Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög történet IV.

2009.12.15

7. Tétel: A Peloponnésosi háború(431-404)

 

Első Peloponnésosi háborút (Kr.e. 460-tól) lezáró harmincéves béke: Kr.e. 446/445:

                -a békeszerződés szövegét teljes egészében egyetlen forrás sem őrizte meg, Thukydidés, Plutarchos, Pausanias és Diódóros műveiből rekonstruáljuk.

1.       30 évig tart a béke

2.       helyreállítják a háború előtti status quót. Athén lemond Nisai, Pégai, Troizén és Achaia birtokáról

3.       Athén elismeri Aigina autonómiáját.

4.       a semleges államok bármelyik félhez csatlakozhatnak v semlegesek, maradhatnak

5.       a vitás kérdéseket döntőbíróság elé viszik

6.       a két fél biztosítja a szabad kereskedelmet és hajózást

7.       a másik fél szövetségesét nem szabad átcsábítani

8.       a szerződés szövegét bronztáblán fölállítják Olympiában, Athénban

-A peloponnésosi háború kirobbanásakor, Korinthos, Megara és Spárta egyaránt a harmincéves béke megsértésére panaszkodik

-Peloponnésosi háború elnevezést nem onnan kapta, h a félszigeten játszódott a háború, hanem onnan, h a peloponnésosi szövetség elleni háború volt. 

Háború okai:

                -Thukyidés szerint a legfőbb ok, az athéniak hatalmának növekedése félelemmel töltötte el a spártaiakat.

                -1. epidamnosi/kerkyrai konfliktus (Korinthos-Kerkyra)

                -2. poteidaiai háború (Poteidaia kilépése)

                -3. megarai pséphisma (néphatározat, Megara kitiltása a kikötőkből)

                -4. Aigina szabadsága

-Athén politikája a 30éves háború után nem agresszív és nem is terjeszkedő, Periklész inkább a hatalom megszilárdítására törekszik, Thurioi alapítása azonban mutatja Athén nyugati terjeszkedését, ám azonban ennek alapítása inkább a pánhellén jelleggel történt.

-Peloponnésosiak, Korinthos (Athén riválisa) ellenezte, h beavatkozzanak Athén és Samos konfliktusába a Kr.e. 440-439-es samosi felkelés idején

-Samost és a velük együtt fellázadt Byzantiont a peloponnésosi szövetég tagjai sorsukra hagyták (békevágy + bíztak Athén szavában s a status quót illetően)

-Lázadás leverése után Periklész a Fekete-tengeren flottademonstrációt tartott

Kr. e. 437: Amphipolis megalapítása:

                -Athén kereskedelmi érdekeit szolgálta Thrákiában

                -megalapítása a pánhellén eszmét szolgálta

További okok:

                -Athén imperialista terjeszkedése

                -Periklés belpolitikai helyzete megrendült, melyet egy háborúval akart megszilárdítani

                -Presztízs ok, ha Athén enged Megara ügyében, meggyengül a szövetség

                -Athén-Korinthos + Athén-Megara kereskedelmi konfliktusa

                -Megara rituális vétsége (Alkmeónida család vérbűne, Kylón társainak megölése)

                -Megarai néphatározat politikai oka, h Megara el akarja szakítani gyamatvárosait a déloszi szövetségtől

                -Dór-ión ellentét

1. Epidamnosi/kerkyrai konfliktus:

                -Epidamnos, Korinthosnak és Kerkyrának (ma Korfu) közös alapítású gyarmatvárosa

                -Korinthos és Kerkyra már Kr.e. 660-ban tengeri csatát vívott, mert a nyugati kereskedelmet mindkét állam a saját ellenőrzése alá akarta vonni.

                -Epidamnos birtoklása miatt is

                -Korinthos az epidamnosi demokraták pártjára állt, a Kerkyra az elűzött oligarchák pártjára

                -Kr.e. 435-ben vereséget szenvedett a korinthosi flotta

                -Kerkyra szövetséget kötött Athénnal, felborult a peloponnésosi és a déloszi szövetség erőviszonya, mivel az athéniak után a keryraiaknak volt a legnagyobb flottája és csak ezután jött a korinthosi flotta

                -Kr.e. 433-ban a Sybota-szigeteknél Kerkyra nem tudta legyőzni korinthosi flottát, mert Athén nevetségesen kis flottát küldött segítségül

                -a korinthosiak az athéni hajók puszta megjelenésétől borultak ki és a békeszerződés felrúgásával vádolták a peloponnésosi szöv-et vezető Spártánál

2. Poteidaiai háború:

                -Korinthos alapította, a délosi szövetség tagállama

                -az anyaváros ősi szokások szerint minden esztendőben vezető tisztviselőket küldött Poteidába, akik részt vettek az  ünnepeken és fenntartották a kapcsolatot a két állam között

                -Athén felszólította Poteidaiát, h rombolja le a Palléné felé néző városfalát, adjon túszokat, ne fogadja be a korinthosból küldött tisztviselőket, tartsa szemmel a szomszédos városokat, nehogy azok elszakadjanak

                -Poteidaia az ultimátumra elszakadással válaszolt

                -Kr.e. 432: Athén blokád alá vette Poteidaiát

                -Korinthos, gyarmatvárosa védelmében Spártához fordult támogatásért, az athéniakat vádolva a 445-ös béke megszegésével

3. Megarai néphatározat (pséphisma):

                -Kr.e. 5. sz. során Korinthos és Athén között őrlődött

                -Kr.e. 432: Athén néphatározatot hozott az éppen Korinthos oldalán álló Megara ellen

                               -kizárták a megaraiakat az athéniak ellenőrzése alatt álló kikötőkből (déloszi szövetség kikötői, és athéni Agóráról)

                               -ok: -művelés alá vették, Démétérnek és Korénak ajánlott megszentelt földeket

                                       -menedéket adtak, az Athénból szökött rabszolgáknak

                -Megara Spártánál keresett védelmet az athéniak ellen

4. Aigina szabadsága:

                -nem kapták vissza az athéniaktól a békeszerződésben garantált szabadságukat

 

Peloponnésosi szövetség gyűlése:

-bűnösnek mondják ki Athént a Kr.e. 445-ös béke megszegésében

-ultimátumot küldtek Athénba:

--engeszteljék ki a kylóni vérbűnt (űzzék el a városból az Alkmeónidák leszármazottait, köztük Periklészt), vonuljanak el Poteidaia alól, adják vissza Aigina függetlenségét, vonják vissza a megarai néphatározatot, déloszi szövetség feloszlatása

--Periklés tanácsára visszautasították az ultimátumot

A két fél a status quo megőrzésének reményében kényszerül háborúzni, ami legfőképp a keleti és nyugati hajózási útvonalak biztosítása miatt tör ki.

 

A Háború szakaszai

1.       Kr.e. 431-421: archidamosi (vagy tízéves háború)

2.       Kr.e. 421-415: Nikias-féle béke, Argos, Mantineia és Élis szövetsége

3.       Kr.e. 415-413: Szicíliai hadjárat

4.       Kr.e. 413-404: Dekeleiai háború 

 

1. Archidamosi háború: (Kr.e. 431-421)

-a spártai haderő súlypontja a szárazföld, az athénié a tenger

-spártaiak pusztították Attikát, közben hajóhadat építettek, Athén a Periklés által kidolgozott szigetstratégiát követte

-spártaiakat Archidamos spártai király irányította, Athént Periklés

-Kr.e. 431: Plataiai csata

                -Thébaiak indították az Athén oldalán álló boiót város ellen

                -a plataiaiak visszaverték a támadást és 180 thébait kivégeztek

-Periklés elesettek fölött mondott beszéde, veszélyben a demokrácia

-Kr.e. 430: -Archidamos Attika déli területeit pusztította végig

                        -spártaiak perzsákhoz fordulnak támogatásért, hiába

                        -Periklés sikertelen hadjáratot vezet a Peloponnésosra

                        -Pestis? járvány tört ki a seregbe, a lakosság egyharmadát elragadta. Népharag Periklés ellen fordult, leváltották, Kleón javaslatára súlyos pénzbírsággal sújtották.

-Kr.e. 429:-Poteidaia megadja magát

                       -Periklész meghalt

                       -Athén győzelmei (Thrákiában,Korinthosi-öbölben,Kerkyránál)

                       -pusztít a pestis

                       -Három belpolitikai irányzat lépett színre Athénba:

1.       Békekötést sürgetők:

-parasztok és fölbirtokosok

2. Nikias kerülni akarta a kockázatos összecsapást, ki akarta meríteni Spártát, háború előtti status quót akarta

3.       Radikális irányzat:

-Kleón és Démosthenés

-minnél gyorsabb győzelem, akár kockázat árán is

Kr.e. 428: -újabb peloponnésosi támadás Attikára

       -Lesbos elszakad Athéntól (Mytiléné)

-Kr.e. 427: -spártaiak Attika ellen vonultak

                        -Kleón 250fős flottát küldött a lesbosi lázadás leverésére

                        -Kleón rendkívüli hadiadót (eisphorát) vetett ki

                        -Kleón javaslata, h a mytilénéi polgárokat végezzék ki, ezt a népgyűlés el is fogadja, de végül, csak 1000 embert öltek meg

                       -a mytilénéi földek adóbérletét kiosztották az athéniak között

                       -Plataiai elesett

                       -Korkyrán államcsíny Korinthos segítségével => 3 év huza-vona és öldöklés

-Kr.e. 426: -Spártában földrengés pusztított, ezért nem indítottak támadást Attika ellen

                     -Nikias elfoglalta Megara kikötőjét

                     -spártaiak Thermopylai közelében katonai telepet hoztak létre „Hérakleia  Trachis” néven

-Kr.e. 425: -Fordulat áll be a háború menetébe

                       -Pylos és Sphaktéria elfoglalása

                       -Spártát bekerítik és térdre kényszerítik

                       -Spártaiak békejavaslatot terjesztettek be, de Kleón ezt elutasította

                       -peloponnésosiak még mindig nem kapnak perzsa támogatást

                       -Kleón fölemeli a szövetségesek adóját

-Kr.e. 424: -Nikias elfoglalja Kythérát

                       -Brasidais, elfoglalja az athéni Amphipolist

-Kr.e. 423: - Spárta békét akar kötni, a Pylosnál fogságba esett lakedaiomóniaiakat akarja kiváltani

                       -Lachés athéni hadvezér fegyverszünetet köt

                       -az athéni Epilykosnak sikerül felújítania Athén és Perzsia szerződését az ún. Kallias-féle békét. Ezzel elhárult az a veszély, h a perzsák beavatkozzanak.

-Kr.e. 422:-Kleón és Brasidas seregie összecsapnak, mindkettő elesik Amphipolisnál, athén veszít.

 

2. Nikias-féle béke: (Kr.e. 421-415)

-a két szövetségi rendszer 50esztendős békét köt,

-visszaadja egymásnak a háború során elfoglalt területeket

-Athén lemond Plataiairól, cserébe megtarthatja Megara kikötőjét, Nisait

-a boiótok, korinthosiak, megaraiak, élisiek ellenezték a szerződést

-hadifoglyok visszaszolgáltatása

-Spárta félt, h magára marad a korinthosiakkal szemben, ezért 50 évre kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Athénnal, gyakorlatilag saját szövetségesei és helótái ellen

 Argos, Mantineia és Élis szövetsége:

-Spárta tettével kivívta a peloponnésosi államok nyílt ellenszenvét

-Amphipolis és Pylos visszaadása körüli hercehurca szembeállította Athént és Spártát

-Argos, Mantineia és Élis reménykedett Athén megnyerésében szövetségükhöz

-a szövetséget Periklész unokaöccse, Sókratés tanítványa: Alkibiadés hozta tető alá

 

-Kr.e. 418: Első mantineiai csata:

                -athén seregeit legyőzték a spártaiak és megerősítették a pelop. Szövetséget

                -Argos, Mantineia és Élis szövetségi rendszere szétesett, de Athén és Spárta között a békét formailag nem bontották fel

                -Alkibiadés kis híján belebukott a vereségbe

-Nikias és Alkibiadés is egymást ostrakismossal akarta eltávolítani, a vége az lett, h ők megegyeztek és Hyperbolost száműzték (ő volt az utolsó, akinél a cserépszavazást alkalmazták Kr.e. 417)

-Kr.e. 417-416: Nikiast és Alkibiadést is stratégosnak választják Athénba

-Kr.e. 416: Mélos lerohanása, spárta nem reagál az athéni provokációra

-Argos megint Athénhoz pártól, restaurálta a demokráciát, a spártaiak inkább a veszedelmes szomszéd, mintsem a velük formailag még mindig szerződésben álló athéniak ellen készülődtek.

-Alkibiadés étvágyát azonban Mélos nem elégítette ki. Szicíliára vágyott.

 

3. Szicíliai hadjárat: (Kr. e 415-413)

-már Kr.e. 440-ben fölmerült a gondolat, Szici. és D-Itália felé terjeszkednek (Thurioi)

-Hermész-szobor-csonkítás

-Alk. Terve egy hatalmas mediterráneumi birodalom kiépítése

-a három vezető hadvezérnek 3 külön terve volt: Alkibiadész szövetségeseket keresne a támadáshoz, Nikias csak erődemonstrációt tartana, Lamachos közvetlenül támadna

-csatába futár jön Alkibiadésért, h tisztázza magát a Hermés szobrok ügyében, egy darabig követi hazafelé a futár hajót, majd kereket oldott és Spártába menekült.

-spártaiakat úgy nyerte meg, h elárulta saját hadseregét

-eközben Athén neki látott Syrakusai ostromához (Kr.e. 414)

-Lamachos elesett, Nikias maradt egyedül, végül Demosthenéssel együtt kivégzik

-Kr.e. 413: Szicília veresége, még hírmondó se maradt. Kb. 10. 000 athéni halt meg

 

4. Dekeleiai háború (Kr. e. 413-404)

-Kr.e. 413: anyaországban is fellángolt a háború

                -II. Agis király Alkibiadés tanácsára megszállta és megerősítette az Athéntól 23 km-re fekvő Dekeleiát, s állandó helyőrséget állomásoztatott ott.

-Athén elveszítette Attika fölötti ellenőrzését, -Athén, ahogy Periklés megjósolta, szigetté vált. A szicíliai vereség után, már flottája se maradt.

-athéniak flottaépítésbe kezdenek, hatalmas pénzeket emészt fel, 5%os export-importadót vetnek ki a vízi útón szállított árukra

-el akarták kerülni, h az egymással vetélkedő demagógok bmien őrültségre rávehessék a népgyűlést, ezért 10 probulost választottak, akik beterjesztették a javaslatokat, miután komolyabban áttanulmányozták.

-a peloponnésosiak 100 hajót építenek és kihasználják a délosi szövetség tagállamainak elszakadási hullámát

                Kr.e. 412: szerződést kötnek Tissaphernés sardeisi satrapésszal, a szerződés értelmében a perzsák fizetik a peloponnésosi flotta költségeit az Athén elleni háborúban, ellenszolgáltatásként a spártaiak elismerik a perzsa fennhatóságot, melyet a perzsák korábban elfoglaltak. A szerencsétlenül megfogalmazott szerződés kiszolgáltatta volna Xerxés által Kr.e. 480-ban elfoglalt területeket (Thessaliát, Lokrist, Boiótia egy részét)

-Alkibiadés elmenekült spártából (Milétosi árulás + a király feleségétől született gyermeke)

-Alkibiadés azt tanácsolta Tissaphernésnek, h ne támogassa ien nagyon Spártát, mert még megerősödik, s könnyen legyőzik Athént. Támogassa egy kicsit Athént is. Így a két fél teljesen elgyengül, és könnyen legyőzik mind2 a perzsák. Ezzel a tettével akarta visszanyerni Athén szeretetét is, h hazatérhessen.

-a flottánál szolgáló gazdagabb tisztek, akiket a háború során fizetendő leiturgiák (közszolgálatok saját költségen, pl.: hadihajók felszerelése magánvagyonból) nagyon elkeserítettek Athénba küldték Peisandrost, h szervezze meg a hatalomátvételt.

-a flottánál egyedül Phrynichos tiltakozott Alkibiadés visszahívása ellen

-egymást vádolták, a sors iróniája, h végül nem Alkibiadés, hanem Phrynichos lett a szerveződő oligarchia tagja

 

A négyszázak és az ötezrek uralma:

-Kr.e. 411. Hetaireiák (politikai baráti körök) oligarcha tagjai megbuktatták a demokráciát.

-Két különböző leírás maradt ránk, Aristotelésé és Thukydidésé

                -Aristotelés, mint alkotmányos hatalomátvételt,

                -Thukydidés, mint erőszakos puccsot festi le a történteket

-400 fős tanács alakult a hetaireiák tagjából

                -vezetői: Antiphón, Peisandros, Théramenés

                -arra az 5000 polgárra korlátozták a választhatóságot, aki legalább Hoplitacenzussal (2-300 mérő) rendelkezett,

-és eltörölték a vezetők állami bérezését

-sohasem jelölték ki az ötezreket, akik ellenálltak azokat megölték

-Alkibiadést nem hívták vissza, de perzsa támogatást így nem kaptak

-A samosi flotta is ellenük fordul a puccs hallatán

Kr.e. 411: -Athénban 3as hatalom jön létre

1.       Alkibiadés vezette flotta

2.       Antiphón vezette négyszázak (radikálisak, Spártának adnák a várost)

3.       Théramenés vezette ötezrek (oligarchák hatalmaskodásai ellen hívja ösze őket)

-peloponnésosiak elpártoltatták Rhodost és Knidost, ezzel az egyiptomi gabonaszállítási útvonalat ellenőrzésük alá vonták

-a 400-ak számára Euboia elvesztése jelentette a legnagyobb csapást (Athén hátországa)

-a 400-ak legtöbb vezetője Dekeleiába menekült, Théramenés átvette a hatalmat, s hazahívta Alkibiadést

-Kr.e. 411: Háború utolsó szakasza, harc a tengerszorosokért

                -Athénnak már a léte is veszélyben forgott

-Kr.e. 410: Alkibiadés megsemmisítő vereséget mér, a peloponnésosiakra

  -Spártaiak békét ajánlanak, felajánlják Dekeleiát Pylosért

-Kr.e. 409: -Alkibiadés fegyverszünetre kényszeríti Pharnabazost, aki Spártát segítené flottával

                  -Megara visszafoglalja Athéntól Nisai kikötőjét

        -Spárta megszállja Pylost

        -Alkibiadés rablóhadjáratokból és a hajók megtizedeltetéséből (Hellészpontosznál) tartja fenn flottáját

        -Karthágó lerombolja Selinust és Himerát Szicíliában

-Kr.e. 408: megválasztják Alkibiadést stratégos autokratórnak (teljhatalmú fővezér)

-Kr.e. 407: -Notioni csata, Alkibiadés bukása

         -Lysandros lett, az új spártai hadvezér, teljes Helléspontos az övé

-Kr.e. 406: athéni-karthágói kapcsolatfelvétel

-Kr.e. 405: Aigospotamoi csatában Athén flottája megsemmisül

        Béke Syrakusai és Karthágó között

-Kr.e. 404: Athén eleste, Békekötés

Béke pontjai:

1.       le kell rombolni Peiraieus falait, vmint a várost a kikötővel összekötő hosszú falakat

2.       Flotta megsemmisítése, max 12 hajó maradhat

3.       Visszahívják a száműzött arisztokratákat (400 volt tagjait is)

4.       Lemondanak minden birtokukról Attikán kívül

5.       Belépnek a Peloponnésosi szövetségbe, s háború esetén segítik Spártát

-enyhe béke oka: Spárta fél Korinthostól és Thébaitól, nem akarta Athént elveszteni 

 

Harminc zsarnok uralma:

-Théramenés Lysandros bábáskodásával 30 törvényhozót állított Athén élére

-Főbb vezetők: Kritias. Chariklés, Théramenés

-kivégeztették a demagógokat és a sykophantákat (feljelentőket)

-5000-ről 3000 főre korlátozták a polgárjogot

-a 3000 kívül bárkit bírósági eljárás nélkül kivégeztethetnek

-Thrasybulos vezetésével a demokrata emigránsok hatalomátvételre készültek

-a 30ak spártai helyőrséget hívtak be Athénba

-elhatározták, h mindenki megöl egy metoikost, így akartak pénzhez jutni, ez már sok volt Théramenésnek.  Kritias ellen fordult, de a megfélemlített 30ak elítélték és kivégezték.

-Kr.e. 403: Munychiai csata

                -legyőzték a 30ak seregét a Thrasybulos vezette demokraták serege

                -a spártai király Pausanias király is Thrasybulos oldalára állt

                - létrehozták a történelem első amnesztiáját

                -Újra demokrácia, de Athén soha többet nem lesz nagy

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.