Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Róma fogalmak I.

2009.12.15

Róma fogalmak

 

acclamatio latinul: felkiáltás. Az ókori Rómában így nevezték a senatus, vagy a színházban, cirkuszban, népgyűlésen összegyűlt nép tetszésének, illetve nemtetszésének közfelkiáltásokban kifejeződő jeleit, majd a korai császárkorban acclamatióval (közfelkiáltással) választották meg a császár által kijelölt hivatalnokokat a névleges népgyűléseken.

 

aedilis curulis – városi tisztség, különösen Rómában ismert. Viselőjének feladata volt a városi rend, a piaci árak, a gabonaellátás felügyelete, a nyilvános játékok rendezése.  

 

aerarium Saturni – államkincstár

 

agentes in rebus – titkosrendőrség, államrendőrség a császárkorban

 

auctoritas tekintély, befolyás. Közjogilag a hatóságnak vagy hatósági személynek előterjesztése, határozata, akaratnyilvánítása és parancsa, a senatus megerősítő határozata.

 

ariciai szövetség Az ariciai szövetségnek azok a városok tagjai, akik ellenzik Róma terjeszkedését. Megtámadják Rómát még a patrícius és plebeius ellentét idején (Kr. e. 494 k.). A háború hosszan elhúzódik egyik fél sem tud győzni, végül megegyeznek, közös védelmi szövetséget hoznak létre. Ennek értelmében segítik egymást a harcokban, és a hadizsákmányt elosztják maguk közt.

Italicus népek támadása

aes rude – súlyra mért, kidolgozatlan rézdarab, melyet a Kr. e. 4. század közepéig fizetőeszközként használtak

 

aes signatum – az aes rude-t felváltó fizetőeszköz, állatábrázolásos rézrúd

 

aerarium militare – hadkincstár, pénzalap a veteránok ellátására

 

Ara Pacis szó szerint: A Béke oltára - Kr.e. 13 és 9 között épült az Augustus császár által galliai és ibériai győzelmei révén megteremtett béke tiszteletére, különösen áldozati menetet ábrázoló frízéről híres

 

ager publicus a Római Köztársaság és a Római Birodalom köztulajdonban levő földjeinek neve. Általában a Róma ellenségeitől való kisajátítással gyarapodott, és a közép-itáliai római hódítás legkorábbi időszakában a római és – i. e. 338 után – a latin kolóniákra alkalmazták

 

alimentatio – élelmezés, táplálás. Traianus kezdeményezte, hogy a bajba jutott itáliai kisbirtokosoknak mérsékelt kamatozású kölcsönöket adjanak, nehogy teljesen tönkremenjenek és elvándoroljanak Itáliából.

 

bellum iustum et pium igazságos és jogos háború

 

censor – a Kr. e. 4. században létrehozott, 339-től plebeiusok által is – eredetileg öt, később másfél évre – betölthető kettős hivatal Rómában. Feladatuk a polgárok ötévenkénti vagyonbecslése (census) és vagyoni helyzetüknek megfelelő „osztályokba” (centuriae) történő besorolása és részben ezzel összefüggésben a senatus összetételének ellenőrzése volt. Ezen túlmenően az ő feladatuk volt a római polgárok erkölcsének felügyelete, mind a köz-, mind a magánéletben. Augustus korától hatáskörüket meglehetősen megnyirbálták, noha mind Claudis, mind Domitianus maga is betöltötte a censori tisztséget.

 

cliens Az előkelő, befolyásos ókori rómaiak patronusként egyes személyeket, néha egész községeket pártfogásukba vettek, ezek voltak a cliensek. E cliensek hűséggel és engedelmességgel tartoztak patronusuknak, kísérték, választásokon rá szavaztak stb. Régen a cliens valószínűleg nem volt teljes jogú római polgár, Kr. e. 400-tól azonban már igen. A császárkor kezdete után a cliens-patronus viszony fokozatosan elvesztette jelentőségét. Szintén patronus-cliens viszony alakult ki Róma és az olyan kisebb államok között, amelyek elismerték Róma fennhatóságát, ezek rendszerint kötelesek voltak csapatokat küldeni a római hadseregbe. Az így meghódolt királyságok másik neve cliens-királyság

comes rerum privatarum a császári földtulajdon intézője

 

collegalitas – hivatali sajátosság. 2 db. (segítik egymást, de intercessio útján korlátozzák is )

 

comitia curiata – kúriánként összehívott népgyűlés. Feladatai: ex curiata de imperio: felhatalmazás a főhatalom gyakorlására, ex potestae de censoria: felhatalmazás a censori hivatal viselésére, szakrális feladatok végzése

 

comitia centuriata centuriális (vagyoni alapon) népgyűlés, tagjai 17 és 60 év közötti férfiak. Feladatai: a magistratus maiores megválasztása, törvényhozás, hadüzenet és békekötés jóváhagyása, büntetőbíráskodás államellenes és főbenjáró bűnügyekben

comitia tributa kerületenkénti (tribus) népgyűlés. Feladatai: a magistratus minores megválasztása, törvényhozás, szövetségkötés külföldi államokkal és uralkodóikkal, törvénykezés nem politikai ügyekben

 

comes sacrorum largitionum – a rationalis rei summariaet felváltó csúcshivatal a késő római birodalomban. Feladata a pénzügyek irányítása, ellenőrzése volt, és megfelel a mai pénzügyminiszteri feladatkörnek. Nevét a pénzadományoknak a katonák körében való szétosztásáról kapta, de a pénzügyek mellett az ő hatáskörébe tartozott a senatorok megadóztatása, a kereskedelmi adó beszedése, a pénzverés, pénzügyekben pedig ő volt a legfelső bíró

 

Concilium plebis – plebejusok gyűlése. A comitia tributához hasonlóan szintén kerületek szerinti rendben ülésezett. E szerv határozatai a Kr. e. 286-ban hozott lex Hortensia óta az egész római népre kötelezőek voltak. Itt választották meg a néptribunusokat és azok segítőtársait, az aedilis plebiseket

 

Consistorium – a késő római korban – Diocletianus uralkodásától − a consilium principis, a tulajdonképpeni „koronatanács” neve. Ekkortól kezdve a tanácstagok nem ülhettek le a császár jelenlétében. Tagjai a comites consistoriani voltak. Csak javaslattevő hatáskörük volt, döntést egyedül a császár hozhatott

 

confarreatio a régi római jogban az ünnepélyes házasságkötés egyik neme

 

cura Urbis – rendészeti jogkör

 

cura annonae piaci árak ellenőrzése és a gabonaellátást biztosítása

 

cura ludorum – nyilvános játékok megrendezése

 

curia a patriciusok egy választócsoportja; később a szenátorok és lovagok tanácsülése, majd ennek székhelye

 

cursus honorum a tisztségek betöltésének sorrendje

 

capite censi – vagyontalan proletariátus. Jelentése: Fej szerint becsültek. Azokat takarja, akik nem rendelkeztek elég vagyonnal a saját maguk felfegyverezésére. Ezért ők a vagyoni összeírásokon csak számokként jelentek meg

 

colonia – Róma által – vagy szövetségeseivel közösen – római polgárjoggal rendelkező személyek számára Itália és később a provinciák területén alapított városok megjelölése

 

civitas sine suffragio – szavazat nélküli állampolgárság

 

consul – a római köztársaság korának legmagasabb állami tisztségviselője. Kettős hivatal volt, és a két consul egy-egy évig tölthette be hivatalát – eleinte csak patríciusok, majd Kr. e. 367-től plebeiusok is. A császárkortól kezdődően az uralkodók is rendszeresen viselték ezt a hivatalt.

 

consul sine collega egyedüli consul (Pompeius, Kr. e. 52.)

 

clementia a kegyesség fogalmának megszemélyesítése

 

cohors gyalogos segédcsapat volt 500 vagy 1000 főnyi legénységgel, amelyhez lovas alegységek is tartozhattak; segédcsapatokba sorozták be a római polgárjoggal nem rendelkező szabad egyéneket, akik 25 év szolgálat után a polgárjogot is elnyerték

 

congiarium azaz edény, mely egy Congius nevü mértékegység befogadására képes; ajándék; az előkelők és különösen a császárok ajándéka a népnek.

 

canabae polgári települések

 

decemviri legibus scribundis A római hagyomány szerint Kr. e. 451-ben felfüggesztették a szokásos, „alkotmányos" rendet, azaz a consulok helyett tíz tekintélyes patríciust neveztek ki (decemviri legibus scribundis consulari imperio), akiknek feladata a törvények írásba foglalása volt

 

dictator szükséghelyzetben választják 6 hónapra (addig a consuloknak nincs hatalmuk)

 

denarius – római ezüst pénz. A denarius súlya 4,57 és 4,45 gr. között ingadozik, de általában véve a római font (libra) 1/72-ed részének felel meg.

 

diploma militaris – katonai elbocsájtó okirat, amelyet a segédcsapatok katonái 25, flottakatonák pedig 26 év szolgálati idő elteltével névre szólóan kaptak meg. Ebben hivatalosan rögzítették a leszereléskor megadott kiváltságokat, leggyakrabban a római polgárjog és a házasságkötés joga megadásának tényét.

 

delatores – besúgók

 

edictum perpetuum – Hadrianus 131-ben Salvius Iulianus praetorral összeállított rendelete, mely az érvényes jogszabályokat magába foglalta és minden ítélet hozatalánál alapul veendő volt. Ettől fogva újabb jogi előírásokat már csak a senatus hozhatott.

 

fiscus „vesszőkosár”, pénztár, császári kincstár

 

foedus aequum egyenlő szövetségi szerződés, amely nem fosztotta meg a másik felet önálló szerződéskötési és hadüzeneti jogától

 

foedus iniquum egyenlőtlen szerződés, amelynek keretében a szerződést kötő másik félnek formailag is el kellett ismernie "a római nép felségét"

 

frumentarrii eredetileg azok a katonák a római seregben, kik a csapatok számára élelemről gondoskodtak, de idővel általában más teendőket láttak el. a frumentarii főleg a germaniai s a Duna vidékén állomásozó legiókból Romába vezényelt katonák, kiket a császár mint futárokat vagy titkos rendőri szolgálattevőket használt fel. A tartományokban is előfordulnak frumentarii, kik hasonló czélokra a helytartóknak állottak rendelkezésre.

 

gens – nemzetség

 

Gallia togata „tógás Gallia”, Gallia romanizált déli része

 

Gallia comata – „üstökös, borzas Gallia”, Alpokon túli terület, ahol a legkülönbözőbb fejlettségi fokok álló kelta néptörzsek éltek

 

homo novus „új ember”, olyan tisztviselő, akinek a családjában még nem töltötték be az általa betöltött tisztséget

 

hastati dárdások, római nehézfegyverzetü gyalogos katonák, akik a légió csatarendjében a második sort képezték, holott az első sorban a principes, a harmadikban a triarii (hárompróbások) állottak

 

honesta missio „tisztes leszerelés” 26 év katonáskodás után. A honesta missio során az auxiliarisok – igy a cohorsokban szolgálók is – jutalomként civitas Romanat (római polgárjogot) és conubiumot (törvényes házasságkötési jogot) kaptak.

 

interregnum az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak. Intézmény, testület életében is lehet interregnum, amikor vezető hiányában, az új vezető kinevezéséig, ideiglenes bizottság vagy megbízott személy vezeti az ügyeket. A szó a latin nyelvből származik, jelentése köztes uralom. Az interregnum idején az átmenetileg kijelölt vagy megválasztott vezetőt interrexnek is nevezik

 

imperium – fogalma az ókori Római Birodalomban a főbb tisztségviselőkre (curulis magistratusra vagy promagistratusra) ruházott nagyobb hatalmat („főhatalmat”) jelölte. Aki imperiummal rendelkezett, az elvitathatatlan és támadhatatlan joggal viselte hivatalát, feltéve hogy imperiuma mértékének megfelelően és a rá vonatkozó törvények szerint járt el. Az imperiumot a lex curiata alapján adományozták és csak egy évre szólt. Meghosszabbítását a kormányzók esetében a senatusnak és/vagy az egész népnek kellett jóváhagynia.

imperium militiae hadsereg főparancsnoksága. Róma határain kívül gyakorolható hatalom volt, s nem csak háború idején, hanem az alávetett népekkel szemben is élhetett vele a tisztviselő; ez a hatalom nem volt korlátozott (Rómán belül csak a triumfusok, diadalmenetek idején érvényesült, vagy a senatus által kinevezett dictator gyakorolhatta).

 

imperium proconsulare – tartományi főhelytartó, teljhatalommal. Teljes római birodalomra kiterjesztik

 

interrex szószerint: közbeeső király; speciális (különleges) hivatal (magistratus) a régi Rómában. A királyi szék üresedése idejére választották, még pedig a szenátorok közül. Működése 5 napig tartott, amikor aztán másikat választottak, aki aztán elintézte a királyválasztás ügyét, de az első sohasem. Az I. a köztársaság idején is megmaradt, azon esetre, ha a konzulok működése lemondás v. halál által évközben megszakadt.

 

ius auxilii néptribunus segítséget nyújthat római polgárnak (30-ban Octavianus is)

 

ius intercedendi a magistrátusok (kivéve a censore és a dictator) intézkedéseit, valamint a törvényjavaslatok elfogadását vétójoggal megakadályozni

 

ius edicendi edictum kibocsátás

 

ius fetiale azoknak a vallási előírásoknak az összessége, amelyek az archaikus Róma és a latin ill. közép-itáliai városállamok közötti érintkezést rendezték, elsősorban a békekötés és a hadüzenet tekintetében

 

iugerum – római (föld)mértékegység

 

ius conubii családjogi jogképesség

 

ius commendationis Augustus ajánlási joga

 

imperium maius – főhatalom

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.