Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög történet VII.

2009.12.15
 

                                                                       12.TÉTEL

HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK A KR.E 3. SZÁZADBAN

 

MAKEDÓNIA AZ ANTIGONIDÁK URALMA ALATT

 

II.Antigonos

         A diadochosok háborúit követően Démétrios fia konszolidálta az Antigonidadinasztia uralmát Makedónia felett. Kr.e 276-ban katonai sikerei következtében megszerezte a trónt, s a királyi címet is felvette.

         Kr.e 267-261 – chremónidési háború / az athéni Chremónidés javaslatára athén makedónellenes szövetségre lépett Spártával. A háború Athén behódolásával zárult.

         Részt vesz a Szíria birtoklásáért a Ptolemaiosok és Seleukidák között zajló öt ún. szíriai háborúk közül a másodikban a Seleukida oldalon.

         A sztoikusokhoz közel álló, művelt és energikus király mondása: „az uralkodás nem más, mint endoxos duleia = dicsőséges szolgaság

 

II.Démétrios

         Szembe kellett néznie az erősödő balkáni ellenállással, az élen az achai és az aitól ligával

         Illírek és dardának törtek az országra ( mint II.Philippos idején)

 

((V.Philippos))

         Atyja halálakor még kiskorú, tehát a trón átmenetileg betöltetlen maradt

         Athén és Thessalia önállósította magát

         Ismét betörések az országba, ráadásul a sereg is fellázad

 

III.Antigonos

         Elfoglalja Krinthost

         Pánhellén koalíciót hoz létre

         Kr.e 222 – selassiai csata- A spártai király feletti győzelem, Spárta csatlakozik a szövetséghez

 

V. Philippos (221-205)

         Az utolsó jelentős uralkodó

         A hellén liga élén sikeres harcokat vívott Spárta és Élis ellen

         Az ún. szövetséges háborút lezáró 217-es naupaktosi békével növelte országa tekintélyét

         Kre. 215 – Rómaellenes szövetség a karthagói fővezérrel, Hannibállal ( Itáliát elismerte karthágói érdekszférának, cserébe Hannibál segítségére számíthatott a Balkán Makedónia uralma alá kényszerítésében)

      ò

Kitör az első makedón háború Róma és Makedónia között (215-205)

         Kr.e 203/202 – titkos egyezményt kötött a Seleukida III. Antiochossal, amelyben egymás közt felosztották Egyiptom Nílus –völgyön kívül fekvő birtokait.

         A magát fenyegettnek érző Athén, Rhodos és Pergamon Róma segítségéért folyamodtak. Kitör a második makedón háború (200-197)

      ò

Kynoskephalai vereség: elvesztette kis-ázsiai és balkáni hódításait, le kellett mondani hajóhadáról, hadisarcot kell fizetnie

 

Perseus ( Kr.e 179-168)

         Folytatta apja politikáját

         Aktív diplomáciai lépsekkel igyekezett növelni a Balkánon növekvő Róma –ellenes hangulatot

         Harmadik makedón háború (Kr.e 171-167)  - Samothraké szigetén fogságba esik, majd országát a rómaiak előbb négy, politikailag és gazdaságilag különálló részekre szabdalták, majd Kr.e 148-ban provinciává szervezték.

 

Társadalom és gazdaság

         Territoriális monarchia

         Hangsúlyba kerül az uralkodó és a társadalom egy népfajhoz tartozása: makedón        ò

        Uralkodó és népe egy etnikumhoz sorolása bizonyos belpolitikai stabilitást kölcsönzött az államnak, az egy etnikum tényleges sokszínűsége viszont nyitottá tette a társadalmat a hellén értékek befogadására.

         Philoi = a király barátai, a társadalom vezető ereje, közvetlenül kötődtek az uralkodó személyéhez

         Feliratos emlékek bizonyítják, hogy a bulé és ekklésia működött

         Makedón alapítású: Kassandreia és Thessaloniké ( makedónnak tekintették magukat, de kiépítették a polisszerkezetet és intézményrendszert)

         Élénk gazdasági és diplomáciai kapcsolatok a görög polisokkal

         Városokba küldött királyi elöljárók felügyelték (epistatai)

         Skythiából, Illíriából és Dardaniából mezőgazdasági munkások betelepítése

         Királyi monopólium: fakitermelés, bányászat

         A szegénység oka: az állandó háborúk és a makedón népesség egy részének kelet felé történő kiáramlása

 

A PTOLEMAIOSOK EGYIPTOMA

 

Az addig perzsa uralom alatt álló Egyiptomot Nagy Sándor Kr.e 332-ben foglalta el, és 331-ben alapította Alexandriát. Az egyiptomiak kialakult erkölcsi, jogi valamint vallási hagyományaival szemben nagy türelemmel viselkedett. A tartomány élére két makedón katonai parancsnokot állított. Halálakor Egyiptom helytartói tisztét Ptolemaios töltötte be.

 

I. Ptolemaios (Sótér)

         A fiatal Nagy Sándor környezetének tagja, majd a testőrök egyike lett

         Kre 323-ban Egyiptom satrapájává nevezték ki

         Kre 304/305-ben vette fel vetélyársai mintájára a királyi címet

         Kre 301-ipsosi csata, birtokává tette Koilé-Syriát és Főíciát

         Kre 298 – Kyréné, Kre 294 – Kypros – Fő politikai célkitűzése, hogy minél töb területet szerezzen meg a Nílus-völgyén kívül

         Halálakor politikai befolyása egészen Dél-Szíriától a görög anyaország és az Égei-tenger szigeteire is kiterjedt.

 

II. Ptolemaios (Philadelphos=testvérét szerető)

         Kre 285-től társuralkodó atyja mellett, folytatja elődje expanziós politikáját

         Kre. 280/279 ún szíriai örökösödési háború (első szíriai háború: Kre 274-271, második szíriai háború 260-253 – az Antigonidák ellen)

         Etiópiai és arábiai hadjáratok

         Feleségül vette saját nővérét, II. Arsionét, s létrehozták kettejük isteni kultuszát. Mint testvéristeneket tisztelték (theoi adelphoi), innen kapta melléknevét. A testvérházasság ezután vált hagyománnyá a ptolemaiosi Egyiptomban.

 

III. Ptolemaios (Euergetés)

         Miután II. Seleukos nyerte el az uralmat a Seleukida birodalomban, bosszúhadjáratot indított szomszédja ellen. (meggyilkolták a húgát)

         Harmadik szíriai háború Kre 246-241, Szíriában, Kis-Ázsiában és Thrakiában szerez területeket

         Véget ért Egyiptom hellenisztikus uralkodóinak expanzív politikája, ezután csak pénzügyi támogatást nyújtott az ellenségeivel szemben álló erőknek (pl. Spárta, aitól ligát)

 

IV. Ptolemaios (Philopatór)

         Kezdetét vette a hellénisztikus Egyiptom hanyatlása

         Az államügyek irányítása folyamatosan kerül át szűk udvari klikkek kezébe

         Negyedik szíriai háború Kre 219-217 – raphiai csata- Győzelem III. Antiochos felett, de a tömegesen besorozott egyiptomi bennszülöttek fellázadtak

         Központi kormányzat gyengülése

         Növekvő pénzhiány

         Passzívvá váló külpolitika

 

V. Ptolemaios (Epiphanés)

         Fiatlaon kerül trónra, egymást váltó kegyencek gyámkodása alatt áll

         Ezt kihasználva kezdte meg III. Antiochos és V. Philippos a birodalmon kívül fekvő területek elszakítását

         Ötödik szíriai háború Kre 202-195 – III.Antiochos megszerzi a kis-ázsiai területeket, Dél- Szíriát és Palesztínát.

         Kre 184-ben sikerül levernie a fellázadt bennszülötteket

         Megmérgezték

 

VI. Ptolemaios (Philométor)

         A tényleges hatalom anyja, I.Kleopátra kezében van, majd feleségül vette saját nővérét, II.Kleopátrát, aki vele egyenrangú társuralkodó lett

         Hatodik szíriai háború Kre 170-168 – IV. Antiochos betör a Nílus völgyébe és Egyiptom királyává koronáztatja magát

         Közbelép Róma, így a Seleukida sereg visszavonul, de ennek következménye Egyiptom Rómától való fokozott függése!

         Öccse, VIII. Ptolemaios elűzi őt Egyiptomból, majd VI. Ptolemaios Rómába menekül és a senatus közvetítő tevékenysége folytán visszatér és a testvérek megosztották a hatalmat.

         Fia. VII. Ptolemaios lett Kypros királya halála után

 

VIII. Ptolemaios (II. Euergetés)

         Szívósan küzdött a hatalomért, majd megszerezte egész Egyiptomot

         Megölette VII. Ptolemaiost

         Beceneve physkón = potrohos :D :D :D

         Az orzság belső romlása előre haladt, a Rómától való függés egyértelművé vált

         Végrendeltében a Római Köztársaságot tette meg örököséül

         Feleségül vette nővérét II. Kleopátrát, majd annak lányát is, III. Kleopátrát, majd hármas hatalom jött létre ð felkelést váltott ki Alexandriában.

         A két nő elűzte őt a birodalomból ezért a király bosszúból II. Kleopátra és az ő közös fiúk kettévágott holttestét küldte el születésnapi ajándékként.

 

ò

Családi viszályok tömegesen, XI. és X. Ptolemaios viszálykodásai, persze minden a furfangos nőknek köszönhető, a végén mindenkinek ámen…..tiszta szappanopera…le se írom….

 

XII. Ptolemaios

         IX. Ptolemaios egyik törvénytelen fia, Egyiptom újabb agonizálásának időszaka

         A rómaiak kezdik érvényesíteni magukat, elfoglalják Kyprost is

         Míg ő elmenekül, leányai ragadják magukhoz a hatalmat

         Családon beüli leszámolást csinál visszatérése után, adósságokba keveredés miatt botrányokba keveredik a király…stb…

 

XIII. Ptolemaios (Philopatór) ð VII. Kleopátra

         Uralkodótársa nővére és egyben felesége VII. Kleopátra

         A pénzügyeket irányító Potheinos, a sereget vezénylő Achillas és a nevelői posztot betöltő Theodotos meg akarják szerezni a hatalmat, s ezért elűzik Kleopátrát, a pharsalosi csata után menedéket kereső Pompeiust meggyilkoltatták.

ò

Az ellenfelét üldöző Caesar Alexandriába érkezik és visszahelyezi jogaiba Kleopátrát, akivel ugyanakkor szerelmi viszonyt is kezd.

         Kleopátra testvérei Arsinoé és XIV. Ptolemaios felkelést támasztott a pár ellen, s az utcai harcok elpusztították a híres Alexandriai könyvtárat.

 ò

Caesar leverte a lázadást, ugyanakkor fia született Kleopátrától, Kaisarion. Ők is elkísérték Caesart Rómába, de amikor az 44-ben meghalt, visszatértek Egyiptomba. Kleopátra megmérgeztette kiskorú férjét, XIV. Ptolemaiost és fiát tette meg társuralkodóvá, XV. Ptolemaios Kaisar néven.

         Kre 40 után már Marcus Antonius szeretője, majd felesége ( Miután Antonius a római birodalom keleti tartományai közül többet Kleopátrának, ill. közös gyermekeiknek adományozott, Rómában erős Egyiptom-ellenes hangulat keletkezett.

ò

Augustus császár lép a színre

Kre 31 – actiumi csata – Antonius és Kleopátra hajóhada vereséget szenvedett.

Octavianus elfoglalta Egyiptomot Kre 30-ban, a szerelmesek öngyilkosságot követtek el, s ezzel az önáll Egyiptom megszűnt, a római praefectusok kormányzása alá került.

 

Társadalom és gazdaság

         II.Ptolemaios királyi rendelete (progtagmata) – olyan rendeletek, amik egyaránt érvényesek a makedón-görög népességre és az egyiptomiakra egyaránt. De nem tudta megszüntetni a hódítók és az egyiptomiak közötti mély ellentéteket. A görög papság, a hivatalnokok, a kléruchosok (katonai telepesek), Alexandria külön kasztot alkottak.

         Az egyiptomi parasztság a királyi birtokokat művelte bérlőként

         A királyi birtok kormányzója: oikonomos, feladata az adóbeszedés és a szolgáltatások behajtása, segítői: felügyelők, falusi elöljárók (kómarchés), egyiptomi írnokok

         Etnikai ellentétek

         Csoportos elvándorlás a birtokokról (anachórésis)

         Kr.e 2 sz. – az egyiptomiak fegyveres polgárháborút provokáltak, így megnyílt az egyiptomiak számára az eddig elérhetetlen kaszt kapuja

         A Ptolemaiosok a fegyveres hódítás jogán tekintették magukénak a Nílus-völgyét. Egész Egyiptom a magánbirtokuknak számított, de annak nagyobb részét adományföldek formájában engedték át.

         Államigazgatás: bürokratikus rendszer jellemzi, fő célja: a kincstár nemesfémmel való feltöltése

         Folytatják a fáraók szisztémáját: Egyiptomot 40 tartományra (nomoi) osztották, s mindegyik nomoskörzetekre (topoi) és falvakra (kómai) tagolódott.

         Az egyes egységek élén a királynak flelős tisztségviselők álltak: nomarchések, toparchések és kómarchések

         A területeken mindenhol katonaság állomásozott, stratégosok vezényletével

         A királyi birtokokon dolgozó parasztoknak rendeletekben írták elő, hogy mit termeljenek. A vetőmagot a központi raktárból kapták.

         A munkákról statisztikát vezettek, az ellenértéket szigorúan behajtották

         Az adományföldek után adófizetésre köteleztek mindenkit

         Adófajták: a termény eladásából származó bevétel utáni 10%-os adó, 2%-os piaci adó. Állatok és rabszolgák után fizetendő adó. Fejadó, gabonaadó, a parcellák bérleti díja…

         Monopóliumok: gyümölcsökre, olajgyártás, a kőfejtők kiaknázása, sópárlás, a salétrom, a timsó és fémek bányászata, Erős ellenőrzés a vászonkészítés, a papirusz és sörgyártás területén

 

 

 

 

 

 

 

A SELEUKIDA BIRODALOM

 

I.Seleukos (Nikatór=Győztes)

         A diadochosok közötti háborúk eredményeképp a Seleukida birodalom megalapítója (Nyugat-és Dél-Kis-Ázsiát, É-Szíriát, Tigris és Eufrátesz közét, Iránt)

         Kre 321-ben Babylónia satrapája

         Miután 312-ben visszaszerzi az Antigonidáktól a tartományait, megkezdődik a Seleuida-éra, saját időszámítás

         Kre 301-ipsosi csata, nagy szerepet vállalt az Antigonidák legyőzésében

         Városalapítás: Antiocheia

 

I.Antiochos (Sótér=Megváltó) (Kre 281-261)

         Legyőzte a Kis-Ázsiára törő keltákat (gallokat), és a később Galatiának nevezett tartományba telepítette le őket

         Törekvése, hogy megszerezze egész Kis-Ázsiát kudarcot vallott.

 

II.Antiochos (Theos) (Kre 261-246)

         Thrakia meghódítása

         Második szíriai háború győzelme

         Megkezdődnek a keleti tartományok elszakadási mozgalmai a baktriai lázadással

 

II.Seleukos (Kallinikos=szép győzelmet arató)

         Miután anyja Laodiké meggyilkoltatta II. Ptolemaios lányát, Berenikét és annak fiát, kitört a harmadik szíriai háború ð területeket veszített Szíriában, Kis-Ázsiában és elvesztette Thrakiát.

         Kre 242-ben anyja arra kényszeríti, hogy testvérét királyi címmel ruházza fel, s kinevezze Kis-Ázsia kormányzójává.ð Testvérháború = A fivérek háborúja (Kre. 240-236)

         A helyi hatalmak függetlenedni kezdtek a központi kormányzattól

         Pergamon önálló polissá vált

         A keleti terültetken egyre sikeresebbek az elszakadási törekvések, ráadásul Asóka indiai király is növelni kezdte területeit a Seleukida birodalom rovására

         III.Seleukost, utódját megmérgezik

 

III.Antiochos (Megas) (II.S. kisebbik fia)

         A birodalmat ismét a hellénisztikus világ élére emelte

         Kis-Ázsia nagy részét visszaszerezte

         Negyedik szíriai háborúban  - raphiai vereség

         Éveken át tartó harcok Szíria ellen, aki függetlennek nyilvánította magát

         Nagy Sándort követve felvette a nagykirály címet, s elhatározta, hogy helyreállítja birodalmát nyugaton is

         Megegyezett V.Philippossal A Ptolemaiosok Egyiptomon kívül fekvő birtokainak felosztásában

         Kre. 192-ben az aitól liga fővezérévé választotta ( stratégos autokratór). ð Róma azonban összefogott a függetlenségüket féltő hellenisztikus államokkal, Pergamon, Rhodos és az achai szövetség támogatásával hadjáratot indított ellene ð Kre 188 – Róma győzelmével fejeződik be a szíriai háború.

 

IV.Antiochos (Kre 175-164)

         Politikájával nem akarta ingerelni sem Rómát, sem ázsiai szomszédait

         Nagy egyiptomi területeket hódított meg

         Elfoglalta és kifosztotta Jeruzsálemet és megkezdte a zsidóság erőszakos helleizálását

         Kre 166- kitör a Makkabeus-lázadás, amely később az önálló zsidó állam kialakulásához vezettett

 

ò

A többi király szembe került a Démétrios családdal

A keleti területek végleg elszakdtak és a Seleukida birodalom É-Szíria és Kilikia területére szorult vissza. Majd Kilikiában helyi monarchiák elkergették az uralkodót, Szíriát pedig Kr.e 64-ben Pompeius római provinciává tette.

Parthusok elfoglalták Médiát és Mezopotámiát

 

Társadalom és gazdaság

         A Seleukida birodalom lényegében már első uralkodója idején elérte fejlődése csúcsát, a későbbiekben történelme folyamatos hanyatlás története

         A legnagyobb kiterjedésű államnak a legnagyobb külpolitikai gondokkal kellett szembenéznie, ami meghatározta intézményrendszerét is:

ò

         Erőteljes központosítás

         Sokszínű népesség és kultúra

         Az egyenetlen kúltúrszint miatt több közigazgatási központot kellett létrehozni: Antiocheia, Sardeis, Seleukeia

         Hadizsákmány jogán tartották sajátjukénak a birodalom területét

         Uralkodókultusz felvirágoztatása: isteni mivoltukra utaló melléknevek felvétele

         Kiemelt társadalmi szerep jut a görög-makedón alattvalóknak

         Szűk arisztokrata réteg (Philoi=barátok) segítségével kormányoz

         A görög-makedón civilizáció elterjesztésére kötelezték magukat

         Görög bevándorlók letelepítése, földadományok, városok alapítása olyan területeken, ahol a hagyományok és a gazdasági viszonyok teljesen különböztek

         Birodalom közigazgatása: satrapiák (tartományok), körzetek és falvak ( topoi és kómai), a központi kormányzatnak alávetett vezető tisztviselők irányításával

         Templomgazdaságok

         Katonai telepesek tömeges földhöz juttatása ( katonai települések létrehozása: katoikia) – a társadalmi struktúra és a termelés alapegységeivé váltak

         A földön dolgozó parasztok az adóat termékek formájában szolgáltatják be a földbirtokosnak

         Az újonnan alapított városoknak gyakran kölcsönözték É-Görögország és Makedónia városainak neveit.

         A városoknak több kategóriája létezett, ezek háború esetén különféle rendkívüli szolgáltatásokkal tartoztak a királynak, adókötelezettség terhelte őket, gyakran városi helyőrség szállta meg őket amelyre a királyi helytartó (epistatés) felügyelt.

 

 

Polisvilág lehanyaatlik

A területeket kimeríti a peloponésziszi háború és a hegemóniáért folyó harcok

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.