Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög történet III.

2009.12.15

5. TÉTEL: A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

                                                     (Hérodotos – perzsa, Thukydidés - peloponnésosi háborúról)

 

Előzmények: Ión felkelés

 

Athén és Spárta, mind pedig a perzsa állam igényt tartott a szigetek feletti hatalomra, elsősorban Délosra az Apollón szentéllyel, valamint a Kykládok leggazdagabb szigete, Naxos vonzotta a hódítókat.

Naxos:

1. Athéni befolyás, 2. Spárta támogatta oligarchia, 3. demokratikus fordulat következett be, s az arisztokraták Milétosba menekültek segítséget kérni visszatérésükhöz. Milétos tyrannisa, Aristagoras viszont csak a perzsa király engedélyével tehetett eleget a kérésnek, Dareios viszont a görög vállalkozást perzsa katonai hódító akcióvá alakította.

A naxosiak sikeresen visszaverték a hajóhadat. A sértődött Aristagoras lemondott tisztségéről, mivel elvesztette hitelét a perzsa királynál. Demokráciát vezetett be az ión városokban és kitűzte a perzsaellenes felkelés zászlaját, főleg a sardeisi perzsa helytartó ellen.

Aristagoras az anyaországhoz fordult, Athén és Eretreia segítséget nyújtott. =>feldúlták Sardeist, a város nagy részét felgyújtották. A váratlan támadás hírére a perzsák összevonták katonai erejüket és Ephesosig üldözték a görögöket. Viszont a kis-ázsiaiak magukra maradtak, ugyanis szövetségeseik hazatértek. Aristagoras is hátat fordított a felkelésnek.

Kr.e 495 Ladé szigténél a csata perzsa győzelemmel zárult. Egy évvel később Miletost is bevették. Dareios ezután pacifikálta a még ellenálló helléspontosi és propontosi városokat, visszafoglalta Chios, Lesbos és Tenedos szigetét.

Váratlan fordulat: Dareios visszahívta seregeit, Sardeisbe új helytartót helyezett ki, a kis-ázsiai polisokban megszüntette a tyrannist és demokráciát vezetett be (mivel már ekkor messzemenő tervei voltak, amihez szüksége volt a kis-ázsiai városok támogatására!)

 

Az ión felkelés leverését követően Görögország helyzetét súlyosbították a társadalmi feszültségek, a belső és külső ellentétek. A társadalom állásfoglalása részekre szakadt a Perzsiával való viszony kérdésében.

Dareios perzsa király követei végigjárták Hellast, hogy perzsa szokás szerint földet és vizet kérve szerződést kössenek azokkal,akik vállalják a perzsa nagykirály támogatását. Ezt Athén és Spárta persze határozottan elutasította.

 

Marathón Kr.e 490

 

Athén és Eretreia felkészült a perzsa invázióra. (megerősítették a hoplitasereget, számítottak a pelloponnésosi szövetségre is) Vezető: Miltiádés, (a 10 stratégos lemondtak a fővezérlet jogáról, és azt teljes egészében ráruházták)

Perzsa részről a vezető egy szakavatott görög katonai tanácsadó: Hippias. Fő erősségük a lovasság.

Miltiádés technikája: a görög katonai gyakorlattól eltérően nem a középső hadtestet erősítette meg, hanem a jobb-és balszárnyat. Parancsot adott, hogy kényszerítsék a perzsákat közelharcra.

Az ütközet kezdetén a görög középhad hátrálást színlelt, a perzsa sereget maga után csalta, miközben a görög jobb-és balszárny körülzárta az ellenséget.

A győzelemnek viszont Miltiádés nem sokáig örvendhetett: irigyei vád alá helyezték, s azzal vádolták, hogy hűtlenül kezelte az állami pénzeket. Elítélték, s börtönben halt meg.

(Emlékek: Marathón-síkságon emelt emlékoszlop, Delphoiban lévő márvány szoborcsoprt Miltiádés alakjával, Stoa Poikliéban pedig a csatát ábr. Festmény.)

 

A perzsák marathóni veresége, Dareios halála és Xerxés trónra kerülése (Kr.e 486) és az emiatti belső ellentétek Perzsiában 10 évig távol tartották a perzsákat Hellastól.

ò

Tovább folytatódott Athénban a demokratizálódási folyamat:

A politikai életben két csoportosulás állt egymással szemben: egy mérsékeltebb, Aristeidésszel az élén, akinek birtokai az Alkmaiónida birtokok mellett feküdtek, és együttműködött Miltiádés megbuktatásában.

A másik a radikálisabb irányzat, Themistokléssel, aki „új ember”ként került a politikai élet élére.

Aristeidés: szárazföldi harcot támogatja, ezért ma hoplita sereg megerősítését javasolja; osztrakizálták

Themistoklés: hajóépítési program – trérés: három evezősoros hajó építése, legénysége a legszegényebb rétegből, a thésekből kerültek ki

Kr.e 482/481: Xerxés perzsa követei jelentek meg a szerződéskötések miatt: Thessalia, az e körül élő népcsoportok, valamint Thébai is csatlakozott a perzsákhoz.

Az ellenállást választók az Isthmoson gyűltek össze. Isthmosi gyűlés írányította a hadműveleteket, a fővezérlet joga Spártáé. Első intézkedése saját védelme érdekében is, egy az isthmosi földszorost kelet-nyugat irányban átszelő védőfal építése.

Thermopylai-szoros Kr.e 480

A görögök is jelentős veszteségeket szenvedtek, ugyanis egy görög áruló, Ephialtés megmutatta a perzsáknak az Anopaia-ösvényt, így a perzsa sereg a spártai Leónidas vezette görög csapat hátába került. A görög csapatokat eltávozásra engedélyezte, a saját spártai seregével pedig addig tartóztatta az ellenséget, míg egy kivételével mind elestek. (Aristodémos)

Artemision-i csata: a perzsa hajóhad súlyos vereségeket szenvedett mind a görögöktől, mind egy vihar miatt

 

Themistoklés néphatározatot fogadtatott el Athén teljes evakuálására. A férfilakosságot hajókra gyűjtötte, a lakosság többi részét pedig Salamis és Aigina szigetére, és Troizénba szállíttatta. A perzsák feldúlták a várost. És salamis felé indultak.

Salamis:

Themistoklés cselhez folyamodott: perzsa rabszolgája által üzenetet küldött Xerxésnek, hogy itt a kínálkozó alkalom, mert a görög flotta hamarosan elhagyja a szűk salamis-i szorost. A perzsa király hitelt adott szavának és megindította a támadást. A könnyű mozgású triérések nagy előnyt biztosítottak. Bronz orhhegyeikkel letörték a nehezen manőverező perzsa hajók evezőlapátjait, vagy léket fúrtak azokon.

Ez a győzelem végleg megtörte a perzsa hadiflotta erejét.

 

Plataiai győzelem Kr.e 479

Döntő szárazföldi ütközet, Pausanias vezetésével.

Xerxés serege elhagyta Európát, mivel Themistoklés azzal az álhírrel rémítette meg, hogy a görögök le akarják bontani a helléspontosi hidat, ezzel lehetetlenné téve Xerxés számára a visszatérést Ázsiába.

Mykalé hegyfok:

A győzelem itt a kis-ázsiai keleti görögség számára hozta meg a szabadságot.

A győzelem Athénnak volt köszöhető=> felemelkedés!!!

 

Hellas a perzsa háborúk után:

         Délosi szövetség megalakítása (478): tagjai lassacskán Athén adófizetői lettek

         A feldúlt városok helyreállítása

         A görög polisok egymás közti viszonyának rendezése

         Megtorló intézkedések a perzsa oldalra állt polisokkal szemben ( Thébai, Aigina)

         Médismos perek indítása görög vezetők ellen (pl. Pausanias vagy Themistoklés eltávolítása)

 

Pausanias magatartása a görög világ felháborodását váltotta ki, mert:

-          az Apollónnak ajánlott fogadalmii ajándékra, egy aranytripusra a saját nevét íratta fel mint felajánlóét.

-          a zsákmány egytizede, vmint Xerxés királyi sátra felszerelésével és rabnőivel együtt az ő tulajdona lett.

-          Pausanias ahelyett hogy hazatért volna, Byzantionba vonult seregével, azzal az ürüggyel, hogy a keleti hadszíntéren folytatja az ütközeteket. Byzantionban viszont perzsa udvartartást rendezett be,

-          Hazahívták Spártába, lemondott a fővezérségről és magánemberként ismét visszatért udvarába.

Eljárás indult ellene, de ő Athéna szentélyébe menekült, s mivel innen szentségtörés lett volna elővezettetni, a szentélyt befalazták, s őt pedig éhhalálra ítélték.

 

Themistoklésre is halálbüntetést szabtak ki, elfogatási paranccsal. Mikor megpróbált visszatérni a politikai hatalomért versengve, szembekerült Aristeidésszel és Kimónnal, és osztrakizálták (előre gyártott” cserepek). Menedéket kért a perzsa királytól, közben útjában Spárta-ellenes hangulatot szítva mindenmerre. I.Artaxerxés szívesen fogadta és Kis-Ázsiában hatalmas adománybirtokkal adományozta meg. Perzsa alattvalóként hunyt el Magnésiában.

 

 

6.TÉTEL: A PENTÉKONTAETEIA – KÉT HÁBORÚ KÖZT

 

A 480-479-es évek nagy győzelmei után a perzsák elleni háború folytatása átalakította a görög államok régebbi hatalmi viszonyait, politikai csoportulásait.

         Plataiai eskü ( szöv. A perzsák ellen)

         A perzsákhoz csatlakozott görög államok megbüntetése (Thébai a perzsabarátság felelősségét a vezetőkre hárította, majd kiadta őket, így Pausanias kivégeztette őket)

         Később a perzsáknak behódolt államokat kizárták a delphoi amphiktyoniából

         A kis-ázsiai görög városok felszabadítása

         Új szövetséges államok csatlakozása: Samos, Chios, Lesbos

         Megindul a lerombolt Athén újjáépítése, városfalak emelése (Spártának nem tetszik)

         479: Sestos, perzsa helyőrség leverése

A hadműveletek a szövetségesek egyetértésével folytatódtak tovább 478-ban:

         Leótychidas a perzsabarát Thessalia ellen indult, de néhány helyi hatalmasság elűzése után hadjárata megfeneklett ( feltételezik, hogy a thessaliaiak megvesztegették a spártai királyt)

         Pausanias a perzsa hajóhad bázisterületei felé vette az irányt; elfoglalta Kypros és Byzantiont ( állítólag itt kedvelte meg a perzsa fényűzést, mely a vesztét okozta)

 

Keleten eközben döntő változások mentek végbe: A szigetek és Kis-Ázsia városai szakítva a spártaiakkal, az athéniakat kérték fel a vezetésre. Új szövetséget kötöttek: Délosi szövetség

         Spártával már nem törődtek

         Szövetségi gyűléseik és kincstáruk helyéül Délos szigetét, Apollón szentélyét választották

         Közös önvédelem

         Fő cél: támadás a perzsák ellen

         A hadviselés anyagi terheit elosztották a tagok között: a tagságra kirótt járulék (phoros), a legerősebb szövetségesek, mint Athén, katonákat és hajókat állítottak ki, a gyengébbek pénzzel teljesítették kötelességeiket.

 

Hadműveletek:

         Éión ellen indultak ( perzsa kézen maradt thrák város)A város ostromát már Kimón vezette, Miltiádés fia,

         Skyros szigetének elfoglalása ( a hagyomány szerint Théseus itt volt eltemetve, Kimón pedig az ereklyéket Athénba szállíttatta)

         Karystos ellen vonulnak, a független államot belépni kényszerítik a szövetségbe

         Kimón Byzantionba vonul az akkor már perzsa-birtokos Pausanias ellen ( Athéna Chalkioikos szentélyébe menekül, melynek kijáratát befalazzák)

         Themistoklés száműzése ( „előre gyártott” ostrakonok )

 

Jelentkeznek az első elszakadási törekvések a szövetségen belül:

- Naxos, Thasos, Euboia és Samos megkísérelték, de Naxost az athéni flotta ostromzárral kényszerítette megadásra és a szövetségbe való visszatérésre.

- Kr.e 465 – Thasos elszakadási kísérlete (ez persze megengedhetetlen, hisz kereskedelme és aranybányái fontosak voltak)Ők Spártához fordultak segítségért, majd titkos tárgyaláson megállapodtak, hogy a spártaiak betörnek Attikába és megszabadítják terheiktől a várost. De ott földrengés és hopplitalázadás!!

Athén tudtukra adta, hogy a szövetség vezetőjeként saját területének tekinti az Égei-tengert, igényeit katonai eszközeivel is érvényesíti ha kell.

ò

Tovább folytatódik a terjeszkedés, Kimón továbbra is nyomul előre Kelet felé

 

- Kimón elfoglaja Phasélis városát, s ennek hírére a perzsa flotta ismét kifutott a tengerre. A görögök győzelmet, s mikor a perzsák partra szálltak, s a fellelkesült sereg utánukiramodott, és a szárazföldön is újabb vereséget mértek rájuk.

- Kr.e 469? – eurymedóni ütközet: Athén győz!!

 

Kimón befolyása és népszerűsége elérte tetőfokát:

         Themistoklés száműzetése után vezető szerepe kétségbevonhatatlan lett

         Nagyúri bőkezűség: saját démosának polgárainak lakomát rendezett, lebontatta kertjénak kerítését, hogy mindenki szedhessen gyümölcseiből

         A Hermés-csarnokban új hermákat állíttat fel

         Megépítteti a Stoa-Poikliét, a „Tarka Csarnokot”, amelynek falait, híres festő barátja Polygnótos díszítette fel.

         Théseus ereklyéinek szentélyt emel

         Nagyszabású nyugati gyarmatosítások kezdődnek

         Viszont egyre kezd kiéleződni a helyzet a makedón Alexandros király terjeszkedése miatt, és hiába a hangoztatott barátságos, „philhellén” viszony

 

Kimón végül ostrakizálják, mert:

- Harcokból hazajövet megvádolják, hogy miért nem támadta meg Makedóniát

- Spárta segítségére sietett a helótákkal szemben, de nem értek el semmit, csak azt, hogy a spártaiak hazaküldték őket => sérelem!!!  => felbontják a szövetségüket és  újat hoznak létre Argos, Megara, Thessalia részvételével!!!

 

Ezután alkotmányos változások:

-          Areiospagos jogköre csak a gyilkossági ügyekre terjedt ki

-          többi hatalmát a bíróságok, a tanács és a népgyűlés gyakorolta

-          archón már zeugités is lehet!

-          Egyre több az ügyek írásbeli rögzítése éa a publikálása, ami a demokrácia megerősödését jelenti!!

 

„ Az 1. peloponesosi háború”

-          Athén és Spárta még nem estek direkt egymásnak, csak segítették egymással harcoló szövetségeseit

-          Athén segített Argosnak Spárta ellen és győz!

-          Korinthos megpróbálta Aiginát megvédeni Athén ostroártól, de ↓

-          Athén emellett a perzsák ellen is harcol Egyiptomban

-          Spárta indokot keresett Athén megtámadására: Dóris és Phokis ellentéte

-          Spárta támogatta Dórist, de ↓…

-          Hazafele Boiothiában szövetségeseket talált, Théba hatalmát helyreállította

-          Tanagra mellé vonult ( Athén mellett van): csata!!, Athén ↓

-          Spárta nem használta ki a helyzetét…de mé??????

-          Fegyverszünet 5 évre

- Athén előnyt kovácsolta a fegyverszünetből: behódoltatta Boiothiát, Phokist, Lokrist, Szigeteket!!

- Egyiptomban a sereg elveszik ( csatorna leereszése, hajók felgyújtása..)

- cél: Perzsákkal a hadiállapot beszüntetése => Kallias-féle béke 449/8

 

II. Szt. háború:

(Sp.) Delphoi és Phokis (Ath.) viszálykodotta a jósda felügyeletéért: ebbe a 2 hatalom a pomanteia miatt avatkozott bele…

 

Kiéleződött helyzet!!!

-          Boioth szöv. Megalakulása: Thébai vezetésével

-          Euboia fellázad Athén ellen (végül keményen leverik)

-          Megara elszakad

-          Spárta is megindul Athén felé, de a csata elmarad : 30 éves béke!!

-          Samos (oka: Athén Miletosak segített Samos ellen…) és Byzantion is elszakad, de Athén visszakényszeríti a szövetségbe

 

 (+A DEMOKRÁCIA GYŐZELME ATHÉNBAN ÉS A DEMOKARTIKUS INTÉZMÉNYEK)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.