Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög történet II.

2009.12.15

2. TÉTEL: A „SÖTÉT” ÉS AZ ARCHAIKUS KOR

 

A Tengeri népek vándorlásai

         1200 k.. megdőlt a hettita birodalom és fővárosa, Hattusas elpusztult

         A vándorló népek hulláma elérte Egyiptom határát, ahol III. Ramszesz uralkodásának 8. évében járt, s megállította támadásukat. Ez alapján tudjuk rögzíteni az egész vándorlás kronológiáját.

         III: Ramszesz győzelméről beszámoló felirat: medinet-habui felirat: a tengeri népek listáját is megőrizte: paleset, takar, sekeles, danuna, weses

         Távolabbi előzmény: a vándorlássorozat elindítói a közép-európai urnamezős kultúrák népei voltak

 

A mykénéi kultúra továbbélése

 

Kerámia

         A 13. században Görögország-szerte egységes stílust (mykénéi-koiné) több elküönülő helyi stílus váltja fel

(pl. Mykénében az ember-és állatalakokat ábr. „festői” stílus, a szigeteken az ún. polipstílus, Krétán pedig a bekeretezett geometrikus motívumokat alkalmazó „szegélyezett” stílus jellemzi)

         A kereskedelmi kapcsolatok gyengülése

         Bevándorló népektől való átvétel: durvább, sötét színű, kézzel készített, bütykökkel díszített kerámia

         Az új egységes stílus  megjelenik: protogeometrikus

 

Fémművesség

         Az anyagkészletek csökkenése

         Északi eredetű elemek a fegyverekben, főleg lándzsahegyekben

         „íves és hegedű” fibula elterjedése

         11. századtól vashasználat

         Helyi érckészletek bevonása

 

Temetkezés

         Egyéni temetkezés válik uralkodóvá

         Gödörsírok, kőládasírok

         Halotthamvasztás

 

A görög törzsek vándorlásai  (11-12.sz)

         A vándorlásokra vonatkozólag nincsenek írásos dokumentumok

         A költők és írok szövegeiben is csak utalásos formában

 

         A thessalosok benyomulnak a később róluk elnevezett Thessaliába, az őslakók egy része pedig kivándorolt a későbbi Boiótiába

         A dórok elhagyták Dórist, hogy a Pelopponnésosra vonuljanak

         Az északnyugati törzsek pedig Aitóliából Élisbe és Achaiába vonultak

         Észak és Közép-Görögországból aitólok vándorolnak át Lesbos szigetére

 

(A régi központok közül Athén tudta magát megvédeni, a Pelloponnésos kp. része és Arkadia szintén nem került a bevándorló törzsek uralma alá.)

         Athénból a különböző görög vidékekről odamenekült csoportok a helybeli iónokkal együtt kerekednek fel, és az ún. ión vándorlás keretében új településeket alapítanak Kis-Ázsia nyugati partjainál, Ióniában.

         Végül a dórok a Pelloponnésos után kelnek át Krétára

A görögség területi elhelyezkedése nagyjából ilyen maradt a 8. századi gyarmatosításokig.

 

A „sötét kor” gazdasága

         A palotaközpontok általános elszegényedése

         Primitivizálódás

         A messze nyúló kereskedelmi kapcsolatok megszakadnak

         A termelő és luxusjellegű iparágak eltűnnek

         A tág, lakatlanná váló területek az állattenyésztésnek kedveznek

         Megmaradtak a legalapvetőbb kézművesiparágak (kovács, fazekas)

 

Társadalmi szerkezet

         Felbomlott a mykénéi osztálytársadalom

         Rokonsági alapú, a régi törzsi nemzetségi formákhoz hasonló szervezetek alakulnak ki

         Háromszintű, genos-phratria-phylé tagozódás

         Meghatározó a dór és ión ethnos szerepe

         A wanax megjelölés tovább él, de már csak istenek megszólítására használják, nem földi uralkodókéra

         A közösségek élén a basileus áll ( örökletes, de korlátozott hatalmú patriarchális főnökök, fejedelmek)

         A kormányzat formája: basileus+öregek tanácsa+népgyűlés, amelyből később kialakulnak a polisállamok jellegzetes kormányzati formái

 

AZ ARCHAIKUS KOR

 

Források:- Ilias és Odüsszeia

          Hésiodos költeményei, korabeli költők alkotásai

          Fennmaradt helyi hagyományok

          Néhány kőbe vésett felirat

 

A 8. sz-ra megszilárdul a földművelés vezető szerepe, fellendülés=> kialakul egy meggazdagodott arisztokrata réteg, akik átveszik a basileus hatalmát

A Polis: (8.sz.)

         Két településformatípusa van: mykénéi ( magas hegyek által védett síkság kiemelkedő pontján épül pl. Athén) és a főnicíai (tengerbe nyúló földnyelven emelkedik pl. Kis- Ázsia)

         Területe tulajdonjogilag 3 kategóriára osztott: köztulajdonú állami földek, szent földek és az egyéni tulajdonban lévő földek

-      tengerpartok: fejlődés!!!

Összekötő kapcsok a különböző polisok között:

         Phylé: az ősi törzsek közigazgatási egységekké alakult maradványai

         Xenia: az arisztokrata nemzetségek között fennálló, vallási szankciókkal szentesített vendégbarátság

         Proxenia/proxenos: egy meghatározott polisból érkezők érdekeit képviseli

         Amphiktyonia: vallási szövetség

         Symmachia: ideiglenes vagy tartós katonai szövetség

         4 évenként megrendezett összgörög népi játékok, olympia (776-tól)

Métropolis:

Népességnöv! =>földbirtokok elaprózódása => földnélküliek: gyarmatokra

A gazdasági fellendülés következtében új kivándorlási hullám vette kezdetét: „nagy görög gyarmatosítás”.A métropolisok( elsősorban kereskedelmi telepek) a telepescsoportokat kibocsátó anyavárosok, pl. Korinthos, Megara, Samos, Milétos

Oikistés: a telepescsoport vezetője, többnyire elszegényedett vagy menekülni kényszerülő arisztokrata

Apoikia: az újonnan alapított gyarmat, az anyavárostól politikailag teljesen független, de magával viszika pol-i, vall-i intézményeket

Emporionok: több város kereskedelmi telepe

A gyarmatosítások fő iránya:  ð Fekete tenger partvidéke    ð Dél-Itália és Szicília

 

A görög fejlődés útjai:

A legfejlettebb polisokban oigarchicus testületek irányítanak, a királyság megszűnik

A mezőgazd., a kézműipar és a tengeri ker. fellenülésével új arisztokrata réteg emelkedik fel, a régi elszegényedik

A földnélküliek a gyarmatokra vándorolnak, vagy zsoldosok lesznek

Az új arisztokrácia a politikai hatalomra is igényt tart

Hoplita harcmodor megjelenése!! (közrendűek közül)

Ahol a politikai vitákat nem tudják eldönteni döntőbírákat választanak: aisymnetes, diallaktés

De a leggyakoribb: új típusú egyeduralkodók, tyrannosok megjelenése

Korinthos:

         Kypselos és fia Periandros (Kr.e 600-560) szerzi meg a hatalmat

         Új gyarmatokat alapítanak

         Egyiptommal jó kapcsolatok

         Szíriával kereskedelem

         Korinthosi csatorna építésének terve

         Diolkos: hajócsúszda épül, kerekes jármű szállítja a hajókat az öbölben

         Utóda halála után megszűnik a tyrannis

Megara:

         Theagenés erőszakos úton jut hatalomra

         Testőrcsapatot szervez

         Támogatja Kylónt, aki Athénban tesz tyranniskísérletet

         Száműzik

Sikyón:

         Orthagoridák szerzik meg a hatalmat, köztök Kleisthenés ( Kr.e 600-570)

         Elvakult dórellenesség ( háború dór városok ellen, megtiltja a homéroszi eposzok előadását)

         Pompakedvelő: építkezések: egyetlen pozitívum

Milétos:

         Thrasybulos

         Az oligarchikus testület élén áll (prytannis), majd ezt alakítja át tyrannissá

         Ez az időszak a város fénykora

         A tudomány központja, kézműipari és kereskedelmi centrum, szövő-és bútoripara messze híres, agyagárui kedveltek

Samos szigete:

         Polykratés jut hatalomra ( megosztja testvéreivel is, majd az egyiket száműzi, a másikat megöleti)

         Biztosítja hatalmát, megtöri a helyi földbirtokosok ellenállását

         Egyiptomhoz, Perzsiához fűződő barátság

         Elfoglalja Lesbos szigetét

         Kikötő fejlesztése, spec. samosi hajótípus: samaina

         Bronzművesség kiemelkedő központja

 

Görögök – perzsák:

- VI. sz: Kyros( Kr.e. 559-530) lerázza a méd igát és megalapítja a Perzsa birodalmat!

- 547-ben már a Halysnál állnak a csapatai (Média és Lydia közötti folyó)

- Kappadókia (Pteria): döntetlen

- Sardeis bevétele! 546=> Perzsa győzelem!

- lyd lázadás: leverés; többi város behódoltatása => Kis-Ázsia perzsa kézen

- A végleges tartományok, a satrapeiák csak Dareios ( Kr.e. 522-486) uralma idején épülnek ki , éves adót fizetnek, élén satrapések

- Kr.e. 513: Skytia elleni perzsa hadjárat!! A visszavonulásnál összetűzésbe kerültek az Istmosi –híd védésével megbízott görögök, de végül a perzsák megsegítése mellett döntenek L

- Kr. e. 510:  Hippias a perzsákhoz menekül, akik felszólítják Athént a visszafogadására, de mivel ők ezt nem teszik meg, kiéleződik a helyzet

VI. sz végén 2 nagy hatalom maradt egymással szemben: Perzsia <=> Spárta-Athén szövetsége

 

 

4. Tétel: Athén a Kr.e. VI. században

 

- 7.sz: - a területen népességnövekedés figyelhető meg

          - gyümölcs, szőlő, gabona, zöldég, olajfa!!!!

- A politikai hatalom a korszak elején az arisztokratikus genosok (nemzetségek) vezetőinek, az eupatridáknak a kezében összpontosul. Ők alkotják az oligarchikus tanács, az Areiospagos tagságát, soraikból kerülnek ki a város vezető tisztségviselői:

- a katonai ügyeket intéző archón polemarchos,

- a szakrális funkciókat ellátó archón basileus,

- a részben vallási, részben magánjogi ügyekben eljáró s az évnek is nevet adó archón eponymos,

- vmint a törvényeket feljegyző és őrző 6 archón themosthetés.

- (Hektémorosok: „hatodosok”, a legelőkelőbb nemzetségek tulajdonában lévő földeknek idénymunkásai)

- Kylon:

                - a Kr.e. 640. évi olympiai játékok egyik győztese elfoglalja az athéni Akropolist, az Alkmaiónida nemzetségből származó Megaklés azonban fegyvereseivel megakadályozza a hatalomátvételt, s Kylónnak az istenek oltárainál oltalmat, kereső híveit, szentségtörő módon meggyilkoltatja.

A „kyloni vérbűn” a későbbiek során sokszor válik az Alkmaiónida-ellenes propaganda eszközévé.

Drakón: 621

-          a drakóni törvények közül valószínűlég csak a gyilkossággal kapcsolatos törvény köthető nevéhez, mely gátat szab a vérbosszúnak, s csak szándékos gyilkosság esetén engedi meg a közvetlen rokonoknak az önbíráskodást, véletlen gyilkosság esetén azonban az ítélkezést állami bírákra bízza.

-          Írásba foglalta a törvényeket

Solón: 594-93 v. 593-92 (archón)

-          előkelő, de elszegényedett attikai nemzetség sarja

-          hol archónnak, hol diallaktésnek, döntőbírónak, hol pedig nomothetésnek, törvényhozónak nevezik

-          nem csak arkhónsága évéhez köthető tevékenysége, hanem hosszabb időszakot kellett felölelnie, hiszen nem találkozhatott volna másképp Kroisos lyd királlyal, és az egyiptomi Amasisz fáraóval.

Intézkedései:

                1. Seisachteia=teherlerázás

                                               - e kifejezés eredetileg azt az aktust jelölte, melynek során egy elzálogosított földterület határáról eltávolították az elzálogosítást tanusító határkövet (horos). Ez akkor történt, mikor az adós teljesítette fizetési kötelezettségét.

Solónnál:

Ø  a zálogba adott földek teljes tehermentesítése

Ø  a hitelezőiknél dolgozó adósok munkakötelezettség alóli felmentését

Ø  adósrabszolgák felszabadítása.

-          az athéni szabad lakosság létszámának csökkenése az állam biztonságát veszélyeztette, mert csak szabadokat lehetett besorozni ezért növelte a behívható kisparasztság létszámát

2. Timokratikus alkotmány bevezetése:

o    Már nem a származás, hanem a vagyoni helyzet határozta meg az egyén társadalmi helyzetét

§  1. pentékosiomedimnosok (500 medimnos)

§  2. hippeusok-lovagok (300)

§  3. zeugitések-igások (200)

§  4. thések-napszámosok

o    egy medimnos kb. 51,5 liter gabona=1 juh=4,37 gramm ezüst

1.       Szabad végrendelkezés:

a.       Korábban, ha egy athéni polgár törvényes örökös nélkül halt meg, földje visszaszállt a nemzetségre. Ekkor kezdődik meg a nemzetségi földtulajdon végleges felbomlása Athénban.

2.       A földnélküliek munkához juttatása érdekében :kézműipar fejlesztése!!

3.       Létrehozta a bulét=400-ak tanácsa

a.       minden szabad athéni tagja lehet, vagyoni helyzettől függetlenül

4.       Solón egyéb intézkedései a fényűzés visszaszorítására, a közbiztonság megszilárdítására és a magántulajdon védelmére irányultak.

10 évre, külföldre távozott (h ne lehessen rávenni, a törvények módosítására), honfitársaival csupán azt ígértette meg, h törvényeit 100 évig érvényben tartják.

Távozása után a politikai csoportok területi szerveződésekként léptek fel: Pedion=síkvidék, Paralia=tengermellék, Diakria=hegyvidék

 

 

Peisistratos: Kr.e. 560-527

Elfoglalta az Akropoliszt, átveszi a hatalmat, testőrség!

556/5: ellenfelei összefogtak (Lükurgosz, Megaklés) ellene és el kellett menekülnie

Első visszatérése:

Kibékült Megaklésszel, feleségül vette Megaklés lányát. Mivel azonban Alkmaiónida nőtől nem akart gyereket, a kapcsolat hamar megromlott Megaklés és Peisistratos között. Újra elűzik.

Száműzetése alatt:

-Megvetette a lábát Chalkidikán és a Strymón folyó torkolatvidékén (ezüstbányák)

-A pangaioni aranybányák kiaknázása révén jelentős jövedelemre tett szert

-Thébaiakkal szövetséget kötött

Második visszatérés: 539-38

-csak erőszak útján tudott visszatérni

-Zsoldoshadsereg fizetése a nemesfém bányákból

- az ő idejében válik igazán nagyvárossá Athén

- kiépül az Akropolis

- megindul a vízvezeték-hálózat létesítése

- Athén bekapcsolása a tengeri kereskedelembe (ekkor tűnik fel a hispániai, egyiptomi, észak-szíriai kikötőkben az athéni kerámia) (Phaléron; Peiraieus)

- Nem tartották el az athéniak, óriási magánvagyona volt, kölcsönt adott az embereknek

Hippiás: 527-510

- Peisistratos fia lett Athén ura, testvére Hipparchos hamarosan gyilkosság áldozata lett (514)

(Gyilkosai Harmodiost és Aristogeitónt később Athénban, mint „zsarnokölőket” különös tiszteletben részesítették.)

-Egyre népszerűtlenebb zsarnokságának végül Kr.e. 510-ben egy spártai intervenció vetett véget. => már perzsa fennhatóság alatt álló Sigeionba menekült.

- Sikertelen visszatérési kísérlete után (504), mint görög katonai tanácsadó tett jó szolgálatokat a perzsa nagykirálynak, s mint perzsa alattvaló fejezte be életét.

Újabb politikai harcok

Isagoras:az előkelő nemzetségek előjogainak visszaszerzéséért szállnak síkra, amíg az újból jelentős politikai tényezőnek számító Alkmaiónidák, élükön Kleisthenéssel, azok érdekvédelmét vállalják, akik az athéni politikai élet további demokratizálását kívánják.

Isagoras Spárta támogatását is élvezi: 300 tagú oligarchikus tanácsot állított fel, s ezzel restaurálta az arisztokrácia politikai vezető szerepét=> felzúdulás=>elűzték

 

Kleisthenés: 508-

Az új berendezkedés alapja: a területi feloszlás. Megszüntette a korábbi származás, majd vagyoni alapon való földosztást, helyette a politikai, katonai, közigazgatási szempontok szerint osztott. Ez által lehetőség volt ahhoz, hogy számos metoikosz (idegen), rabszolga polgárjoghoz jusson, illetve megszüntette a szabad polgárok közti különbségeket.

Attikát három részre osztotta: egy városira= ASTY (Athén), egy tengerpartira= PARALIA és egy belső mg-i területre= MESOGAIA. Ezeket a harmadokat további 10 egységre= TRYTTIS osztotta. Ezekből létrehozott 10 PHYLÉt (törzs). Tehát egy phylé állt egy városi, tengeroparti és egy mg-i részből. Athéni hérosokról nevezte el. Ez a politikai egység biztosította a démosz fölényét az arisztokráciával szemben.    ( demos= legkisebb területi egység, törzs, falu    ~180 van, akkor kaphatott állampolgárságot valaki, ha valamelyikhez tartozott.)

 

  Az athéni demokrácia intézményei és működése

A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett. Az ekklészia (népgyűlés) hozta a törvényeket, kezében volt a háború és béke kérdése és fontos kérdésekben általában ő mondta ki a döntő szót, bírósági pénzügy és szövetségkötési ügyeket tárgyalt.( probolé, sykophanta, eisangelia)

A népgyűlés sűrűn ülésezett de nem folyamatosan. Ezért Kleiszthenész meghagyta a bulét (tanács) de összetételét és létszámát megváltoztatta. Minden szabad polgár bekerülhetett ide, megbízatásuk egy évre szólt. A hivatali évet 10 egyenlő időszakra osztotta =PRYTANEIA , minden  prytaneia alatt 1-1 phylé tagjai tartottak állandó ügyeletet.4 gyűlés volt prytaneiánként, az első a kyria volt, bizonyos dolgokat csak ekkor lehetett tárgyalni. Soraik közül naponta választottak 1-1 elöljárót =EPISTATÉS. Mivel a phülék sorshúzással 50-50 tagot küldtek a buléba ennek létszáma így 500 főre emelkedett.(ötszázak tanácsa). Javaslatot tehettek a népgyűlésnek, viszont előre megtárgyalt kisebb jelentőségű kérdésekben döntéseket is hozhatott.

A vagyonos réteg befolyása megmaradt, de csak a stratégosok, az arkhónok és a kincstárnokok  =TAMIAS választásakor.

Nem szüntette meg az arkónok tanácsát és az Aerioszpagoszt sem, de feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült.

Szintén a területi felosztásnak megfelelően átszervezte a hadsereget. A katonai vezetők (sztratégoszok) az athéni állam tényleges vezetői voltak. Ez volt az egyetlen egy tisztség, amelyre egy éves hivatali idő lejárta után u.a személyt lehetett választani. A 10 phylé által kiállított katonai csoport vezetője.

Azért, hogy lehetetlenné tegye a zsarnokság újáéledését cserépszavazást (osztrakiszmosz, évenze 1 szer lehetett, de ha megszavazták, akkor valakinek mennie kellett. ) vezetett be. Ha vkit veszélyesnek ítéltek 10 évre száműzték, de vagyonát nem vették el.             

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.