összeírás, 40 szenátor és 1500 lovag, feljelentőké a vagyon egy része

   - Propraetor és Proconsul tisztje!

   - Vissaszorítja a néptribunust, az esküdtszéket a szenátusi rendnek adja

   - A senatus létszámát 300-ról 600-ra emeli, a saját embereiből pótolja, quaaestor egy év után
       automatikusan a szenátusba kerül, cenzor korlátozása

   - Felszabadít 10000 rabszolgát, ők lesznek a népgyőléseken a hangulatfelelősek

   - Katonáit földhöz jutatta a neki ellenálló kolóniákban (pl. Pompeji)

5. Sulla után, az I. Triumvirátus Kr.e. 79-44 

 

Sulla lemondása (és halála) után nem sok néppárti maradt Rómában

- i.e. 74-64. Zajlik a 3. Mithridatesz-i háború

- ok: nem tetszett M-nek, hogy IV. Nikomédes meghalt és Bithyniát Rómára hagyta)

- Lucullus hadvezér több csatában legyőzi (Armeniába menekül), L ide is utána megy és az új fővárost
       elfoglalja (60-as évek), de katonái nem engedelmeskednek, mert nem engedélyezi a fosztogatásokat →
       Pompeius lesz a hadjárat befejezője

- Létrehozza Szíria tartományt (határos a parthusokkal, nincs ütközőállam)

- 70-es évek. Leszámolás Sertoniussal (néppárti, a hispániai Oscában ellenálló központott épített ki, vad törzseket csatolt magához): Perpena és Pompeius legyőzi

- i.e. 74-71. Spartacus féle gladiátorfelkelés (thrák származású volt, Capua-i iskola)

       - Mivel a városi rabszolgák helyzete könyebb volt, inkább a vidékiek lázongtak

       - először észak felé megy, majd a Pónál visszafordul, szicília felé megy, de nem tud átkelni,

- Közép-Itáliában támogatást szereztek, római konzulok seregeit is megverték

       - Pompeiust is hazahívják, de végül Crassus veri szét, véres leszámolás: 71: Apulia (10000 kereszt)

Crassus (nincsenek külpolitikai sikerei) és Pompeius összefognak:

       - Növelni akarják befolyásukat (néppárti csoportoktól), senatusnak nem tetszik

       - A Sulla-féle rendszert felszámolják (népgyűlés, néptribunus helyreáll)

- Kalózkérdés megoldása: Földközi-tengeren működtek (Ostiában is fosztottak flottát)

                   - i.e. 67. Gabinius javaslatára Pompeius rendkívüli hatalmat kap (imperium maius)

                   - Helytartókat utasíthat, hajókat utasíthat, pénzt szedhet be (1 hónap alatt kiírtja őket)

Caesar i.e. 100-ban született, az apja Strabo, néppárti politikus

                        - 63-ban Pontifex Maximus

                        - Hispániában praetor: megszedi magát, célja a konzulság

I.triumvirátus:

- i.e. 60. Caesar kibékíti a másik kettőt és létrejön az I. Triumviártus  

            - Magánjogi megállapodás: Caesar megkapja konzulságot, de figyelembe veszi Pompeius érdekeit

- Lex Iulia: földtörvényjavaslat, 20000 veterán jut földhöz

- A hivatal lejárta után 10 évig lesz helytartó Galliában, itt 2 évig háborúzik és végrehajtja a legnagyobb
       európai hódítást (germánok, brittek ellen pl.)

- 52-51. Gallok (Vercingetorix vezetésével) körbeveszik Caesar táborát, de elfogja V-t, gallok fennhatóság alá kerülnek, sok rabszolga özönlik Rómába

- Tartományszervezés: a helyiekkel szedeti be az adót, a publicanusokat kihagyja

- a Caesarnak személyes indokok miatt tartozó Clodius lesz a néptribunus és 4 tv javaslatot fogadtad el a plebs érdekében: pl havi gabona osztás, cenzor nem törölhet senkit a szenátori névjegyzékből

- i.e. 56. Luca-i találkozó. Caesar hatalmát meghosszabítják, Crassus megkapja Szíriát, Pompeius 2 hispán tartományt (küldöttei, a legatusok révén irányítja őket)       

- i.e. 54. Carrhae. A Parthus Birodalommal folytatott háborúban Crassus meghal, Csomó római hadifoglyot ejtenek, akiket Afganisztánban telepítenek le

- i.e. 52. Pompeius lesz a konzul, sine collega (társ nélkül), Caesartól kapott 2 legióval kiegészülve nekimegy a parthusoknak, közben C jelölteti magát konzulnak

- A senatus megtagadja mert főleg Pompeus párti, ezért 1 legióval megindul Rómába

- Pompeius és hívei elhúznak Itáliából, Lérida mellett Caesar legyőzi a seregeit és a teljes hispániai félszigetet a maga oldalára állítja, viszont Afrikában kikap a serege

- Pharsalosnál van a végső összecsapás, Pompeius Egyiptomba menekül, ahol XIII. Ptolemaios levágja a fejét. Két jelölt van a trónra: ifj. Ptolemaios és Cleopatra

- Alexandriai háború:Pompeius ottmaradt hívei megpróbálják kikergetni a rómaiakat, de nem sikerül

- Ellenállások Hispániában és Afrikában: Pompeius fiai Sextus és Cuaeus (Cato is)

  - i.e. 46. Thapsus. Legyőzi az afrikai ellenállókat, Cuaeust pedig Mundánál

- Zelánál Leszámol Mithridátész fiával, Pharnakéssel (ekkor mondja: veni vidi vici)

Caesar egyeduralma:

                        - Dictator lesz életfogytiglan, consul is, 63 óta pontifex maximus, néptribunus

                        - Szent és sérthetetlen, vétójoga van, törvényjavaslatot nyúlthat be

                        - Censor: 5 évente vagyont becsül, lovagrend és senatus névjegyzékét összeállítja

                        - Hadügy, külügy, pénzügy a kezében, terhek könnyítésével nyerte meg a népet

                        - Imperatornak nevezetett magát, de a királyi diadémet nem fogadta el

                        - Naptárreform (szökőnap), épületek felújítása (Kúria, Basilica), új császári fórum

építése, 24 helyett 72 liktor kísérte, imperium maius: mindenkit utasíthatott, utak építése, mezőgazd.támogatása

            - 44 márc 15. merénylet 2 főkolomposa Brutus és Cassius (de kb hatvanan szúrtak)

Végrendelete: minden plebstagnak 300 sestercius, örököse: Octavius

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.